Előfizetés

Megzabolázták a török médiumokat

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.08.06. 07:31
Csalóka kép: Erdogan valójában folyamatosan távolodik Európától FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASCHA SCHUERMANN
Törökországban augusztus 10-én rendezik meg az elnökválasztást. A voksolás végkimenetele egyetlen percig sem kérdéses, csak azt nem tudhatjuk előre, Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő miniszterelnök hány százalékkal győz majd. Erdogan népszerűségének oka részben az, hogy megzabolázta a kormányt bíráló médiumokat, kiépítette hatalmát, leépítette az ellenzéket, valamint a rá veszélyes hadsereget. 

Az újság munkatársainak egy részét elbocsátották, majd eladták a Turkuaznak. A médiacsoport a Calik Holdinghoz tartozik, amelyet Ahmet Calik, Erdogan bizalmasa irányít, s felügyelőbizottságában helyet kapott a miniszterelnök veje. Ezután a lap a kormányzat szócsövévé vált. A Sabah egyébként heti mellékletében válogatott cikkeket közöl a New York Timestól.

Ami a Calik Holdingot illeti, a vállalkozás Erdogan alatt virágozni kezdett. A holding nyeri sorban a közbeszerzési eljárásokat. A Calik család eredetileg csak textilkereskedelemmel foglalkozott, a szektorban jól is csengett a Calik név, méghozzá már a harmincas évek óta. Azóta holdinggá terebélyesedett.

Megvetette a lábát az energia-, a bankszektorban, az építőiparban, s a médiában. Éves forgalma eléri a 2,8 milliárd dollárt, s körülbelül 20 ezer embert foglalkoztat. A holding egyébként Albániában is érdekelt, megvásárolta az Albtelecomot, illetve a tiranai Banka Kombetare Tregtare részvényeinek 60 százalékát.

Elbocsátják az ellenzéki újságírókat

Az elmúlt években tehát Törökországban olyan viszonyok alakultak ki, hogy a kormánypárt gondoskodott arról: a választás ne legyen demokratikus. Médiafölénye olyan jelentős, hogy az ellenzék úgyszólván labdába sem rúghat. Felülről irányítják a médiaholdingok átvételét, átjátsszák a kormányhoz közel álló cégeknek, a kormánnyal szemben kritikus újságírókat elbocsátják.

A televíziók nagy többsége kormánypárti lett, ami azért fontos, mert a kelet-törökországi, kevésbé tehetős anatóliai réteg főleg a televízióból, a kormányzathoz közel álló csatornákból értesül a napi történésekről.

Az ellenzéki elnökjelölteknek jóval kevesebb a megszólalási lehetőségük az elnökválasztási kampányban, mint Recep Tayyip Erdogannak. Mehmet Türker, a Sözcü című lap publicistája az elnökválasztást olyan úszóversenyhez hasonlította, ahol az egyik versenyzőt motor hajtja.

Miközben az ellenzéki elnökjelöltek lehetőségei korlátozottak, Erdogan mögött áll a teljes kormányzati apparátus, minden olyan eszköz, ami alkalmas az emberek manipulálásához, s a sikeres kampányhoz. Arról nem is szólva, hogy Erdogan kampányához hírek szerint közpénzeket is felhasználtak.

A kritikus újságírók megpróbálják ugyan mobilizálni az embereket a kormányzat ellen, de ma már bátorság is kell ahhoz, hogy valaki bírálni merészelje "Törökország szultánját" - írta a Neue Zürcher Zeitung. A kormányfő ugyanis nem kedveli a bírálatokat, számos pert indított újságírókkal szemben állítólagos hitelrontás miatt. Ha egy neki nem tetsző véleményt olvas, maga telefonál a szerkesztőségeknek, hogy kifejezze nemtetszését, s a főszerkesztőtől az adott újságíró elbocsátását követeli. Időnként a televíziók műsorstruktúrájába is beavatkozik. 

Az ellenzék szerint egyenlőtlen harc folyik: az állami médiahatóságban, az RTÜK-ben is többségben vannak az AKP emberei. A hatóság magas büntetéssel sújt egyes csatornákat, másokat be is zár, felettébb furcsa indokokkal. Aligha írható a véletlen számlájára, hogy a büntetésekkel túlnyomórészt a kormányt bíráló médiumokat sújtják, így például a Halk TV-t, amely heteken át beszámolt a tavalyi isztambuli, Gezi parki tüntetésekről.

A Samanyolu TV azzal vívta ki a médiahatóság ellenszenvét, hogy górcső alá vette a kormányzat korrupciós ügyeit. A Cümhüriyet című lap pedig a TRT köztelevíziót támadta, amely "Erdogan rádió- és tévécsatornájává vált".

Fokozódó szegénység

Már kormány közeli Magyar Nemzet is megkongatta a vészharangot a területalapú uniós támogatási rendszer átalakítása miatt, amely megrendítheti a vidéket, munkahelyeket szüntethet meg. Különösen az elmaradott térségek helyzete válhat még kilátástalanabbá. 

A kormány döntése szerint, a fűnyíró elv alapján a 150 ezer euró (45 millió forint) feletti támogatást elvonják és a Miniszterelnökséget irányító miniszter Lázár János hatáskörébe, a vidékfejlesztési forrásokhoz csoportosítják át. Erre hívta fel - nem először - a figyelmet Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke, Nagy Tamás is, aki kifejtette, hogy jelentős feszültségeket okoz a magyar mezőgazdaságban a tervezett támogatás-elvonás. A szövetség vezetője hozzátette: a területalapú támogatás - 150 ezer euró feletti - elvonása főként azokat a gazdaságokat lehetetleníti el, amelyek végigcsinálták a rendszerváltás utáni nehéz éveket, stabilizálódtak és még most is gazdálkodnak. Emellett munkát adnak a településükön és a környéken élőknek a legális "fehér" gazdaságban, valamint a földbérleti díjakból jövedelmet biztosítanak a kárpótlási folyamatban érintett több 10 ezer embernek.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó gazdaságoknak a bevételei nem ellensúlyozzák a tervezett elvonásokat. A rendelet alkotói és az érintettek között koncepcionális különbség van a magyar mezőgazdaság további fejlődési irányát illetően. Az elmaradott és hátrányos helyzetű térségekre gyakorolt hatása olyan súlyos következményekkel járhat, hogy itt a következmények sokkal drámaiabbak, mint az ország más részein- tette hozzá Nagy Tamás.

Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben megvizsgálták a legnagyobb agrárvállalkozások gazdálkodási adatait. Ezekből kiderült a gazdaságok átlagosan mintegy 2500 hektár területen gazdálkodnak, nettó árbevételük 1,6 milliárd forint, hozzávetőleg 100 embert foglalkoztatnak, és átlagosan évente 156 millió forint eredményt érnek el. (A megvont támogatás mértéke nagyobb, mint a gazdálkodás eredménye.)

Az 1200 hektár felett gazdálkodókat érintő forráselvonás hatásairól Rácz László, a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója - egy tegnapi tájékoztatón - a többi között azt mondta: az általa képviselt cégnek, amely 2 326 hektáron gazdálkodik, és ezt a területet 2 627 embertől bérli, és évente 120 millió forint veszteséget okoz a földalapú támogatási forrás tervezett elvonása. Ugyanitt Pataki László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke az elvonás munkanélküliséget növelő hatásait emelte ki. Jelezte, hogy az encsi térségben - ahol az ő gazdasága is működik - átlagosan 30 százalékos a munkanélküliség, de van olyan település is a megyében, ahol eléri a 100 százalékot is. Nagy Tamás annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani tervezett intézkedés nem az oligarchákat érinti, hanem azokat a gazdálkodókat, amelyek a vidék eltartó képességéhez jelentősen hozzájárulnak.

A Népszavának korábban már több agrárszakember is elmondta, a kormány propagandában szereplő 525 úgynevezett nagybirtok összesen több mint 100 ezer ember tulajdonában van. A valódi, nagynak nevezhető, - egy, vagy néhány tulajdonos kezében lévő - 8-10 ezer hektáros, vagy még annál is nagyobb birtokok száma becslések szerint tucatnyi.

Kapcsolódó
Agrártámogatás veszélyben

Fokozódó szegénység

Már kormány közeli Magyar Nemzet is megkongatta a vészharangot a területalapú uniós támogatási rendszer átalakítása miatt, amely megrendítheti a vidéket, munkahelyeket szüntethet meg. Különösen az elmaradott térségek helyzete válhat még kilátástalanabbá. 

A kormány döntése szerint, a fűnyíró elv alapján a 150 ezer euró (45 millió forint) feletti támogatást elvonják és a Miniszterelnökséget irányító miniszter Lázár János hatáskörébe, a vidékfejlesztési forrásokhoz csoportosítják át. Erre hívta fel - nem először - a figyelmet Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke, Nagy Tamás is, aki kifejtette, hogy jelentős feszültségeket okoz a magyar mezőgazdaságban a tervezett támogatás-elvonás. A szövetség vezetője hozzátette: a területalapú támogatás - 150 ezer euró feletti - elvonása főként azokat a gazdaságokat lehetetleníti el, amelyek végigcsinálták a rendszerváltás utáni nehéz éveket, stabilizálódtak és még most is gazdálkodnak. Emellett munkát adnak a településükön és a környéken élőknek a legális "fehér" gazdaságban, valamint a földbérleti díjakból jövedelmet biztosítanak a kárpótlási folyamatban érintett több 10 ezer embernek.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó gazdaságoknak a bevételei nem ellensúlyozzák a tervezett elvonásokat. A rendelet alkotói és az érintettek között koncepcionális különbség van a magyar mezőgazdaság további fejlődési irányát illetően. Az elmaradott és hátrányos helyzetű térségekre gyakorolt hatása olyan súlyos következményekkel járhat, hogy itt a következmények sokkal drámaiabbak, mint az ország más részein- tette hozzá Nagy Tamás.

Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben megvizsgálták a legnagyobb agrárvállalkozások gazdálkodási adatait. Ezekből kiderült a gazdaságok átlagosan mintegy 2500 hektár területen gazdálkodnak, nettó árbevételük 1,6 milliárd forint, hozzávetőleg 100 embert foglalkoztatnak, és átlagosan évente 156 millió forint eredményt érnek el. (A megvont támogatás mértéke nagyobb, mint a gazdálkodás eredménye.)

Az 1200 hektár felett gazdálkodókat érintő forráselvonás hatásairól Rácz László, a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója - egy tegnapi tájékoztatón - a többi között azt mondta: az általa képviselt cégnek, amely 2 326 hektáron gazdálkodik, és ezt a területet 2 627 embertől bérli, és évente 120 millió forint veszteséget okoz a földalapú támogatási forrás tervezett elvonása. Ugyanitt Pataki László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke az elvonás munkanélküliséget növelő hatásait emelte ki. Jelezte, hogy az encsi térségben - ahol az ő gazdasága is működik - átlagosan 30 százalékos a munkanélküliség, de van olyan település is a megyében, ahol eléri a 100 százalékot is. Nagy Tamás annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani tervezett intézkedés nem az oligarchákat érinti, hanem azokat a gazdálkodókat, amelyek a vidék eltartó képességéhez jelentősen hozzájárulnak.

A Népszavának korábban már több agrárszakember is elmondta, a kormány propagandában szereplő 525 úgynevezett nagybirtok összesen több mint 100 ezer ember tulajdonában van. A valódi, nagynak nevezhető, - egy, vagy néhány tulajdonos kezében lévő - 8-10 ezer hektáros, vagy még annál is nagyobb birtokok száma becslések szerint tucatnyi.

Kapcsolódó
Agrártámogatás veszélyben