Beveti-e Ukrajna az energiafegyvert?

Publikálás dátuma
2014.08.14. 07:20
Fotó: Népszava
Önmagát is nehéz helyzetbe hozná Ukrajna, ha a parlamentje által elfogadott, Oroszország elleni szankció-csomagot teljes körűen alkalmazná. Emellett a földgáz-, a kőolaj- és szénszállítmányok korlátozása Európát is nehéz helyzetbe hozhatná. Ezért az elemzők úgy vélik, hogy a büntető intézkedéseket csupán részlegesen alkalmazzák majd az ukránok. A szomszédos ország célja ugyanis egyelőre csak a minél erőteljesebb fenyegetés alkalmazása, és az európai országok intenzívebb bevonása a kelet-ukrajnai konfliktus kezelésébe.

Ukrajna a tőle telhető legkeményebb fenyegetéseket helyzet kilátásba a területeire betörő Oroszország ellen, azt azonban még nem tudni, hogy ezek közül melyeket váltja majd be - nyilatkozta lapunknak Deák András. Az MTA Világgazdasági Intézet munkatársa ezt annak kapcsán mondta el, hogy az ukrán parlament kedden elfogadta a 29 intézkedésből álló Oroszország elleni szankciókat tartalmazó törvényjavaslat első változatát, tegnap pedig terítékre került a második olvasat is.

A 29 szankcióval Kijev azonnali, hatékony választ kíván adni azokra a jelenlegi és a lehetséges veszélyekre, amelyek sértik Ukrajna nemzeti érdekeit és biztonságát - írta az Itar-TASZSZ orosz állami hírügynökség az ukrán döntés magyarázatául. A szankciókat még múlt pénteken Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök javasolta. A legelső hírek egyelőre nem sorolják fel az egyes intézkedéseket, de a már említett Jacenyuk beszédben elhangzott: az Ukrajna területén és légterén keresztül történő orosz tranzit teljes, vagy részleges leállításáról van szó.

Ez Magyarországot elsősorban az Oroszországból várt, Ukrajnán keresztül szállított gáz-, kőolaj-, nukleáris fűtőanyag és szénutánpótlás elakadása miatt hozhatja nehéz helyzetbe. Bár még nem tudni, hogy a tranzitstop teljes, vagy részleges hatályú lenne-e, azonban a Naftogaz ukrán állami gáztársaság vezetője a Reutersnak azt mondta, hogy cége akkor is tranzitál valamennyi orosz gázt Európába, ha a parlament a szállítás leállításáról határoz.

Elemzők szerint több dolog is a csak részleges szállítási tilalom mellett szól. Ezek közül csak a kisebb súlyú, hogy a Gazprom erre az évre előre kifizette az Európába küldött gáz tranzitdíját a Naftogaznak. Fontosabb azonban ennél az európai vevők tiltakozása: Németország felszólította Ukrajnát, hogy ne állítsa le a területén keresztüli kőolaj- és földgáztovábbítást, mert azzal megszegné a nemzetközi szerződéses kötelezettségét. Gerhard Roiss, az osztrák szénhidrogénipari cég, az OMV vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a tranzit leállítása esetén Ukrajna elbúcsúzhat az Európa felől várt többnyire reverz (vissza szállított) gáztól. Ukrajna részéről egyébként sem lenne szerencsés az Európai Uniót (EU) elvágni az orosz gáztól, miután Kijev éppen a közösséghez igyekszik csatlakozni.

Deák András szintén úgy véli, hogy hibás döntés lenne, ha Kijev az "energiafegyverhez" nyúlna. Ezt egyébként saját érdekei miatt is csak részlegesen, és rövid ideig tehetné meg keleti szomszédunk. Az ukránok célja ezzel az intézkedéssel nem lenne más, mint az, hogy lépéskényszerbe hozzák Európát. Vagyis elérjék, hogy az Európai Unió az eddigieknél nagyságrendekkel erőteljesebb ellenintézkedéseket hozzon Oroszország ellen. Azaz, Ukrajna most jelentősen emelte a tétet - fogalmazott a szakember.

Az Oroszország-kutató úgy véli: a jelek arra mutatnak, hogy tovább mélyül az ukrán-orosz katonai konfliktus és az EU egyre kevésbé lesz képes viszonylagos távoltartással szemlélni az eseményeket. Miután az EU tagországait egyaránt érinti az orosz és az ukrán szankció-csomag. Ezenfelül a gazdasági mellett humanitárius katasztrófa is kibontakozóban van. Mindezek mellett egyelőre kizárható, hogy akár az EU, akár az Amerikai Egyesült Államok fegyveres segítséget nyújt Kijevnek a területei elleni orosz agresszió megfékezésére.

Navracsics pénzt szeretne az EU-tól
Az Oroszország elleni szankciók éves szinten 80 millió euró veszteséget jelentenek a magyar mezőgazdasági exportnak - írta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter egy szerdai Twitter-bejegyzésében, hozzátéve: európai uniós kompenzációra van szükség.
Az EU augusztus 1-jétől léptette életbe az Oroszország elleni szankciók úgynevezett harmadik lépcsőjét. Az uniós intézkedések korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett pedig azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.
Oroszország - válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra - múlt csütörtökön bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több százmillió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek.
Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa múlt pénteken azt közölte, hogy az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt.
Az átszámítva 25 milliárd forintos kiesést panaszoló, angol nyelvű Twitter-üzenetre a Navracsics, aki egyben a Juncker vezette bizottsági tagság várományosa, rögtön válaszokat is kapott, még ha kéretleneket is. A kommentelők azt kérdezték tőle, hogy az Oroszországtól a paksi bővítésre felvett gigahitel nem fedezi-e a veszteségeket, illetve hogyan lehetséges, hogy Moszkva nem mentesítette új barátja, Orbán Viktor országát a szankciók alól. Többen pedig azt tudakolták: hogyan lehetséges, hogy Brüsszel ellen szabadságharcot folytat a kormány, közben pedig pénzt kér az EU-tól?
A külföldi termékek tönkretehetik a hazai tejpiacot
A magyar tejtermelőkre nem közvetlenül az orosz szankciók, hanem a várható közvetett hatások jelentenek veszélyt - mondta a vg.hu internetes lapnak Mélykuti Tibor, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A szakember szerint a magyar-orosz viszonylatban a tejtermékkivitel nem jelentős, ennek mennyisége évente 50-100 tonna között alakul. Problémát az unió piacán rekedt termékek, elsősorban a lengyel, holland, német sajtok okozzák. Úgy véli, olyan dömpingárat hozhat, amely akár három hónap alatt is tönkre teheti az ágazatot.
Az elnök elképzelhetőnek tartja azt is, hogy - adott esetben - átcímkézett termékek is megjelennek a piacokon - magyarázta. "Tárgyaltunk már a kormányzattal és a szakminisztériummal is, és azt az ígéretet kaptuk, kiterjesztik és erősítik az ellenőrzéseket a tiltólistára került termékek esetében" - tájékoztatott a szakember. Az elnök az egyik megoldást abban látja, hogy nyomon követik a termékeket a gazdától a felvásárlóig, az üzembe kerülésig.
Oroszország hangsúlyozta: aki enyhít a hozzáállásán, annak engedményeket tesznek - érvelt a szakember, és hozzátette: nem tartja kizártnak, hogy Magyarországnak kedvezőbb besorolásba kerül. Az elnök Szerbiára hivatkozott, ahol Alekszandar Vucsics miniszterelnök kijelentette: az a tény, hogy országa nem csatlakozik Nyugat-Európához, óriási üzleti lehetőséget nyújt az oda irányuló exportnak.



Szerző

Túl olcsó a tej - Feljelentést tett a Tej Terméktanács

Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hétfőn a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) adó- és költségvetési csalás feltételezett elkövetésének gyanújával, a One Euro Market Kft.-nél tapasztalt kereskedelmi gyakorlat miatt.

Erről Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója tájékoztatta szerdán az MTI-t. Elmondta: a szóban forgó termék, a One Euro Market Kft. budapesti és vidéki boltjaiban kapható és a cég akciós újságjának címlapján is szereplő Szlovákiából származó 1,5 százalékos zsírtartalmú ultrapasztőrözött (UHT) tej. A tej fogyasztói ára csupán literenként 145 forint. 

Ez utóbbi tény pedig felveti annak lehetőségét, hogy az előállítás vagy a kereskedelmi forgalmazás során valamely gazdasági szereplő nem fizette meg az általános forgalmi adót (áfa). A nyers tej ára ugyanis Magyarországon és Szlovákiában is gyakorlatilag azonos, 102-103 forint literenként. Így a One Euro Market Kft. üzleteiben literenként 145 forintért kapható UHT-tej fogyasztói ára irreálisan alacsony. A tej átadási ára ugyanis magasabb a fogyasztói árnál a Tej Terméktanács számításai szerint. 

Az elmúlt évben a magyar kiskereskedelmi forgalomban piacra került - tisztességesen, szakmailag helyesen, az adót megfizetve, élelmiszerbiztonságilag szabályosan készült - 1,5 százalékos zsírtartalmú (import vagy hazai) UHT-tejek fogyasztói ára jellemzően literenként 165-169 forint fölött kezdődött. Ez vonatkozik ugyanezen gyártó - máshol kapható - ugyanilyen márkájú tejtermékére is.

Az alapanyag (nyerstej) ár különbsége sem indokolja ezt a fogyasztói árat, mivel az EU Bizottság által közzétett hivatalos nyerstejárak sem különböznek Magyarországon és Szlovákiában. A tejek pedig gyakorlatilag teljesen azonos feldolgozói technológiával készülnek. A terméktanács, illetve tagvállalatainak saját felmérései alapján Szlovákiában ugyanezen tej, illetve más 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tejek fogyasztói ára is jóval magasabb, mint a terméktanács bejelentésének tárgyát képező terméké - mondta az ügyvezető igazgató.

Harcz Zoltán hozzátette: a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azért tette a bejelentését az ügyben, mivel elkötelezett a magyar tejágazat fejlődése, a magyar tejpiaci szereplők eredményes működése, a tejtermelésből és tejfeldolgozásból élő valamennyi gazdálkodó, munkavállaló és a fogyasztók érdekeinek védelme iránt.

Szerző

Élénkül a nyugdíjbiztosítási piac

2014 első félévében kis mértékben, 1,25 százalékkal gyarapodott a biztosítási piac, ám ezen belül a gépjármű-, illetve a nyugdíjbiztosítások területe intenzívebb növekedést mutatott. A szektor összesített díjbevétele 441,3 milliárd forint volt az idei első hat hónapban - tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A vizsgált időszakban a teljes díjbevételhez az életbiztosítási üzletág 229 milliárd, míg a nem-élet terület 212,3 milliárd forinttal járult hozzá. A kötelező gépjármű-felelősség-biztosításokból (kgfb) származó bevételek meghaladták az 52 milliárd forintot. A kgfb-szerződések darabszáma mintegy 3,4 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest. Szerényebb mértékben, de erősödött a casco-piac is: a díjbevételeket tekintve 0,7 százalékkal, közel 33 milliárd forintra nőtt, a szerződések darabszáma pedig csaknem 7 és fél ezerrel emelkedett.

A gépjármű-biztosítások területén tapasztalt bővülés elsősorban az új autó-értékesítések, illetve a magyarországi forgalomba helyezések volumenének növekedésével magyarázható. Friss statisztikák szerint az idei első félévben összesen 32 992 személyautót és 7022 kishaszon-gépjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, ami a tavalyi első félévhez képest 21,4, illetve 50,8 százalékos növekedést jelent.

A nem-életbiztosítási üzletág összesen közel 4 százalékkal bővült a tavalyi évhez képest, ehhez a gépjármű-biztosítások területe mellett az általános felelősségbiztosítások bevételeinek növekedése járult hozzá. E terület több mint 15 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest, amiben valószínűleg szerepe lehet a Polgári Törvénykönyv vezetői felelősségre vonatkozó passzusai változásának is. 

Az életbiztosítási piacon az egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások növekedtek számottevően az idei első hat hónapban: a díjbevételek összege 10 millió forintról közel 860 millió forintra emelkedett, miközben a szerződések darabszáma csaknem húszszorosára nőtt az idei első félévben.

A január óta hatályos adószabály-változások megszüntették a nyugdíjbiztosítások versenyhátrányát, így - évi legfeljebb 130 ezer forint összegben - adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. A piac várakozásai szerint ezzel új lendületet kaphat a hazai lakosság időskorra történő öngondoskodása.

"A kedvezménytől azt várjuk, hogy jelentősen növelheti az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot, és azon belül a biztosítások szerepét is. Örömmel látjuk, hogy az első féléves adatok alapján a nyugdíjbiztosítások valóban egyre népszerűbbek az ügyfelek körében. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét" - jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. 

 

 

Szerző