Előfizetés

Az idei búza ötöde termett csak ellenőrzött vetőmagból

Publikálás dátuma
2014.08.14. 13:38
Fotó: Gettyimages
Mindössze a termőterület ötödén vetnek hazánkban jó minőségű, ellenőrzött búza vetőmagot. Ez az arány a most lezárult aratás statisztikáinak ismeretében sem javult. A gazdálkodók többsége még mindig a visszavetés mellett dönt, vagyis az általa aratott, nem minősített kalászost veti el újra.

A Gabonakutató Nonprofit Kft. szakembere arra figyelmeztet, hogy ez a gyakorlat rontja a mennyiségi és minőségi kilátásokat, valamint élelmiszer-biztonsági szempontból is aggályos. A visszavetett búzából lényegesen, 15-25 százalékkal többet kell használni, mint a fémzárolt, minőségi vetőmagból.

 Az idei év hivatalos adatai is megerősítik, hogy a hazai termőterületnek mindössze mintegy 20 százalékán használnak a vetéshez fémzárolt vetőmagot. A hatósági zárral ellátott zsákokban kapható vetőmag megfelel a szigorú európai és hazai minőségi előírásoknak, garantált a csírázóképessége, fajtatiszta, csávázott és fokozottan ellenálló a betegségekkel szemben – mondja a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Szilágyi László ismertette, tavaly a teljes őszi búza vetésterület mindössze 20 százalékába került fémzárolt vetőmag, ami az elmúlt két évtized legrosszabb aránya. (A nyugat-európai átlag 50 százalék fölött van.)

 Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy egy hektár bevetése fémzárolt vetőmaggal alig 20 ezer forintos költséggel jár. Ez mindössze 10 százaléka a búza termelési költségének, mégis sokan éppen a vetőmagon spórolnak. Az az általános tapasztalat, hogy ha adott évben magas áron lehet eladni a búzát, akkor a gazdák értékesítik, és fémzárolt magot vesznek a következő vetéshez. Az idei évi aratás a többszöri csapadék következtében megkésett, a megázott búzákból félretett saját vetőmagot visszavetni igen kockázatos.

 

 

Honnan lesz nyugdíja az egyedülállóknak?

Publikálás dátuma
2014.08.14. 13:33
Fotó: Thnikstock
Harminc százalékkal nőtt az egyszemélyes háztartások száma Magyarországon az elmúlt tíz évben, és ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re 3,7 millió ember élhet egyedül, akiknek nyugdíjas éveikről is egyedül kell gondoskodniuk. Ezek az emberek nem számíthatnak környezetük segítségére, így az öngondoskodásnak esetükben nincs alternatívája. A szemléletváltás azonban mindenki esetében indokolt Magyarországon.

Magyarországon az elmúlt tíz évben mintegy 30 százalékkal, 1,3 millióra nőtt az egyszemélyes háztartások száma. Budapesten száz háztartásból 41 csupán egyetlen főből áll - a többi között ez is kiderül a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott 2011-es népszámlálási adatokból.

"Ha az elmúlt tíz évben tapasztalt tendencia tovább folytatódik, 2020-ra az egyszemélyes magyar háztartások száma elérheti az 1,7 milliót, 2030-ra pedig már csaknem 2,2 millióan élnek majd egyedül otthonukban Magyarországon. 2050-ben a magyar lakosság jóval több mint harmada, 3,7 millió ember élhet társ nélkül.

Az elmagányosodással párhuzamosan egy másik jelenség is sújtja az európai kontinenst és Magyarországot: az a társadalom elöregedése. Az ENSZ szakértőinek becslése szerint Magyarországon a 65 év felettiek aránya a népességen belül eléri a 20 százalékot, 2050-re pedig ez a szám 26 százalékra emelkedik. Az egyszemélyes háztartások számának emelkedése szemléletváltást kíván az időskori öngondoskodás terén is, hiszen az embereknek egyre nagyobb az esélye arra, hogy társ nélkül kell gondoskodniuk magukról nyugdíjas éveikben" - hívja fel a figyelmet Szabó Anikó, az ING Biztosító marketing igazgatója.

Az egyedülállóknak folyamatosan maguknak kell finanszírozniuk mindennapi kiadásaikat - a lakhatást, a rezsit, az élelmiszereket - és egyedül kell felkészülniük a soron következő életszakaszok - így a nyugdíjas évek - kihívásaira is. Éppen ezért számukra különösen fontos, hogy minél előbb elkezdjenek gondoskodni időskoruk biztonságáról.

 "Kutatásaink szerint az emberek zöme úgy véli, ha most menne nyugdíjba, 120 és 240 ezer forint közötti összegre volna szüksége havonta, hogy korábban megszokott életszínvonalát tartani tudja. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb embernek több tízmillió forintot kellene félretennie idős napjaira, hogy abból az állami nyugdíjat saját igényeinek megfelelően kipótolhassa. Ekkora összeget viszont nem lehet egyik napról a másikra megspórolni" - teszi hozzá Szabó Anikó.

Minél később kezd valaki takarékoskodni, annál nagyobb összeget kell havonta félretennie. Egy egyedülálló 20 éves fiatalnak, ha 23 millió forintos nyugdíj-megtakarítással a zsebében szeretne visszavonulni mindössze 7 500 forint havi kezdőbefizetéssel kell számolnia - azaz néhány pizza vagy mozijegy árából megteremtheti biztos öregkorát. Ez a 23 millió forint 16 nyugdíjban töltött évig biztosítana neki havi 120 ezer forintos extra bevételt. Aki viszont egyedülállóként csak 40 éves korában kezd el félretenni, az már 32 100 forintos indulási havidíjjal számolhat ennek az összegnek az eléréshez, egy 50 éves embernek pedig már 88 500 forinttal kell indítani a spórolást, hogy idős éveinek biztonságát garantálni tudja.

A nyugdíjbiztosítási célú megtakarításokat idén januártól az állam adójóváírással is ösztönzi, ami az egyedülállóknak is nagy segítség lehet, hiszen a befizetett összeg után az aktuális jogszabályok szerint akár 130 ezer forintnyi adójóváírás is elérhető.

Honnan lesz nyugdíja az egyedülállóknak?

Publikálás dátuma
2014.08.14. 13:33
Fotó: Thnikstock
Harminc százalékkal nőtt az egyszemélyes háztartások száma Magyarországon az elmúlt tíz évben, és ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re 3,7 millió ember élhet egyedül, akiknek nyugdíjas éveikről is egyedül kell gondoskodniuk. Ezek az emberek nem számíthatnak környezetük segítségére, így az öngondoskodásnak esetükben nincs alternatívája. A szemléletváltás azonban mindenki esetében indokolt Magyarországon.

Magyarországon az elmúlt tíz évben mintegy 30 százalékkal, 1,3 millióra nőtt az egyszemélyes háztartások száma. Budapesten száz háztartásból 41 csupán egyetlen főből áll - a többi között ez is kiderül a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott 2011-es népszámlálási adatokból.

"Ha az elmúlt tíz évben tapasztalt tendencia tovább folytatódik, 2020-ra az egyszemélyes magyar háztartások száma elérheti az 1,7 milliót, 2030-ra pedig már csaknem 2,2 millióan élnek majd egyedül otthonukban Magyarországon. 2050-ben a magyar lakosság jóval több mint harmada, 3,7 millió ember élhet társ nélkül.

Az elmagányosodással párhuzamosan egy másik jelenség is sújtja az európai kontinenst és Magyarországot: az a társadalom elöregedése. Az ENSZ szakértőinek becslése szerint Magyarországon a 65 év felettiek aránya a népességen belül eléri a 20 százalékot, 2050-re pedig ez a szám 26 százalékra emelkedik. Az egyszemélyes háztartások számának emelkedése szemléletváltást kíván az időskori öngondoskodás terén is, hiszen az embereknek egyre nagyobb az esélye arra, hogy társ nélkül kell gondoskodniuk magukról nyugdíjas éveikben" - hívja fel a figyelmet Szabó Anikó, az ING Biztosító marketing igazgatója.

Az egyedülállóknak folyamatosan maguknak kell finanszírozniuk mindennapi kiadásaikat - a lakhatást, a rezsit, az élelmiszereket - és egyedül kell felkészülniük a soron következő életszakaszok - így a nyugdíjas évek - kihívásaira is. Éppen ezért számukra különösen fontos, hogy minél előbb elkezdjenek gondoskodni időskoruk biztonságáról.

 "Kutatásaink szerint az emberek zöme úgy véli, ha most menne nyugdíjba, 120 és 240 ezer forint közötti összegre volna szüksége havonta, hogy korábban megszokott életszínvonalát tartani tudja. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb embernek több tízmillió forintot kellene félretennie idős napjaira, hogy abból az állami nyugdíjat saját igényeinek megfelelően kipótolhassa. Ekkora összeget viszont nem lehet egyik napról a másikra megspórolni" - teszi hozzá Szabó Anikó.

Minél később kezd valaki takarékoskodni, annál nagyobb összeget kell havonta félretennie. Egy egyedülálló 20 éves fiatalnak, ha 23 millió forintos nyugdíj-megtakarítással a zsebében szeretne visszavonulni mindössze 7 500 forint havi kezdőbefizetéssel kell számolnia - azaz néhány pizza vagy mozijegy árából megteremtheti biztos öregkorát. Ez a 23 millió forint 16 nyugdíjban töltött évig biztosítana neki havi 120 ezer forintos extra bevételt. Aki viszont egyedülállóként csak 40 éves korában kezd el félretenni, az már 32 100 forintos indulási havidíjjal számolhat ennek az összegnek az eléréshez, egy 50 éves embernek pedig már 88 500 forinttal kell indítani a spórolást, hogy idős éveinek biztonságát garantálni tudja.

A nyugdíjbiztosítási célú megtakarításokat idén januártól az állam adójóváírással is ösztönzi, ami az egyedülállóknak is nagy segítség lehet, hiszen a befizetett összeg után az aktuális jogszabályok szerint akár 130 ezer forintnyi adójóváírás is elérhető.