Jószívűségből vettek kastélyt Matolcsiék

A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban megvásárolta a jelenleg négycsillagos kastélyszállóként működő tiszaroffi Borbély-kúriát, ez lesz a jegybank saját üdülője – írta csütörtöki számában a HVG. A jegybank tegnap este közleményben tudatta: társadalmi felelősségvállalás volt a motiváció. 

Az ingatlan 2600 négyzetmétere beépített, összesen harminc szoba, húszméteres úszómedence, szauna, wellness- és fitneszterem, minigolfpálya tartozik hozzá. A jegybank tulajdonjogát július 10-ei hatállyal jegyezte be a földhivatal, az eladó a budapesti Licska család ingatlancége volt, az irányár eredetileg 680 millió forint volt - írja a hvg.hu.

Az MNB csütörtökön este közleményben adott magyarázatot a vásárlásra. Eszerint az MNB a tulajdonában álló két tucat ingatlant, amelyből ötöt-hetet üdülésre is használtak, 2009 előtt eladták. Így hát Matolcsyék úgy döntöttek, hogy vesznek egyet. A közleményben ez olvasjatól : "Társadalmi felelősségvállalási stratégiájának értelmében a jegybank törekszik arra, hogy béren kívüli juttatással, támogatási és segélyezési rendszer működtetésével, valamint egyéb jóléti szolgáltatásokkal támogassa több mint ezer munkavállalóját". Azt is elárulják, hogy bár az ingatlanos 680 millió forintért hirdette meg a kastélyt, a vételárat sikerült 415 millió forintra lealkudni.

forrás: hvg.hu

Szerző

Légicsapásokat hagyott jóvá Obama Irakban

Barack Obama elrendelte, hogy hajtsanak végre légicsapásokat az Iszlám Állam (IS) ellen Irakban, hogy megakadályozzák a vallási kisebbségek lemészárlását. Az amerikai fegyveres erők fellépnek abban az esetben is, ha az IS az irbili amerikai képviseleteket vagy Bagdadot támadja.

Az amerikai elnök péntekre virradóra (helyi idő szerint csütörtökön este) a Fehér Házban bejelentette, korlátozott légicsapásokat hagyott jóvá az Irak kurd területein fenyegető népirtás megakadályozására. Közölte azt is, hogy az amerikai légierő élelmet és ivóvizet dobott le az szunnita dzsihadisták elől menekülni kényszerült, a Szindzsár hegyen rekedt ezidek (yazidi) menekülteknek. Washington attól tart, hogy a kurd népcsoport tagjait éhenhalás és kiszáradás fenyegeti, ha fenn maradnak a hegyen, de lemészárolják őket, ha lejönnek.

 „Az Egyesült Államok nem tud és nem is akar beavatkozni minden esetben, ha a világon valahol válság tör ki, mondta Obama. Washington azonban nem fordulhat el, ha szörnyű erőszakot lát, ha egy potenciális népirtást kell megakadályozni, közölte az elnök. Obama azt is világossá tette, hogy amerikai szárazföldi erőket nem küldenek Irakba. „Főparancsnokként nem hagyom, hogy belerángassanak bennünket egy újabb háborúba” – mondta Obama. Az amerikai elnök hivatalba lépésekor meghirdetett legfontosabb célja az elődje által kezdett két háború, az iraki és az afganisztáni lezárása volt.

A korlátozott amerikai légicsapások az IS (korábban ISIS) dzsihadistáit célozzák. Amerika fellép, ha a dzsihadisták konvojai megindulnak Irbil felé, illetve ha Irak fővárosát, Bagdadot fenyegetik. Bár egyes sajtójelentések szerint máris végrehajtottak légicsapásokat, amerikai részről este ezt cáfolták. Egy C-17-es és két C-130-as szállítógépről dobtak le élelmet és ivóvizet, a szállítmányokat F-18-as harci gépek biztosították.

Szerző

Légicsapásokat hagyott jóvá Obama Irakban

Barack Obama elrendelte, hogy hajtsanak végre légicsapásokat az Iszlám Állam (IS) ellen Irakban, hogy megakadályozzák a vallási kisebbségek lemészárlását. Az amerikai fegyveres erők fellépnek abban az esetben is, ha az IS az irbili amerikai képviseleteket vagy Bagdadot támadja.

Az amerikai elnök péntekre virradóra (helyi idő szerint csütörtökön este) a Fehér Házban bejelentette, korlátozott légicsapásokat hagyott jóvá az Irak kurd területein fenyegető népirtás megakadályozására. Közölte azt is, hogy az amerikai légierő élelmet és ivóvizet dobott le az szunnita dzsihadisták elől menekülni kényszerült, a Szindzsár hegyen rekedt ezidek (yazidi) menekülteknek. Washington attól tart, hogy a kurd népcsoport tagjait éhenhalás és kiszáradás fenyegeti, ha fenn maradnak a hegyen, de lemészárolják őket, ha lejönnek.

 „Az Egyesült Államok nem tud és nem is akar beavatkozni minden esetben, ha a világon valahol válság tör ki, mondta Obama. Washington azonban nem fordulhat el, ha szörnyű erőszakot lát, ha egy potenciális népirtást kell megakadályozni, közölte az elnök. Obama azt is világossá tette, hogy amerikai szárazföldi erőket nem küldenek Irakba. „Főparancsnokként nem hagyom, hogy belerángassanak bennünket egy újabb háborúba” – mondta Obama. Az amerikai elnök hivatalba lépésekor meghirdetett legfontosabb célja az elődje által kezdett két háború, az iraki és az afganisztáni lezárása volt.

A korlátozott amerikai légicsapások az IS (korábban ISIS) dzsihadistáit célozzák. Amerika fellép, ha a dzsihadisták konvojai megindulnak Irbil felé, illetve ha Irak fővárosát, Bagdadot fenyegetik. Bár egyes sajtójelentések szerint máris végrehajtottak légicsapásokat, amerikai részről este ezt cáfolták. Egy C-17-es és két C-130-as szállítógépről dobtak le élelmet és ivóvizet, a szállítmányokat F-18-as harci gépek biztosították.

Szerző