Előfizetés

Új elnök, új korszak?

Publikálás dátuma
2014.08.11. 10:58
Fotó: Gettyimages.
Teljes átrendeződés várható a török belpolitikában augusztus 28-tól, amikor hivatalosan is beiktatják Recep Tayyip Erdogant államfőnek. Törökország ugyan nem elnöki köztársaság, de nyilvánvalóan továbbra is Erdogan irányít majd.  Jövőre pedig, a parlamenti választás után, az alkotmányt is megpróbálja módosítani úgy, hogy hazája egyeduralkodó politikusa legyen.

Erdogan 52 százalékot szerzett az első közvetlen török elnökválasztáson. Ezzel már az első fordulóban elnökké választatta magát. Igaz, a felmérések 56-58 százalékot jósoltak neki, a vártnál tehát valamivel kisebb fölénnyel győzött. Igaz, így is nyolc százalékkal több voksot kapott, mint pártja, az AKP a márciusi önkormányzati választás alkalmával.

A megválasztott államfő győzelmi beszédében tőle szokatlan módon arra helyezte a hangsúlyt, hogy minden török elnöke kíván lenni, s össze kell fognia országának. Beszédében egy ellenfelét emelte ki név szerint, az Egyesült Államokban élő muzulmán gondolkodót, Fethullah Gülent, aki szerinte „párhuzamos társadalmat” akart felépíteni Törökországban. Erdogan hatalmának kiépítésében nagy szerepet játszott Gülen is, akinek számos bizalmasa dolgozott az igazságszolgáltatásnál. A kormányfő az ő segítségével szorította vissza például a hadsereg hatalmát. Kettejük között azután mérgesedett el a viszony, hogy Erdogan tavaly bejelentette: bezárják Gülen iskoláit. Ezután egy sor lehallgatott telefonbeszélgetés került ki a YouTube portáljára, amelyek bizonyították, hogy Erdogan korrupt és önkényes vezető.

Erdogan győzelme után az isztambuli Eyüp szultán mecsetben imádkozott az Oszmán Birodalom szultánjaihoz hasonlóan, akik trónra lépésük előtt jöttek el ide. „Mindenkinek köszönetet mondott, akik hozzájárultak ehhez az eredményhez” – hangoztatta. „Segítsen Isten utunkon” – tette hozzá a konzervatív politikus, s ígéretet tett a „demokrácia erősítésére”. Ezzel kapcsolatban utalt arra, folytatja a kurdokkal megkezdett megbékélési politikát.

Ezt követően Ankarában is beszédet mondott, s „új korszakot” ígért Törökország számára. Le kell zárni a „múlt vitáit” – hangoztatta. Mint mondta, nem csak ő nyert, hanem „a török nemzet és a török demokrácia”.

Erdogan 2003 óta irányítja kormányfőként hazáját. Mivel negyedik alkalommal már nem jelöltethette magát kormányfőnek, de a hatalomban akart maradni, ezért indult az államfői tisztségért. Céljait azonban csak akkor éri el, ha Törökországot elnöki köztársasággá alakítja át. Bár a kormányfő a múltban többször bizonyította, számára nem léteznek demokratikus akadályok, a jövőben többször összetűzésbe keveredhet az alkotmánybírósággal. Ahhoz ugyanis, hogy az alaptörvényt módosítsa, kétharmados többség kell a parlamentben. Erre nincs mód a jelenlegi erőviszonyok miatt, de reményei szerint a jövő év folyamán megválasztandó parlament már úgy állhat fel, hogy megvalósíthatja dédelgetett álmát. Szakértők azonban valószínűtlennek tartják, hogy az AKP-nak sikerül kétharmados többséget szereznie a törvényhozásban.

A még hivatalban lévő kormányfő többször is utalt arra, hogy a Török Köztársaság fennállásának 100. évfordulóján, 2023-ban  még ő akar az ország első számú vezetője lenni. Ez arra utalhat, hogy öt év múlva újraindul az államfőválasztáson.

 

Az al-Kaidával erősít az Iszlám Állam

Publikálás dátuma
2014.08.11. 09:23
Fotó: Gettyimages
Amerikai titkosszolgálati értesülések szerint az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat jemeni és afrikai fiókszervezeteinek tagjai csoportosan állnak át az Irakban és Szíriában előrenyomuló, Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita csoporthoz - olvasható a The Washington Post című amerikai napilap friss elemzésében.

A lap által megkérdezett terrorelhárítási szakértőket aggodalommal tölti el a jelenség, azt ugyanis az IÁ növekvő vonzerejének tulajdonítják. "Az al-Kaida számos helyi szervezetéből álltak át kisebb csoportok az IÁ-hoz" - közölte a hírszerzés egyik neve elhallgatását kérő munkatársa, hozzátéve, hogy a helyzet valószínűleg a szunnita fegyveresek minden újabb győzelmével tovább fog súlyosbodni.

Név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek szerint az átállások elsősorban a terrorhálózat jemeni szervezetét, az Arab-félsziget al-Kaidáját (AQAP) és a csoport észak-afrikai szárnyát, az Iszlám Maghreb al-Kaidáját (AQMI) érintik. A tájékoztatás szerint a jelenség az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket kezdett ölteni és az olyan, például líbiai dzsihadista csoportokat is érinti, amelyek formálisan nem részei az al-Kaidának.

A megkérdezett szakemberek 10 ezerre becsülték az Iszlám Állam harcosainak számát, közülük állítólag 3-5 ezren nem iraki és szíriai, hanem külföldi állampolgárok. A szíriai polgárháború a jelek szerint felettébb kedvező volt a toborzás szempontjából, a fegyveres felkelés ugyanis jóval több külföldi dzsihadistát vonzott, mint az iraki vagy az afganisztáni háború, részben azért, mert Szíria könnyebben elérhető a Közel-Keletről és Európából is.

Az újabb harcosok csatlakozása még jobban megerősítette a szervezetet, amelyet azóta tartanak számon a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb milíciájaként, hogy tagjai az iraki hadsereg katonáit megfutamítva egy villámhadjáratban nemrégiben jelentős területeket foglaltak el Szíria keleti, illetve Irak északnyugati részén.

Amerikai tisztségviselők szerint az Iszlám Állam gyors felemelkedésében pszichológiai és taktikai tényezők egyaránt közrejátszottak. A szervezet központi magjának tagjai a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerők és az Irakot 2003-ban megszálló amerikai hadsereg elleni harcok során szereztek harctéri tapasztalatokat. A csoport rajtaütések és emberrablási akciók végrehajtásával gyűjtött pénzt és fegyvereket. Könyörtelenségének híre miatt is sokan átálltak az ÍÁ-hoz az iraki biztonsági erők szunnita tagjai közül, különösen azért, mert a csatlakozók jelentős része amúgy is elégedetlen volt a síiták vezette bagdadi kormánnyal.

Elemzők úgy vélik, hogy a korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam néven ismert szervezet alapos megfontolás nélkül toboroz és kezd újabb offenzívákba, a csoport vezetőinek szerintük nincs türelme az al-Kaida által előnyben részesített összetettebb és időigényesebb terrorakciók megszervezéséhez.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szakértői eddig nem látták jelét annak, hogy az al-Kaidának egy teljes fiókszervezete vagy egy magas rangú vezetője állt volna át, elmondták azonban, hogy továbbra is figyelemmel fogják követni a fejleményeket.

Azt egyelőre nem tudni, milyen hatással lesz a toborzási folyamatra vagy a szervezet megítélésére az, hogy az amerikai légierő az utóbbi napokban megkezdte az IÁ állásainak bombázását Irakban. Többen abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy a korábban elsősorban egy "iszlám kalifátus" megteremtésén fáradozó szunnita harcosok ezután nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az Egyesült Államok és szövetségesei elleni támadásokra.

Az interneten az iszlamista csoportok tagjai közül sokan máris megtorlást helyeztek kilátásba az Egyesült Államok ellen a légicsapásokra válaszul. A Sumuh al-Iszlám című dzsihadista fórumon az egyik bejegyzésben arra szólították fel a muszlim harcosokat, hogy egyesítsék erőiket az amerikaiak ellen. "Saját hazájukban, Amerikában kell lecsapniuk a mudzsahedeknek, hogy megfegyelmezzék az Egyesült Államokat és bűnöző katonáit" - írta az egyik hozzászóló az iszlamista honlapokat figyelő amerikai SITE központ szerint.

Bár egyelőre egyetlen Amerika-ellenes terrortámadás sem köthető a szélsőséges milíciához, James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója arról számolt be januárban, hogy a csoport az Egyesült Államok területén is tervez támadásokat. Ezen rajtaütéseket az is megkönnyítené, hogy eddig mintegy száz amerikai állampolgár csatlakozott vagy próbált meg csatlakozni a szíriai polgárháborúhoz, a szakértők szerint pedig az IÁ-nak is legalább tucatnyi amerikai harcosa lehet.

Bár az Iszlám Állam az iraki al-Kaidától eredezteti magát, a két szervezet között idén kenyértörésre került sor, miután a globális terrorhálózat részéről számos bírálat érte az IÁ-t szíriai taktikája és a civilek tömeges mészárlása miatt. Az Abu Bakr al-Baghdadi vezette szervezet azóta elképesztő gyorsasággal tett szert pénzre és fegyverekre, toborzott harcosokat és foglalt el nagy kiterjedésű területeket, amelyeken júliusban "iszlám kalifátus" létrehozását jelentették be.

"A történtek jól mutatják, mennyire előnyös egy terrorszervezet számára, ha évek óta a terepen harcolhat, mint az Iszlám Állam Irakban és Szíriában. Hadmozdulataik igazán rendkívüliek más csoportoknak, például az al-Kaida jemeni vagy mali fiókszervezeteinek a műveleteihez képest" - mondta Daniel Benjamin, a Dartmouth Egyetem professzora.

 

Világszerte tüntettek a háború ellen

Háromnapos tűzszünetben állapodtak meg a palesztin frakciók – jelentette tegnap délután az AFP az egyik palesztin képviselőre hivatkozva. Később izraeli részről is megerősítették a megegyezés tényét.

A fegyvernyugvás helyi idő szerint éjféltől (magyar idő szerint vasárnap este 11 óra) lépett életbe. A hír abból a szempontból meglepetést keltett, hogy előzőleg azzal fenyegetőztek a palesztinok, elhagyják a tárgyalások kairói helyszínét, ha Izrael nem hajlandó feltétel nélkül visszatérni a tárgyalóasztalhoz.

Izrael azt jelezte, addig nem hajlandó részt venni a megbeszéléseken, amíg tart az erőszak, s rakétákkal lövik az ország területét. Tegnap késő délután is több városban megszólaltak a légvédelmi rakéták. A radikális Hamász a Gázai övezet blokádjának feloldását, tengeri kikötőjük megnyitását követeli Izraeltől. 

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia külügyminiszterei közös nyilatkozatban fordultak az izraeliekhez és a palesztinokhoz. Felszólították őket arra, haladéktalanul fejezzék be a harci cselekményeket, s tárgyalások révén adjanak esélyt a tartós tűzszünetnek – hangzik a nyilatkozat, amelyet Frank-Walter Steinmeier, Laurent Fabius és Philipp Hammond látott el kézjegyével

Kifejtették, a kairói erőfeszítéseket teljes egészében támogatják. Barack Obama amerikai elnök és David Cameron közös telefonbeszélgetésük során is fegyverszünetet követeltek. A fegyverszüneti tárgyalások gyors felújítását követelte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is. Felszólította a radikális palesztinokat és az izraelieket arra, hagyjanak fel további fegyveres akcióikkal.

Az izraeli légierő hétvégén is folytatta légitámadásait a palesztin célpontok ellen. A Hamász pedig folytatta a rakétakilövéseket, igaz, kevesebb lövedéket irányítottak Izrael területére, mint a tűzszünet előtt, ami arra utalhat, hogy az izraeliek számos rakétájukat megsemmisítették. 

Jordánia fővárosában, Ammanban a Muzulmán Testvériség 15 ezer tagja tüntetett a Hamász mellett. „Halál Izraelre” – hangoztatták. A Hamász a Muzulmán Testvériség testvérszerve. A harcok pénteki kiújulását a Hamász katonai szárnya, az Ezzedín el-Kasszám Brigádok kezdeményezte. A háború ellen tüntettek Londonban és a világ egy sor városában, többek között Ausztráliában is. A brit fővárosban legalább húszezren vonultak az utcára.