Előfizetés

Garancia a fiataloknak

Az Európai Bizottság által kidolgozott Ifjúsági Garancia az utóbbi évek egyik legfontosabb uniós kezdeményezése. Ambiciózus program ez, amely a gyakran "elveszett nemzedéknek" nevezett korosztály sorsát hivatott jobbra fordítani.

Az Ifjúsági Garancia alapötlete egyszerű: minden 25 év alatti fiatal kapjon ajánlatot egy minőségi állásra, szakmai gyakorlatra, gyakorlati képzésre vagy továbbtanulási lehetőségre, legkésőbb 4 hónappal azután hogy munkanélkülivé vált, vagy a tanulmányait befejezte. A lényeg tehát az iskolából a munkahelyre való átmenet biztosítása, amihez hol az oktatást, hol a munkaerőpiacot (hol mindkettőt) kell megjavítani az eddigi működéshez képest. A garanciát az állami foglalkoztatási szolgálatnak kell nyújtania, ahol a fiatalnak regisztrálnia kell magát. Ezeknek a hivataloknak együtt kell működniük a térség gazdasági szereplőivel, hogy jobban feltérképezzék a munkaerő-keresletet, és azokkal a képzési helyekkel, amelyek ezeket a fiatalokat fogadni tudják. Ehhez a foglalkoztatási szolgálatokat erősíteni, nem pedig gyengíteni kell.

Az Ifjúsági Garancia kivitelezéséhez a tagországok pénzügyi támogatást kapnak az EU-tól az Európai Szociális Alapon és az újonnan létrehozott Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezésen keresztül. Utóbbi 6 milliárd eurós támogatást jelent azokban a régiókban, amelyekben az ifjúsági munkanélküliségi ráta meghaladja a 25 százalékot. Négy magyar régió tartozik ebbe a körbe. Ezt a keretet a jogosult tagországoknak idén és jövőre ki kell használniuk; a programozás időarányosan halad.

Két fő ok miatt kellett az általános foglalkoztatás-politikai intézkedések körén túl egy speciális, ifjúsági kezdeményezést indítani.

Egyrészt azért, mert az elmúlt hét év válsága során a fiatalok munkanélküliségi rátája mindig gyorsabban nőtt, mint az általános. Másrészt azért is kellett egy külön program, mert nem minden EU-tagországban válik el élesen a fiatalok helyzete a nagy átlagtól. Van olyan, például Ausztriában vagy Németországban, ahol nincs nagy különbség, tehát jól működik az iskolából a munkahelyre vezető csatorna. Ennek titkát kellett megfejteni, és átadni a rosszabbul teljesítő országoknak. Mitől sikeresebbek az osztrákok, a hollandok, a németek? Ez a korszerű foglalkoztatási szolgálat, a duális szakképzés, a gyakornoki rendszer és a szociális párbeszéd és partnerség. Az Ifjúsági Garancia egy olyan reform, amely ezeket az elemeket ülteti át az EU összes országába. Ez a változás létkérdés Olaszországban vagy Spanyolországban, ahol a válság előtt is sokkal rosszabb helyzetben voltak a fiatalok. A spanyoloknál egyes régiók (pl. Extremadura) előreszaladtak, és már működtetik a maguk garancia-programját, az olaszok pedig annyira belelkesedtek, hogy rögtön 30 évre akarják emelni a korhatárt.

Gyakran elhangzik: a program túl lassan halad, és kevés az uniós támogatás. Nos, több pénzből természetesen mindig többet lehet kihozni, mint kevésből, de most éppen nem a pénz a fő akadály. Vannak olyan tagországok, ahol még a 2007-13-as pénzügyi ciklus forrásait költik (így Magyarországon is), és ezekből finanszírozhatók a Garancia kezdőlépései. Az EU-támogatás lehívásában az Európai Beruházási Bank (EIB) is segít, ha kérik. Az uniós bürokráciára sem érdemes ezúttal mutogatni, mivel a Bizottság foglalkoztatási főigazgatósága - sokszor erején felül - mindent segítséget megad ahhoz, hogy a tagországok jól haladjanak a forrásfelhasználáshoz szükséges papírmunkával, kicseréljék tapasztalataikat, és látható eredményeket érjenek el.

A látható eredményekről szólva fontos megemlíteni, hogy nem egyszerűen a munkanélküliségi ráta csökkenésében mérjük a program sikerét. Például az elmúlt egy évben látványosan csökkent a fiatalok munkanélküliségi rátája Nagy-Britanniában és Magyarországon (hazánkban 30 százalék közeléből 20 százalék közelébe), ez a siker azonban még sok hiányosságot maga mögött hagyhat. Legalább három olyan szempontot kell említeni, amit ez az egy mutató nem árul el a tényleges helyzetről. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta nem tudja mérni a munkahelyek minőségét. Nem jelzi egyértelműen azt sem, hogy azok helyezkednek-e el gyorsabban, akik nemrég végeztek az iskolában, vagy éppen hogy sikerült-e segíteni a hosszabb ideje munkát keresőkön. Harmadrészt kérdés, hogy elérte-e a rendszer az inaktív fiatalokat, akik nemhogy nem dolgoznak és nem tanulnak, de nem is regisztrálnak álláskeresőként, tehát valahol kallódnak.

Egyértelmű, hogy hazánkban a ráta csökkenése tulajdonítható az elvándorlásnak is. De mivel az elvándorlás egyik fő célországa éppen Nagy-Britannia, ahol szintén csökkenőben van a munkanélküliek száma, túlzottan szoros kapcsolatot a munkanélküliség szintje és a migráció között nem kell keresni. Sokszor nem az vándorol el, aki állástalan, hanem akinek van állása, de nem elégedett vele.

Mint minden jó ügynek, az Ifjúsági Garanciának is vannak ellendrukkerei, akik már a kezdőlépéseket is megpróbálják elbizonytalanítani. A működő modellek alapján mégis egyértelmű: az ilyen célzott reformok komoly előrelépést hozhatnak. Az is igaz persze, hogy nem helyettesítik a jó gazdaságpolitikát, amely megfelelően támogatja a beruházásokat és ezeken keresztül a munkaerő iránti keresletet.

Siratják a futballjukat

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.08.13. 07:54
Vitezslav Lavicka - Fotó: EuroFootball/Getty Images
Gyászol a cseh labdarúgás. Nem egy híres személyisége távozott az élők sorából, hanem az okozza a letargiát, hogy rég volt ennyire mélyen az ország futballja.

A prágai lapok sokat foglalkoznak a kérdéssel, mi vezetett idáig? Túl sok a külföldi? Vagy az utánpótlás-nevelés már nem annyira hatékony?

Válasz egyelőre nincs, s valószínűleg a probléma túl összetett ahhoz, hogy egyik vagy másik okra vezessék vissza. A csehek már a brazíliai labdarúgó-világbajnokságnak is szemlélői voltak csupán, s a nemzetközi kupák során is ugyanez a sors várhat rájuk.

Minként azt a cseh rádió beszámolójában írta: az európai kupák selejtezőjében oktatták az ország csapatait. Mind a négy kupacsapat alulmaradt, s búcsút intett a további küzdelmeknek. Egyedül a bajnok Sparta Praha maradt talpon, az Európa Ligában folytathatja, de csak azért, mert a BL-selejtező harmadik köre után a kevésbé patinás kupában vitézkedhet. Amire senki sem számított, az a Viktoria Plzen hazai pályán a Ploiesti Petrolullal szemben elszenvedett 1-4-es kiütéses veresége volt. Pedig a csapat az első körben még reménykeltő 1-1-et játszott Romániában, de a rendkívül tapasztalt edző, egykori szövetségi kapitány Dusan Uhrin együttese a visszavágón teljes csődöt mondott. A tréner a szokásos magyarázatot adta a zakóért: "hibákat vétettünk", illetve "gyors gólt kaptunk".

Három év múltán fordul elő először, hogy a Plzen nem szerepelhet valamely nemzetközi kupa csoportkörében. A Slovan Liberec és a Mladá Boleslav már az első idegenbeli találkozó után az esélytelenek nyugalmával várhatta a visszavágót az EL-ben. A 2012-es bajnokcsapat libereciek a román Astra Giurgiutól az első meccsen 3-0-ra, a hazai visszavágón 3-2-re kaptak ki. Az egyébként tehetős együttes hétvégén a bajnokság harmadik fordulójában a Slaviától is kikapott 4-1-re. A vezetés nem találja a sikertelenség okát, a szurkolók viszont az afrikai légiósokat hibáztatják a gyenge szereplésért.

A Mladá Boleslavot ugyanakkor senki sem hibáztatta az Európa Ligából való kiesésért, hiszen ellenfele a sokkal erősebb francia Lyon volt. Bár cseh foci egyedüli nemzetközi reménysége a Sparta maradt, a prágaiak edzője, Vitezslav Lavicka is elismeri, nem lesz könnyű innen felrázni az együttest.

"Nagy álmunk volt a Bajnokok Ligája. Nemcsak viccből mondtuk, hogy el akarunk jutni a legjobbak közé, tavaly úgy éreztük, tényleg előreléptünk. A kiesésünk ezért a brutális realitás" - szögezte le.

A Sparta a PEC Zwollét kapta az EL következő körében. A holland együttest papíron legalábbis simán kéne vernie, de ma már úgy tűnik, Csehországban sem létezik nemzetközi szinten "kötelező győzelem". A Sparta egyébként szombaton minimális, 1-0-s győzelmet aratott a nem túl nagy játékerőt képviselő Pribram otthonában. Pavel Karoch szakértő a cseh tévében úgy vélte, az a cseh foci legnagyobb baja, hogy nincsenek igazán nagy egyéniségei. S ha az ellenfél egy-két nagyobb formátumú játékost tud felsorakoztatni, azzal a hazai gárdák már semmit sem tudnak kezdeni. Szerinte ez okozhatta azt, hogy a 2010/2011-es szezon óta nem szerepeltek ilyen rosszul az ország csapatai a nemzetközi színtéren.

Siratják a futballjukat

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.08.13. 07:54
Vitezslav Lavicka - Fotó: EuroFootball/Getty Images
Gyászol a cseh labdarúgás. Nem egy híres személyisége távozott az élők sorából, hanem az okozza a letargiát, hogy rég volt ennyire mélyen az ország futballja.

A prágai lapok sokat foglalkoznak a kérdéssel, mi vezetett idáig? Túl sok a külföldi? Vagy az utánpótlás-nevelés már nem annyira hatékony?

Válasz egyelőre nincs, s valószínűleg a probléma túl összetett ahhoz, hogy egyik vagy másik okra vezessék vissza. A csehek már a brazíliai labdarúgó-világbajnokságnak is szemlélői voltak csupán, s a nemzetközi kupák során is ugyanez a sors várhat rájuk.

Minként azt a cseh rádió beszámolójában írta: az európai kupák selejtezőjében oktatták az ország csapatait. Mind a négy kupacsapat alulmaradt, s búcsút intett a további küzdelmeknek. Egyedül a bajnok Sparta Praha maradt talpon, az Európa Ligában folytathatja, de csak azért, mert a BL-selejtező harmadik köre után a kevésbé patinás kupában vitézkedhet. Amire senki sem számított, az a Viktoria Plzen hazai pályán a Ploiesti Petrolullal szemben elszenvedett 1-4-es kiütéses veresége volt. Pedig a csapat az első körben még reménykeltő 1-1-et játszott Romániában, de a rendkívül tapasztalt edző, egykori szövetségi kapitány Dusan Uhrin együttese a visszavágón teljes csődöt mondott. A tréner a szokásos magyarázatot adta a zakóért: "hibákat vétettünk", illetve "gyors gólt kaptunk".

Három év múltán fordul elő először, hogy a Plzen nem szerepelhet valamely nemzetközi kupa csoportkörében. A Slovan Liberec és a Mladá Boleslav már az első idegenbeli találkozó után az esélytelenek nyugalmával várhatta a visszavágót az EL-ben. A 2012-es bajnokcsapat libereciek a román Astra Giurgiutól az első meccsen 3-0-ra, a hazai visszavágón 3-2-re kaptak ki. Az egyébként tehetős együttes hétvégén a bajnokság harmadik fordulójában a Slaviától is kikapott 4-1-re. A vezetés nem találja a sikertelenség okát, a szurkolók viszont az afrikai légiósokat hibáztatják a gyenge szereplésért.

A Mladá Boleslavot ugyanakkor senki sem hibáztatta az Európa Ligából való kiesésért, hiszen ellenfele a sokkal erősebb francia Lyon volt. Bár cseh foci egyedüli nemzetközi reménysége a Sparta maradt, a prágaiak edzője, Vitezslav Lavicka is elismeri, nem lesz könnyű innen felrázni az együttest.

"Nagy álmunk volt a Bajnokok Ligája. Nemcsak viccből mondtuk, hogy el akarunk jutni a legjobbak közé, tavaly úgy éreztük, tényleg előreléptünk. A kiesésünk ezért a brutális realitás" - szögezte le.

A Sparta a PEC Zwollét kapta az EL következő körében. A holland együttest papíron legalábbis simán kéne vernie, de ma már úgy tűnik, Csehországban sem létezik nemzetközi szinten "kötelező győzelem". A Sparta egyébként szombaton minimális, 1-0-s győzelmet aratott a nem túl nagy játékerőt képviselő Pribram otthonában. Pavel Karoch szakértő a cseh tévében úgy vélte, az a cseh foci legnagyobb baja, hogy nincsenek igazán nagy egyéniségei. S ha az ellenfél egy-két nagyobb formátumú játékost tud felsorakoztatni, azzal a hazai gárdák már semmit sem tudnak kezdeni. Szerinte ez okozhatta azt, hogy a 2010/2011-es szezon óta nem szerepeltek ilyen rosszul az ország csapatai a nemzetközi színtéren.