Előfizetés

Felújítás, elterelés minden mennyiségben

A Fővárosi Önkormányzat útfelújítási programjának részeként, a Budapesti Közlekedési Központ beruházásában, 2014 augusztusában és szeptemberében négy kerületben indulnak útfelújítások a fővárosban. A munkálatokat  az I., a III., a VIII., és a XIV. kerületben végezik el a következő két hónapban.

Az I. kerületben a Krisztina körút és Attila út  között összesen 220 méter hosszban, két – egy észak és egy dél felé vezető – összekötő, a forgalom elvezetésére szolgáló útszakaszt újítják meg.

A III. kerületben a Mátyáshegyi út felújítása során a teljes pályaszerkezet-cseréjét végezik el, ezért az építés idején a teljes útszakaszt két ütemben lezárják.  A munkálatok ideje alatt az arra közlekedő 165-ös autóbuszok nem érintik a Kolostor utcai megállót. Ugyancsak a III. kerületben a Táncsics Mihály utca – Ezüsthegy utca kereszteződésében körforgalmú csomópont épül és az Ezüsthegy utca burkolata is megújul melynek idejére az utcát egyirányúsítják. Az épülő körforgalomhoz kapcsolódóan szigetes gyalogátkelőhelyeket építenek a Jendrassik György utcánál, a Templom utcánál és a  Lukács György utcánál. A Donát utcában teljes szélességben pályaszerkezet cseréje lesz, melynek idejére az utca egyirányúsítást vezetnek be. Az útszakasz felújítását megelőzően Donát utca-Szentháromság utca kereszteződésében található buszforduló is megújul. A Donát utca felújítása idején az érintett 143-as, 186-os és 243-as autóbuszjáratok közül – jelentős járatsűrítéssel – csak a 143-as autóbusz közlekedik.

Szintén a III. kerületben a Törökkő utca teljes pályaszerkezete is megújul, melynek átépítése során a szegélyeket is lecserélik a kapubejárók szintbe helyezésével együtt. Az arra közlekedő 118-as és 918-as autóbuszok zavartalan közlekedése érdekében a munkálatok során félpályás útlezárás mellett, az utca egyirányúsítására is sor kerül, azonban a buszmegállók áthelyezése szükséges az építés során. A Törökkő utca és a Csillaghegyi út csomópontjának lezárását igénylő munkák során,  az érintett 118-as és 918-as autóbuszok terelt útvonalon közlekednek majd. A Csillaghegyi út átépítendő szakaszának teljes hosszán a leromlott állapotú burkolatokat elbontják, majd a jelenleginél nagyobb szélességben újraaszfaltozzák. A megújuló útszakasz elején a már meglévő parkolóterületeket is átalakítják, így a bal oldalon új, párhuzamos parkolók, jobb oldalon pedig új, párhuzamos és 45°-os parkolókat alakítunk ki. A Bojtár utcában nem szükséges a teljes pályaszerkezet átépítése, így a meglévő kopóréteg lemarása után kiegyenlítő réteget és aszfaltréteget építenek be. Az aszfaltozási munkák idején félpályás, szakaszos útlezárásra és jelzőőrös irányításra kell számítani.

A VIII. kerületben, a Mátyás tér felújítása során a meglévő szegélyeket elbontják, melyek helyett új betonszegélyt építenek, valamint a régi útburkolat lemarására és újraaszfaltozására is sor kerül. A felújítás ideje alatt az érintett szakaszon a parkolás tilos lesz, valamint az érintett Mátyás tér 2. számmal szemközt található 99-es autóbusz megállóját áthelyezik a Mátyás tér 5/b számmal szemközt kialakítandó parkolósávba, ahol ideiglenes megállóhelyet alakítanak ki.

A XIV. kerületben a Füredi utca két ütemben újul meg, az első mintegy 770 méteren az Ond vezér útja csomópontjától a Szentmihályi útig a meglévő aszfaltburkolat cseréjét végzik el,, majd a második szakaszban a Szentmihályi úttól a Körvasútsorig 520 méteren a teljes pályaszerkezetet újítják meg. Az építés folyamatos előrehaladásával az érintett 174-es autóbusz és 82-es trolibusz megállóit ideiglenesen áthelyezik.

 

 

Az idei búza ötöde termett csak ellenőrzött vetőmagból

Publikálás dátuma
2014.08.14. 13:38
Fotó: Gettyimages
Mindössze a termőterület ötödén vetnek hazánkban jó minőségű, ellenőrzött búza vetőmagot. Ez az arány a most lezárult aratás statisztikáinak ismeretében sem javult. A gazdálkodók többsége még mindig a visszavetés mellett dönt, vagyis az általa aratott, nem minősített kalászost veti el újra.

A Gabonakutató Nonprofit Kft. szakembere arra figyelmeztet, hogy ez a gyakorlat rontja a mennyiségi és minőségi kilátásokat, valamint élelmiszer-biztonsági szempontból is aggályos. A visszavetett búzából lényegesen, 15-25 százalékkal többet kell használni, mint a fémzárolt, minőségi vetőmagból.

 Az idei év hivatalos adatai is megerősítik, hogy a hazai termőterületnek mindössze mintegy 20 százalékán használnak a vetéshez fémzárolt vetőmagot. A hatósági zárral ellátott zsákokban kapható vetőmag megfelel a szigorú európai és hazai minőségi előírásoknak, garantált a csírázóképessége, fajtatiszta, csávázott és fokozottan ellenálló a betegségekkel szemben – mondja a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Szilágyi László ismertette, tavaly a teljes őszi búza vetésterület mindössze 20 százalékába került fémzárolt vetőmag, ami az elmúlt két évtized legrosszabb aránya. (A nyugat-európai átlag 50 százalék fölött van.)

 Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy egy hektár bevetése fémzárolt vetőmaggal alig 20 ezer forintos költséggel jár. Ez mindössze 10 százaléka a búza termelési költségének, mégis sokan éppen a vetőmagon spórolnak. Az az általános tapasztalat, hogy ha adott évben magas áron lehet eladni a búzát, akkor a gazdák értékesítik, és fémzárolt magot vesznek a következő vetéshez. Az idei évi aratás a többszöri csapadék következtében megkésett, a megázott búzákból félretett saját vetőmagot visszavetni igen kockázatos.

 

 

Honnan lesz nyugdíja az egyedülállóknak?

Publikálás dátuma
2014.08.14. 13:33
Fotó: Thnikstock
Harminc százalékkal nőtt az egyszemélyes háztartások száma Magyarországon az elmúlt tíz évben, és ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re 3,7 millió ember élhet egyedül, akiknek nyugdíjas éveikről is egyedül kell gondoskodniuk. Ezek az emberek nem számíthatnak környezetük segítségére, így az öngondoskodásnak esetükben nincs alternatívája. A szemléletváltás azonban mindenki esetében indokolt Magyarországon.

Magyarországon az elmúlt tíz évben mintegy 30 százalékkal, 1,3 millióra nőtt az egyszemélyes háztartások száma. Budapesten száz háztartásból 41 csupán egyetlen főből áll - a többi között ez is kiderül a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott 2011-es népszámlálási adatokból.

"Ha az elmúlt tíz évben tapasztalt tendencia tovább folytatódik, 2020-ra az egyszemélyes magyar háztartások száma elérheti az 1,7 milliót, 2030-ra pedig már csaknem 2,2 millióan élnek majd egyedül otthonukban Magyarországon. 2050-ben a magyar lakosság jóval több mint harmada, 3,7 millió ember élhet társ nélkül.

Az elmagányosodással párhuzamosan egy másik jelenség is sújtja az európai kontinenst és Magyarországot: az a társadalom elöregedése. Az ENSZ szakértőinek becslése szerint Magyarországon a 65 év felettiek aránya a népességen belül eléri a 20 százalékot, 2050-re pedig ez a szám 26 százalékra emelkedik. Az egyszemélyes háztartások számának emelkedése szemléletváltást kíván az időskori öngondoskodás terén is, hiszen az embereknek egyre nagyobb az esélye arra, hogy társ nélkül kell gondoskodniuk magukról nyugdíjas éveikben" - hívja fel a figyelmet Szabó Anikó, az ING Biztosító marketing igazgatója.

Az egyedülállóknak folyamatosan maguknak kell finanszírozniuk mindennapi kiadásaikat - a lakhatást, a rezsit, az élelmiszereket - és egyedül kell felkészülniük a soron következő életszakaszok - így a nyugdíjas évek - kihívásaira is. Éppen ezért számukra különösen fontos, hogy minél előbb elkezdjenek gondoskodni időskoruk biztonságáról.

 "Kutatásaink szerint az emberek zöme úgy véli, ha most menne nyugdíjba, 120 és 240 ezer forint közötti összegre volna szüksége havonta, hogy korábban megszokott életszínvonalát tartani tudja. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb embernek több tízmillió forintot kellene félretennie idős napjaira, hogy abból az állami nyugdíjat saját igényeinek megfelelően kipótolhassa. Ekkora összeget viszont nem lehet egyik napról a másikra megspórolni" - teszi hozzá Szabó Anikó.

Minél később kezd valaki takarékoskodni, annál nagyobb összeget kell havonta félretennie. Egy egyedülálló 20 éves fiatalnak, ha 23 millió forintos nyugdíj-megtakarítással a zsebében szeretne visszavonulni mindössze 7 500 forint havi kezdőbefizetéssel kell számolnia - azaz néhány pizza vagy mozijegy árából megteremtheti biztos öregkorát. Ez a 23 millió forint 16 nyugdíjban töltött évig biztosítana neki havi 120 ezer forintos extra bevételt. Aki viszont egyedülállóként csak 40 éves korában kezd el félretenni, az már 32 100 forintos indulási havidíjjal számolhat ennek az összegnek az eléréshez, egy 50 éves embernek pedig már 88 500 forinttal kell indítani a spórolást, hogy idős éveinek biztonságát garantálni tudja.

A nyugdíjbiztosítási célú megtakarításokat idén januártól az állam adójóváírással is ösztönzi, ami az egyedülállóknak is nagy segítség lehet, hiszen a befizetett összeg után az aktuális jogszabályok szerint akár 130 ezer forintnyi adójóváírás is elérhető.