Előfizetés

Tóth István, a MOSZ titkára

Publikálás dátuma
2014.08.09. 07:30
Tóth István
Milyen hatásai lehetnek az orosz agrárembargónak?

Az uniós tagállamokkal szemben bevezetett orosz élelmiszer embargónak nem a közvetlen hatása az igazán veszélyes a hazai agrártermelésre és fedolgozóiparra, hanem az a tény, hogy a jelentős mezőgazdasággal rendelkező uniós országok sem szállíthatnak az orosz piacra. A felhalmozódó hatalmas készletek pedig lenyomják az élelmiszer és élelmiszeripari árakat. A dömpingárak óriási veszteségeket okozhatnak a magyar agrártermelőknek, feldolgozóknak. A hazai élő sertés felvásárlási árak máris 20 forintot estek. Rövidtávon jól járnak a fogyasztók, de ha ráfizetéssel nem akarnak termelni a gazdák, ez az előny hamarosan visszaüthet.

Az OTP veszteséges félévre számíthat

Brutális, 31,5 milliárd forintos veszteséget várnak az elemzők az OTP Bank második negyedéves gyorsjelentésétől. Véleményük szerint a bank lényegében helyben járt, ám a majd be. devizahiteles-mentés 55 milliárdot közelítő költsége, illetve a megugró kockázati költségek a mélybe rántják a bankeredményt - írja a Privátbankár pénzügyi portál. A prognózist  9 elemzőcég készítette el.

Tavaly júniusban még 40,58 milliárd forintos eredményt könyvelhetett el a bank. A pénzintézeti csoport esetében a "rendes" számoknál sincs ok túl sok bizakodásra: a bank nettó kamat- és jutalékbevételeinél is az első negyedévnél némileg szerényebb jövedelmezőséget várnak az elemzők, mindez éves szinten a kamatbevételek 4, a jutalékbevételek 3 százalékos visszaesését mutatja.
Ugyanakkor a másik oldalon, a működési költségeknél is legalább ennyire szigorú a bank, hiszen ezek 3 százalékkal csökkentek éves szinten.

A korábbi banki jelzésekkel összhangban az elemzők az árfolyamrés-visszatérítésre megképzett tartalék összegét 19,5, míg az egyoldalú szerződésmódosítás elszámolásából eredendő második negyedévben elkülönített banki veszteséget 35,4 milliárd forintra teszik az elemzők. (A bank természetesen perelni fog.) Emellett jelentős - több milliárd forintos veszteséget kell a legnagyobb hazai kereskedelmi banknak elkönyvelnie az ukrajnai leányvállalata után az úgynevezett goodwill (jóhírnév) leírás címén, mert a kelet-ukrajnai harcok elhúzódása miatt értéket vesztett ez a bankfiókhálózat. (Korábban már ugyanilyen jogcímen írtak le a goodwillből.)
A pontos első félévi tőzsdei gyorsjelentési adatok napokon belül megjelennek, és akkor derülhet ki, hogy az elemzők előzetes jóslatai milyen mértékben válnak be.

Több juthat az állattenyésztésre

Az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nyertesei lesznek, és hozzájárulnak a magyar vidék felemelkedéséhez - állította a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Bonyhádon. 

Nagy István emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2020 között az EU közös agrárpolitikájának költségvetése 373 milliárd euró, ami 48 milliárd euróval kevesebb a 2007-2013-as keretnél, de a Magyarországra jutó 12,3 milliárd euró 1,9 milliárd euróval nagyobb, mint az előző hétéves uniós költségvetési ciklusban. Elmondta azt is, hogy 2020-ig érvényben marad a területalapú támogatás, amelynek összege 2014-ben várhatóan hektáronként 68 ezer forint lesz; a pontos összeget a szeptemberi forint/euró árfolyam dönti el. A termeléshez kötött különleges tejtámogatás idei 43,3 millió eurós kerete a tej kilogrammja után 9 forintos támogatást jelent majd – tette hozzá.

Az államtitkár szerint az állattenyésztők számára kedvező a szabály, amely előírja a szántóföldi növények diverzifikációját, az állandó gyepek fenntartását és ökológiai célterületek kijelölését. Az éves pénzügyi keret 15 százaléka lesz termeléshez kötött támogatás, aminek célja a munkaigényes ágazatok, köztük az állattenyésztés támogatása. Kitért arra is, hogy az állattartók beruházási támogatásra is számíthatnak az állattartó telepek további korszerűsítéséhez, az állatjóléti körülmények és a takarmánytárolás feltételeinek javításához. Ezen a területen az energiahatékonyság javítása a célunk – mondta.
Nagy István beszámolt arról is, hogy a hazai állatállomány csökkenése ugyan nem állt meg, de a kérődző állatok létszáma nőtt. Közlése szerint sikerült megállítani a szarvasmarha-állomány csökkenését: 2013. decemberére az egyedszám meghaladta a tíz évvel ezelőtti 724 ezret.