Elszaladóban az államadósság

Publikálás dátuma
2014.08.08. 07:23

Napok óta képtelen megizmosodni a forint, így történt ez csütörtökön is, amikor délután egy euró árfolyama csaknem 316, a svájci franké 260, az amerikai dolláré pedig 236 forint volt. Lassan már annak is örülni kell, hogy a hazai deviza nem gyengült tovább. A szakemberek egy része szerint - a magyar gazdaság jelenlegi állapotát és növekedési kilátásait figyelembe véve - 305 forint körül lenne a reális árfolyam, a 2014-es költségvetésben ugyanakkor 296,90 forint szerepel. A devizaadósságunk - forintban elszámolva - már meghaladja GDP arányosan már meghaladja a 83 százalékot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek nincs deklarált árfolyamcélja, csak gyenge szóbeli intervencióval élt a forint védelmében, nincs kizárva, hogy a növekvő export érdekében a jegybank nem is nagyon bánja a jelenlegi helyzetet.

Akárhogy is alakul az elkövetkező napokban a forint árfolyama, a devizahitel-adósok már biztosak lehetnek benne, hogy a legközelebbi elszámolásuk alkalmával magasabb lehet a törlesztő részletük, mint a második negyedévben volt, annak ellenére, hogy a bankoknak - hatalmi szóval - a kamatokat be kellett fagyasztaniuk. A tegnap délutáni 316 forintos euró, 260 forint körüli svájci frank és a 236 forintos amerikai dollár kurzus ugyanakkor azt jelzi, hogy érdemi tovább gyengülés csak váratlan események hatására elképzelhető

A nemzeti bankoknak - illetve az euró esetében az Európai Központi Banknak - az a kötelességük, hogy devizájukat megvédjék. Ennek első fokozata az úgynevezett szóbeli intervenció, amellyel általában a nemzeti bank magasabb beosztású tisztségviselője szokott élni, természetesen előzetes, belső konzultációt követően. A megnyugtató szavak elmondása ezúttal Veres István Attilára várt. Az MNB pénz- és devizapiaci igazgatója a nemzetközi folyamatokkal indokolta a forint gyengülését, hangsúlyozva, hogy folyamatosan figyelnek, és ha veszélyben van az árstabilitás, lépni fognak. Ennek azonban most nem látják szükségét. (A nyilatkozat hidegen hagyta a devizakereskedőket.)

Ha az árfolyamgyengülés tartós és nagy mértékű, akkor a jegybank hozzányúlhat a devizatartalékokhoz, saját devizát ad el, ennek hatására süllyedni szokott az árfolyam. Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: a beavatkozással azonban vigyázni kell. Nemrégiben Törökország alkalmazta ezt a módszert, minden kézzel fogható eredmény nélkül, a líra árfolyama nem változott, tehát a védelmében felhasznált deviza "elégett", és még kamatot is kellett emelniük. Az intervenciót csak tartós gyengülés esetén érdemes alkalmazni, de ez - mint láttuk - kockázatos művelet. Mivel az MNB-nek nincs árfolyamcélja, így megjósolni sem lehet, hogy milyen euróárfolyamnál lépne közbe a jegybank, 330 forintnál vagy talán 340-nél? A 305 forintos szint lenne a gazdaság számára a megfelelő, nem kellene tartósabb gyengébb - ez Heim Péter véleménye. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Figyelő tegnapi számában azt nyilatkozta, hogy hosszú távon a 4-5 százalékos egyensúlyi kamatot tartja megfelelőnek, amitől csak átmenetileg szabadna eltérni. Ha meg is történik az intervenció, ezt soha nem jelentik be, általában utólag a devizamérlegből lehet erre következtetni. A legnagyobb veszélyt a forint gyengülésére - vélik az elemzők -, most a 2,10 százalékos, alacsony mértékű alapkamat jelenti, amelyet azonban nem tekintenek reálisnak a külföldi befektetők, ezért sorra elhagyják az országot.

A GDP arányos államadósság is megsínyli a gyenge forintot. A legfrissebb adatok szerint már 83 százalék felett jár. Egy esztendővel ezelőtt 79,7 százalékos volt ez az érték és az esztendőt 79,2 százalékkal zártuk. A maastricht-i kritériumok előírják a GDP arányos államadósság évről-évre történő csökkentését, amit a második Orbán-kormány az Alaptörvényben is rögzített. A mérési időpont minden esztendő december 31., ezt hasonlítják össze a megelőző esztendő utolsó napjával. Mivel az elmúlt esztendei záróértéket csak trükkök árán sikerült a szükséges mértékre levinni - a forint mesterséges erősítése, állampapírok kölcsönadása néhány napra "baráti cégeknek", az Államadósságkezelő Központ kötvénykibocsátásainak visszafogása - feltehető, hogy idén sem tesznek majd másként.

Szerző

Történelmi pillanat az űrben

Publikálás dátuma
2014.08.08. 07:20
A 67P/C-G nevezetű üstökös a Rosetta-űrszonda által készített felvételen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hat és fél milliárd kilométerrel a háta mögött, augusztus 6-án az Európai Űrügynökség (ESA) első "meteorvadász" űreszköze megközelítette a 67P/Csurjumov-Geraszimenko névre elkeresztelt üstököst.  Már „csak” a landoláshoz megfelelő helyet kell megtalálni az üstökös felszínén.

Az ESA 1,3 milliárd eurót kóstáló űrszondája 2004 márciusában indult útjára, ám a 67P-üstökös eléréséhez, egy azzal azonos elliptikus pályára kellett hogy álljon. Mivel az üstökös az űrhajónál jóval nagyobb sebességgel mozog, a Rosettának a Föld és a Mars gravitációs "parittyahatását" kellett felhasználnia ahhoz, hogy elérje a kívánt sebességet.

Az utóbbi tíz évben ötször kerülte meg a Napot és háromszor haladt el a Föld és a Mars mellett. Miután kellően felgyorsult és sikerült elhagynia a Jupitert, 2011 júliusában - energiatakarékossági okokból - hibernálták, és csak ez év januárjában "ébresztették" fel. Az üstökös és az űrhajó jelenleg 405 millió kilométernyire van a Földtől.

Útja során a Rosetta számos felvételt készített a meteorról, a képek alapján több érdekességre is fény derült: a kutatók rájöttek, hogy a 67P/C-G tulajdonképpen két különálló darabból, egy "fejből" és egy "törzsből" áll, amelyeket egy feltételezhetően más anyag összetételű, világosabb színű "nyak" illeszt össze.

Míg korábban azt feltételezték, hogy az üstökös felszínét jég borítja, az eddig begyűjtött adatok alapján bebizonyosodott, hogy az űrtest felszíne ehhez túlságosan meleg, a tudósok szerint jég csak elvétve, kis foltokban található rajta, a poros kéreggel összekeveredve. Remélik, hogy novemberben a Rosettának sikerül leszállnia az üstökös magjára, és egészen 2015 végéig ott is marad.

Alvaro Giménez, az ESA tudományos igazgatója elmondta, hogy a szerdai esemény hatalmas áttörés az űrkutatásban: "rendkívül messzire jutottunk azóta, hogy a projekt tervei felvetődtek még az 1970-es években, ami teljes egészében átírhatja az üstökösökről eddig megszerzett információkat".

Az eseményről tartott szerdai, budapesti sajtótájékoztatón - ahol az ESA darmstadti irányítóközpontját is kapcsolták - elhangzott, hogy az űrhajó leszállóhelyének kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni: a rücskös felületű aszteroidán akad ezer méter mély kráter, de 150 méteres csúcs is.

"Olyan leszállóhely kell, ahol nemcsak a stabil landolás feltételei adottak, hanem az idő döntő többségében napfényben van, ami biztosítja a megfelelő energiaellátást. Azt is figyelembe kell venni, hogy semmi ne zavarja az űrhajó és az anyaszonda közötti kapcsolatot" - mondta Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Szó esett a magyar hozzájárulásról is: a hazai szakemberek részt vettek mind az űrszonda, mind a leszállóegység bizonyos részeinek kifejlesztésében. Az MTA és az SGF Technológia Fejlesztő Kft. mérnökei fejlesztették ki a leszállóegység "agyát", a központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépet.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának szakemberei pedig részt vettek az űrszonda leszállóegységéhez készült pordetektor és a napszél főbb paramétereit vizsgáló műszercsarnok kifejlesztésében. Mindemellett a Budapesti Műszaki Egyetem űrkutató csoportja a leszállóegység tápellátó rendszerének fejlesztésében és megépítésében vállalt jelentős szerepet.

Szerző

Történelmi pillanat az űrben

Publikálás dátuma
2014.08.08. 07:20
A 67P/C-G nevezetű üstökös a Rosetta-űrszonda által készített felvételen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hat és fél milliárd kilométerrel a háta mögött, augusztus 6-án az Európai Űrügynökség (ESA) első "meteorvadász" űreszköze megközelítette a 67P/Csurjumov-Geraszimenko névre elkeresztelt üstököst.  Már „csak” a landoláshoz megfelelő helyet kell megtalálni az üstökös felszínén.

Az ESA 1,3 milliárd eurót kóstáló űrszondája 2004 márciusában indult útjára, ám a 67P-üstökös eléréséhez, egy azzal azonos elliptikus pályára kellett hogy álljon. Mivel az üstökös az űrhajónál jóval nagyobb sebességgel mozog, a Rosettának a Föld és a Mars gravitációs "parittyahatását" kellett felhasználnia ahhoz, hogy elérje a kívánt sebességet.

Az utóbbi tíz évben ötször kerülte meg a Napot és háromszor haladt el a Föld és a Mars mellett. Miután kellően felgyorsult és sikerült elhagynia a Jupitert, 2011 júliusában - energiatakarékossági okokból - hibernálták, és csak ez év januárjában "ébresztették" fel. Az üstökös és az űrhajó jelenleg 405 millió kilométernyire van a Földtől.

Útja során a Rosetta számos felvételt készített a meteorról, a képek alapján több érdekességre is fény derült: a kutatók rájöttek, hogy a 67P/C-G tulajdonképpen két különálló darabból, egy "fejből" és egy "törzsből" áll, amelyeket egy feltételezhetően más anyag összetételű, világosabb színű "nyak" illeszt össze.

Míg korábban azt feltételezték, hogy az üstökös felszínét jég borítja, az eddig begyűjtött adatok alapján bebizonyosodott, hogy az űrtest felszíne ehhez túlságosan meleg, a tudósok szerint jég csak elvétve, kis foltokban található rajta, a poros kéreggel összekeveredve. Remélik, hogy novemberben a Rosettának sikerül leszállnia az üstökös magjára, és egészen 2015 végéig ott is marad.

Alvaro Giménez, az ESA tudományos igazgatója elmondta, hogy a szerdai esemény hatalmas áttörés az űrkutatásban: "rendkívül messzire jutottunk azóta, hogy a projekt tervei felvetődtek még az 1970-es években, ami teljes egészében átírhatja az üstökösökről eddig megszerzett információkat".

Az eseményről tartott szerdai, budapesti sajtótájékoztatón - ahol az ESA darmstadti irányítóközpontját is kapcsolták - elhangzott, hogy az űrhajó leszállóhelyének kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni: a rücskös felületű aszteroidán akad ezer méter mély kráter, de 150 méteres csúcs is.

"Olyan leszállóhely kell, ahol nemcsak a stabil landolás feltételei adottak, hanem az idő döntő többségében napfényben van, ami biztosítja a megfelelő energiaellátást. Azt is figyelembe kell venni, hogy semmi ne zavarja az űrhajó és az anyaszonda közötti kapcsolatot" - mondta Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Szó esett a magyar hozzájárulásról is: a hazai szakemberek részt vettek mind az űrszonda, mind a leszállóegység bizonyos részeinek kifejlesztésében. Az MTA és az SGF Technológia Fejlesztő Kft. mérnökei fejlesztették ki a leszállóegység "agyát", a központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépet.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának szakemberei pedig részt vettek az űrszonda leszállóegységéhez készült pordetektor és a napszél főbb paramétereit vizsgáló műszercsarnok kifejlesztésében. Mindemellett a Budapesti Műszaki Egyetem űrkutató csoportja a leszállóegység tápellátó rendszerének fejlesztésében és megépítésében vállalt jelentős szerepet.

Szerző