Már szedik a csabagyöngyét, megkezdődött a szüret

A dél-balatoni, korai érésű Csabagyöngyével Ordacsehiben kezdődött meg az idén is a szőlőszüret Európában; a szőlő átvételi ára kilónként 100 forint körül várható - nyilatkozta a szüret csütörtöki indításakor Varga Bálint, a Varga Pincészet ügyvezetője, aki jó esetben közepes szőlőtermésre számít.

A Csabagyöngye a legkorábban érő szőlőfajta az északi féltekén, amelyet a Varga Pincészet kezdett el szüretelni a Balaton Agrár Zrt. területén. Az ebből készülő fehérbort kíméletes hideg erjesztés és szűrés után érlelés nélkül palackozzák azonnal, így néhány hét múlva Európa első újboraként, amolyan hungarikumként kerül a boltok polcaira - mondta Varga Bálint.
Az idei Csabagyöngye 15 mustfokos, ez egy friss, könnyű bornak megfelelő. A pincészet körülbelül 1300 mázsát fog feldolgozni a szőlőből és mintegy 100 ezer palack újbort készít belőle. Száz palackot Brüsszelbe küldenek az ott dolgozó képviselőknek, közalkalmazottaknak kóstolóként Európa első újborából.

A Csabagyöngye magyar nemesítésű szőlő, jelentősebb ültetvények csak Magyarországon találhatóak és bor is csak itt készül belőle - mondta el az ügyvezető.

Bohus Zoltán, a Balaton Agrár Zrt. szőlészeti ágazatvezetője szerint a Csabagyöngyéből 150-170 mázsa termés várható hektáronként az idén, ami átlagosnak mondható, minőségben viszont a savtartalom és a cukorfok kissé elmarad a kívánttól.
Az idei szőlőtermésről szólva Varga Bálint úgy fogalmazott, hogy egy közepes termés lehetősége még benne van az évjáratban, de csak abban az esetben, ha az idő szárazabbra fordul. A szakember egészen biztosnak tartja, hogy idén 10-20 százalék közötti terméskiesésre lehet számítani a fertőzések miatt, hiszen ezen a nyáron szokatlanul fülledt, csapadékos, szinte trópusi az időjárás.

A Balatonon a sokévi átlaghoz képest 20 százalékkal több csapadék hullott, ami mellett 14 százalékkal nőtt a napsütéses órák száma és 1,5 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet is. A melegebb és nedvesebb időjárás ugyan pozitívan hat a termésre, de kedvez a szőlőbetegségek kialakulásának is - jelezte.

Eddig elsősorban a lisztharmat okozott nehézségeket. Ha az idő továbbra is csapadékos marad, akkor más betegségekre és jelentős terméskiesésre is számítani kell - mondták a szakemberek. A szőlő mennyisége ugyan nem lesz több, mint tavaly, mégis az átvételi árak csökkenésére számít a pincészet. Tavaly kedvezett az átvételi áraknak, hogy a pincészetek a szokásosnál 15-20 százalékkal több szőlőt dolgoztak fel, mivel a korábbi évek nagy terméskiesései következtében csökkentek a borkészletek, ez a helyzet azonban az idén már nem áll fenn.

Szerző

Orbán az illiberalizmus bajnoka

Miközben Európa aggodalommal szemléli Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre tekintélyelvűbb rezsimjét, gyanakvással kell tekintenie a saját határain belülre is azok után, hogy Magyarország Putyin Oroszországát a liberális nyugati demokráciáknál vonzóbb politikai modellnek kiáltotta ki - olvasható a The Washington Post című amerikai napilap véleményrovatában.

A Magyarország kormányfője az illiberalizmus bajnoka címmel megjelent írásban Harold Meyerson felidézte Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédét. Meyerson hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor a problémákra az illiberális nacionalizmusban látja a megoldást, amire nem nehéz bizonyítékokat találni.
A magyar kormányfő 2010-es hivatalba lépése óta egyebek mellett csökkentette a bíróságok függetlenségét és a paranoid nacionalizmus felélénkítésén fáradozik - jegyezte meg a cikkíró.

A The Washington Post cikkírója szerint Európa közvetlen kihívás előtt áll Magyarország miatt, amelynek kormányfője július végi romániai beszédében azt állította, semmi összeegyeztethetetlen nincs az illiberalizmus és az EU-tagság között.
Meyerson emlékeztetett arra, hogy a demokratikus jogszabályok megalkotása és azok tiszteletben tartása az uniós tagság előfeltétele. Kérdés, hogy ezeknek a törvényeknek és normáknak a lerombolása miért nem lehet a kizárás alapja. Ha Európa nem tudja megvédeni a demokráciát a saját határain belül, akkor pontosan mi is a célja? - zárta írását a The Washington Post kolumnistája.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédéről és az arra vonatkozó külföldi bírálatokra megjelent magyarországi reakciókról közölt cikket a liberális Sme szlovák napilap csütörtökön.

Orbán Viktor nem a levegőbe beszél, amikor egy nem liberális állam építéséről nyilatkozik, hiszen ez a misszió sikeresen folytatódik, amit az "antiliberális beszéddel" kapcsolatban született külföldi kritikákra reagáló hazai reakciók milyensége is mutat - írta "Az illiberalizmus a gyakorlatban" című cikkében Peter Schutz.

A liberális pozsonyi lap kommentátora úgy véli, a reakciókból közvetlenül kiolvasható, hogy "Magyarországon kevesebb a szabadság, és a kritikus értékelésekre nem merészkedik mindenki".
Hozzáteszi: bár Magyarország még mindig távol áll a diktatúrától, senkit nem üldöznek kormányellenes nézeteiért, ugyanakkor mind több közszereplő veszi át "a Fidesz PR-műhelyének klasszikusát, a bankár-transznacionális összeesküvés narratíváját", ami a nem liberális társadalomra jellemző, a hatalom és az értelmiség közötti klientúrarendszer kialakulására utal.

Európát egyre inkább fenyegeti belülről a nacionalizmus, amelynek terjesztője Magyarország - írta Eduard Hellvig román európai parlamenti néppárti képviselő. A liberális politikus, aki két évvel ezelőtt regionális fejlesztési miniszter is volt Victor Ponta kormányában, az Adevarul című román napilap blogrovatában kifejtette: miközben Európát délről és keletről háború fenyegeti, az egységes Európa tervét - amely csaknem hét évtizede őrzi a nemzetek közötti békét - évről évre agresszívebben fenyegeti belülről a nacionalizmus.

Mint hangsúlyozta, a nacionalizmushoz való visszatérés az EU végét jelentené. Figyelmeztető jelnek kell lennie és megfelelő választ igényel Európa részéről - írta -, hogy Orbán Viktor felmondta a liberális demokráciát, és Oroszországot, Kínát, valamint Törökországot jelölte meg követendő modellként.

"Magyarország, a posztkommunista átmeneti időszak sikeres diákja mára Európa súlyos betegévé vált" - véli a néppárti képviselő, akinek pártja, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) nemrég csatlakozott az Európai Néppárthoz. A szerző szerint Magyarország ma már csak névlegesen tartozik az EU-hoz, valójában egy repedést jelent az európai építményen.

Szerző

Lemondott az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács vezetője

Benyújtotta lemondását Andrij Parubij, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) vezetője. Ezt maga közölte Facebook-oldalán.

Petro Porosenko elnök elfogadta a tisztségviselő lemondását.
Parubij nem indokolta meg a közösségi portálon, hogy miért kíván távozni az államfő alá rendelt befolyásos, a Kelet-Ukrajnában folyó hadművelet koordinálásában központi szerepet játszó testület éléről. Arra hivatkozott, hogy szerinte háborús körülmények között "nem elfogadható" magyarázatának nyilvánossá tétele. Hozzátette, hogy továbbra is segíteni kívánja a fronton harcoló ukrán katonákat, elsősorban az önkéntes zászlóaljakat. "Együtt legyőzzük az orosz agresszort. Dicsőség Ukrajnának!" - zárta Facebook-bejegyzését a politikus.

Közben Andrij Liszenko, az RNBO szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán fegyveres erők hét katonája vesztette életét és 15 sebesült meg a Kijev által terrorellenesnek elnevezett kelet-ukrajnai hadműveletben.
A katonák 19 alkalommal bocsátkoztak tűzharcba a szeparatistákkal a Donyeck és Luhanszk megyékben, az orosz határhoz közeli, szeparatisták által ellenőrzött térségben lévő településeknél, köztük Gyakovénél, a Donyeck városától nem messze fekvő Illovajszknál és Peszkinél, valamint Luhanszk városának környékén.

Liszenko szavai szerint Luhanszkban ukrán katonai egyenruhába ölözött szeparatisták lövik a lakónegyedeket.
A szóvivő arról is beszámolt, hogy orosz területről ismét aknavetőkkel, Grad rakéta-sorozatvetőkkel, tarackágyúkkal és lőfegyverekkel lőttek át az orosz határ túloldaláról - a rosztovi területről - Luhanszk megyében állomásozó ukrán katonákra és határőrökre. Utóbbiak közül többen megsebesültek - mondta a szóvivő, de pontos számot nem közölt.

Liszenko kijelentette, hogy a szakadárok továbbra is kapnak Oroszországból katonai járműveket és fegyvereket, valamint erősítésükre újabb zsoldosok érkeznek Ukrajnába. Beszámolt arról, hogy az elmúlt napokban kilenc harckocsit, hét páncélozott járművet és két Ural teherautót hoztak át a határon Oroszországból Kelet-Ukrajnába.

A védelmi tanács honlapján csütörtökön azt írta, hogy 46 ukrán katonatisztet - köztük a határőrség 28 tagját - tartják erővel fogva orosz területen. A testület operatív értesülésekre hivatkozva közölte: veréssel kényszerítik az ukrán fegyveres erők tisztjeit arra, hogy vallják be, szándékosan lövettek át orosz területre. Az RNBO megerősítette, hogy 18 ukrán tiszt ellen büntetőeljárást indítottak Oroszországban. A rosztovi ukrán főkonzul fel akarta keresni a fogva tartottakat. "A találkozóra vonatkozó kérelmet azonban az orosz fél a jogszabályokat és a nemzetközi normákat súlyosan megsértve elutasította" - írta közleményében a védelmi tanács.

Szerző