Előfizetés

Kis mosoly, kis borravaló

A magyarok nagy része megszokásból ad borravalót, de maga akar dönteni annak mértékéről, a többség ezért elutasítja a számlába beépített szervizdíjat. 

A kézbe adott jutalom mértékének meghatározásakor egyébként a kedves, segítőkész kiszolgálás fontosabb, mint a szolgáltatás minősége. A magyarok többsége elfogadja és megszokta a borravaló intézményét - derül ki egy több mint 13 ezer résztvevő megkérdezésével zajló felmérésből, amelyet az Év Szállása verseny keretében a Szallas.hu készített. Négyből csak egy ember mondta, hogy legszívesebben eltörölné ezt a szokást.

A megkérdezettek nagy része ugyanakkor nem támogatja sem a számlán feltüntetett szervizdíjat, sem azt, ha a borravalót a szolgáltató beépíti az árakba: tízből nyolcan ragaszkodunk ahhoz, hogy magunk dönthessünk a plusz összeg mértékéről.

Arról, hogy mennyit adunk, megoszlik a fizetővendégek és a turizmusban dolgozók véleménye: a szolgáltatók szerint a többség maximum 5 százalékot ad, míg a vendégek 85 százaléka ennél nagyobb mértékben szokta kiegészíteni a számla végösszegét. Nyolcból egy ember kapott már negatív megjegyzést a túl kevés borravaló miatt.

A magyarok több mint 60 százaléka mondta azt, hogy elsősorban a kedves, segítőkész kiszolgálást díjazza a borravalóval. A Szallas.hu kutatása online megkérdezéssel zajlott, az adatok felvételére 2014. július 22. és 28. között került sor. A nem reprezentatív felmérés eredményei 13 303 magyar lakos és 112 magyarországi szállásadó válaszain alapulnak.

Miskolci kilakoltatás

Kell a hely a stadion parkolójának, azért számolnak fel egy városrészt Miskolcon – írta tegnap a Roma Sajtóközpont hírt adva arról, hogy Miskolcon megkezdték a roma családok kilakoltatását. Az első két kiürített házból egy mozgáskorlátozott asszonyt és egy kisgyerekes családot tettek utcára.

Az RSK tudósítása szerint váratlan volt a kilakoltatás. Szamkó Józsefné éppen a tanfolyamon volt, amikor a szomszédok értesítették, hogy a városi ingatlankezelő emberei kiürítik a lakást. A nyolc hónapos kisgyereket nevelő asszony sokkot kapott, hiszen állítása szerint semmilyen értesítés nem érkezett a kilakoltatásról.

Az asszony szerint sem a lakbérrel, sem a közüzemi számlákkal nincs elmaradásban. Korábban egy kétszázezer forintos lakbérhátralék miatt felmondták a bérleti szerződésüket, de a tartozást már egy éve kifizették. A városi ingatlankezelőnél pedig rendre azt mondták nekik, ne aggódjanak, visszakapják a bérleti jogot.

Ehhez képest tegnap egy olyan papírt mutattak az ingatlankezelő emberei, amin állítólag Szamkóné aláírása szerepel, hogy tudomásul veszi a kilakoltatást. „Én semmilyen papírt nem írtam alá” – állítja az asszony. Az ingatlankezelő nem akart nyilatkozni.

A miskolci városvezetés májusban szavazta meg a helyi Fidesz-KDNP frakció előterjesztését, mely szerint a közbiztonság javítása, és a lakosok szociális helyzetének javítása érdekében felszámolnának több „gettót és nyomortelepet” a városban, köztük a számozott utcákat is. Egy a közelmúltban lezajlott, kiértékelés alatt álló szociológiai felmérés alapján az itt élők több mint 90 százaléka miskolci születésű, a többiek zöme pedig évtizedek óta a városban lakik.

Tovább faragják a reklámadó-törvényt

Ismét átszabhatja a reklámadó-törvényt a kormány, ősszel biztosan számíthat a médiapiac újabb meglepetésekre - ez derül ki L. Simon László Napi Gazdaságnak adott interjújából, amely szerint "további szabályozási feladatok" célja az internetes tartalomszolgáltatók adókötelezettségének elérése lesz.

Ilyen volumenű ügyekre azonban a nyári időszak "nem alkalmas" a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint. A jogszabályt eredetileg benyújtó, majd azt többször átíró fideszes képviselő továbbra sem árulta el, valójában kinek az ötlete volt a főleg az RTL Klubot sújtó különadó. L. Simon szerint e felvetésnek "nincs relevanciája".

Az internetes tartalomszolgáltatók említése azért is meglepő, mert eddig úgy tűnt, a reklámadó-törvény legutolsó változatával ezt már "rendezte" a kormánypárt, a 2,5 millió feletti internetes hirdetések megadóztatásával, amely közvetve úgy húzta volna ki a Google vagy a Facebook zsebéből az adóforintokat, hogy akkor is a hirdető közzétevőjének adókötelezettségét írta elő, ha ezek az óriáscégek elmulasztanak nyilatkozni, hogy a különadó hatálya alá esnek-e. L. Simon korábban is homályosan fogalmazott, a törvény benyújtása után, júniusban azt mondta: a 200 milliárdos reklámtortából egyre nagyobb mértékben áramlik ki adózás nélkül, "többségében amerikai tulajdonú internetes nagyvállalatokhoz" a magyar adófizetők által "megtermelt" reklámkiadás. (Miközben 2015. január 1-jétől alapvetően változnak meg a telekommunikációs, a rádió és televíziós, illetve az internetes szolgáltatások adózásának szabályai, egy uniós irányelv alapján. Eszerint a szolgáltatóknak az áfát a jövő évtől már nem a saját székhelyük, hanem a szolgáltatások igénybe vevőinek székhelye alapján kell majd fizetniük - Magyarországon is.)

L. Simon ezúttal is azt mondta, nem a különadó terheinek 40 százalékával sújtott RTL Klub ellen hozták a jogszabályt. Mint fogalmazott, "nincs, és nem is volt" a csatorna ellen hangolt kormányzati szándék. Azonban szerinte "néhány milliárd forintos elvonás" még nem okozza a cég vesztét. Mindesetre L. Simon nem dolgozik "második reklámcsomagon", bár az utolsó módosítás után még azt mondta, a szöveg "nem felel meg" az eredeti jogalkotói akaratnak. A médiaügynökségek bónusz­rend­sze­rének korábban belengetett átalakítása jelenleg ugyancsak szünetel, "nincs előkészítési fázisban lévő anyag", de bizonyosan megbolygatná a piacot egy ilyen lépés. Bár a reklámadó-bevétel egyik eredetileg elképzelt helye Lázár János kancelláriaminiszter szerint az oktatásban lett volna, ez már biztosan elvethető, L. Simon szerint a pénz "közvetlenül" - azaz, alig ellenőrizhető módon - az államkasszába megy.

Az RTL-csoport vezetése továbbra is elszánt abban, hogy jogi lépéseket tegyen a reklámadó ellen, hazai és nemzetközi fórumokon egyaránt. Az RTL Klub az Európai Unió Bíróságának közreműködését kezdeményezheti, ha bizonyítani tudja, hogy a reklámadó valamely rendelkezése a közösségi jogba ütközik; a cég azonban közvetlenül nem nyújthat be keresetet, csak az Európai Bizottsághoz fordulhat.
Tájékoztató jelleggel tegnap közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a reklámadó-előleg bevallási nyomtatvány tervezetét a honlapján, az új bevallás augusztus 15-étől nyújtható be.