Előfizetés

Az állami szerepvállalás nem igazán célszerű

S. L.
Publikálás dátuma
2014.08.05. 07:24
Seszták Miklós miniszter a visszaállamosításokkor a kormányfő statisztájaként játssza el a ráosztott szerepet FOTÓ: MTI
A közeljövőben teljes mértékben állami tulajdonú lehet az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., több közműcég és a Bombardier MÁV Kft. is, követve a közelmúlt olyan cégbekebelezéseit, mint amilyen a Takarékbank Zrt., az MKB Bank Zrt., vagy az Antenna Hungária Zrt. volt - közölte Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. A gazdaságkutatók szerint az állam újabb szerepvállalása általában nem célszerű, ugyanis nem teszi lehetővé a hatékony működést. 

A parlament ősszel egy olyan jogszabály-módosítást fogadhat el, amely lehetővé teszi, hogy az MVM Zrt. százszázalékos állami tulajdonba kerülhessen – nyilatkozta a többi között Seszták Miklós a Napi Gazdaságnak. A tárcavezető közölte, hogy az MKB Bankon Zrt.-n túl az állam szeretne még újabb akvizíciókat is végrehajtani, várhatóan a leghamarabb a Bombardier MÁV Kft. külföldi tulajdonosával sikerülhet majd megállapodni. További, a kormányzat által stratégiainak tartott cégek megvásárlásához a szükséges forrás rendelkezésre áll, Seszták Miklós ugyanakkor utalt arra, hogy az év végéig olyan állami cégfelvásárlásokat terveznek, amelyek a költségvetés módosítását igényelhetik. Arról azonban hallgatott, hogy eddig valamennyi államosítás igényelte a büdzsé korrekcióját. Sőt az a csúfság is megesik, - hogy legalábbis a Magyar Közlöny tanúsága szerint - az MKB Bank Zrt. megvásárlását a tavalyi, már lezárt költségvetés terhére könyvelik el.

Az Igazságügyi Minisztériumban már ki is dolgozták annak jogi lehetőségeit, hogy miként kerülhetne az állam százszázalékos tulajdonába az MVM Zrt. Arra a kérdésre, akkor ezek szerint nem szimpla adásvétel során kerül majd az államhoz az egy százalék alatti MVM-részesedés, azt válaszolta: a kormány szeretne döntést hozni arról, hogy a stratégiai ágazatoknál a törvény erejénél fogva kezelhessen egyes eseteket.

A szaktárca korábban azt közölte: az állam megveszi a közműcégek külföldi tulajdonrészét, amit az ellátásbiztonság javításával, a magyar gazdaság versenyképességével, a lakosság és az ipar számára is megfizethető árú és megfelelő színvonalú szolgáltatással indokoltak.

Az állami szerepvállalás célszerűségét azonban a szakemberek egy része megkérdőjelezi, mert a vállalkozások nem tudnak hatékonyan működni állami tulajdonban - mondta el lapunk érdeklődésére a GKI Gazdaságkutató Zrt. egyik kutatásvezetője. Hozzátette: a magyar gazdaság szerkezete kezd hasonlítani a kínaira, mivel az állami cégek menedzsmentjének összetételét elsősorban a Fideszen belüli pozíciója határozza meg, nem pedig a hozzáértés. Kivételes esetekben ugyan előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a társadalmi összjólét érdeke felülírja a piaciét. Lehetnek olyan területek - ha bővül egy intézmény kompetenciája - amikor jó irányt vehet a teljes állami szerepvállalás, például egyes kulturális intézmények működtetésénél.

Az MVM Zrt. államosításával összefüggésben a gazdaságkutató elmondta, hogy ez hasonlítható az Eximbank 2012. áprilisi közvetlen állami tulajdonba vételéhez. Akkor a bank működéséhez szükséges tőke miatt szükség volt állami garanciára, amit csak tulajdonosként vállalhatott fel az állam. Másrészt a GKI szakembere szerint a paksi atomerőmű tervezett bővítése miatt sodródik bele a magyar kormány az MVM Zrt. (az atomerőmű tulajdonosa) teljes megszerzésébe, ami az állam részéről kockázatcsökkentő lépésnek tekinthető, ám az ahhoz vezető út igencsak ingoványos. A Bombardier MÁV Kft. tervezett államosításával kapcsolatban a GKI kutatója kifejtette, hogy ez biztosan rombolja a Magyarországgal szembeni üzleti bizalmat a befektetők előtt.

                                              Újabb baráti tűz Sesztákra

Egy miniszter kétes múltja foltot ejt az egész kormányon - tudatta közleményben a konzervatívnak tartott Professzorok Batthyány Körének elnöksége, eközben azért a Magyar Nemzetbe is belerúgnak egyet. Új jelenségként értékeli a Professzorok Batthyány Köre, hogy a kormánypárti sajtó - olykor még a baloldali médiumokkal együtt is - támadja a kormányt. Közleményük szerint nem tudnak szabadulni a gyanútól, hogy az akció hátterében az agrártámogatások ügye, a "nagybirtokosok jussának megnyirbálása" áll, a - néven nem nevezett - Magyar Nemzet véleménye "a sajtóban is érdekelt nagybirtokosok érdekeit tükrözi".

A kommüniké ezen a ponton azonban váratlan fordulatot vesz. A professzorok kijelentik: bár örülnek, hogy az új fejlesztési miniszter ellensúlyt jelent a "túlerőben lévő csoportokkal" szemben, sajnos nagyon is hangosak a miniszter "offshore-lovagi múltjáról" és a segítségével létrejött cégekről szóló "rémhírek". A zavart nem enyhíti, hogy a cáfolatok viszont igencsak halkak. Így viszont a miniszter tisztázatlan múltja az egész kormányt terheli - szögezi le a közlemény.

A Magyar Nemzet a minapi vezércikkében „irgalmatlanul nagy disznóságnak" minősítette a fideszes politikus egyes ügyeit. Így felelevenítik, hogy három frissen alapított cég vissza nem térítendő 10-10 milliós állami támogatást kapott, amelyből éppen a minisztertől vettek maguknak ingatlant. Illetve offshore jellegű cégéről is írtak, s felelevenítették, hogy Seszták ügyvédként több száz olyan céget alapított, amelyek később tetemes köztartozást hagytak hátra. „Mutyialapú, joghézagcentrikus, simliközpontú minisztérium? Nem. Ezért lépjen félre a miniszter" – írták.

Sietségből drágábbat?

Semmi esély rá, hogy normális eljárásban augusztus közepére beszerezze a szeptembertől használatos pneumococcus elleni kötelező védőoltásokat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH). Hónapok óta áll az ügy, miután a hivatal  mondvacsinált érvekkel, érthetetlen okokból érvénytelenítette a nyílt közbeszerzési eljárást. Most viszont, éppen a sietségre hivatkozva megkerülhetik a versenyt, így végül drágábban szerezhetik be a szükséges oltóanyagot.

Noha hamarosan már használni kellene, továbbra sem írta ki az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) az új eljárást a pneumococcus elleni kötelező védőoltáshoz szükséges vakcina beszerzésére. A késlekedés miatt előfordulhat, hogy a hivatal eltérve a nyílt közbeszerzéstől, sürgős, rendkívüli eljárásban vásárolja meg a szükséges oltóanyagot - értesült lapunk.

Visszautasították cikkünk állításait

Nyilatkozatban utasította vissza a GlaxoSmithKline Kft. (GSK) a lapunk cikkében megfogalmazott, a pneumococcus elleni oltóanyaguk minőségét és a pneumococcus közbeszerzési tender tisztaságát megkérdőjelező állításokat. A több, egymástól független, ám névtelenséget kérő forrásra, az OEK szakmai kiadványaira, valamint az Index hírportál cikkére hivatkozó írásunk megjelentetése előtt valóban nem kerestük fel a vállalatot, ahogyan a tenderen másik indulóként szereplő, konkurens gyógyszergyártó céget sem. A történtekért az érintettek elnézését kérjük. A GSK nemcsak oltóanyaguk minőségbeli megfelelőségéről biztosította lapunkat, de tájékoztatásul azt is közölte, további 42 nagyvállalathoz hasonlóan, a gyógyszeripari cégek közül hatodikként kötött stratégiai partnerségi megállapodást a magyar kormánnyal. "Ez a megállapodás számunkra a GSK hosszú távú elkötelezettségét jelképezi a magyarországi jelenlét mellett", épp ezért visszautasították lapunk azon feltételezését is, miszerint bárminemű politikai nyomás nehezedett volna az OTH-ra, hogy szerződjön a céggel.

Megírtuk: nem áll meg az OTH érvelése a pneumococcus elleni védőoltás-beszerzés ügyében. Az Index cikkére hivatkozva közöltük néhány hete, hogy egymillió forintos büntetést kapott a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a többmilliárdos vakcina vásárlás érvénytelenítéséért az OTH. A tenderen jobb árajánlattal előállt gyógyszercég ugyanis azzal vádolta meg a hivatalt, hogy az azért állította le az eljárást, hogy ne kelljen az egyik ajánlattevővel szerződnie.

Az OTH arra hivatkozott: az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) márciusban publikussá vált friss statisztikája azt mutatta, hogy 2013-ra megváltozott a pneumococcus szerotípusok előfordulási gyakorisága Magyarországon, és a közbeszerzési kiírásban szereplő követelmények alapján az egyik induló vakcina ezek ellen "nem nyújtana megfelelő mértékű járványügyi biztonságot".

Erre reagálva idéztük fel lapunk év elején megjelent cikkeit, amelyek az OEK elmúlt éves jelentéseire támaszkodva már egyértelművé tették, a hivatalos adatok fényében a január 24-én meghirdetett közbeszerzésen induló két gyógyszercég oltóanyaga közötti különbségek ismertek voltak az ajánlati felhívás közzétételekor.

A térítésmentesen hozzáférhető védőoltást 2008 óta ugyanaz a cég, a Pfizer gyártja, 2010 óta pedig Magyarország is sikerrel alkalmazza a 13 baktériumtörzs ellen védelmet nyújtó vakcinát, amellyel az utóbbi években az átoltottság 95 százalékos volt a két éven aluliak körében.

Már ekkor - idevágó cikkünk megjelenésekor - ismert volt, hogy a közbeszerzésen másik indulóként szereplő GSK oltóanyaga tíz törzs elleni lefedettséggel rendelkezik, noha a cég lapunk számára utóbb azt is világossá tette, a két vakcina között nincs minőségbeli különbség, a Synflorix névre hallgató oltóanyag pedig összhatékonyságát és árát tekintve is versenyképes a világpiacon elérhető pneumococcus vakcinák között.

A GSK nyilatkozata szerint ráadásul vakcinájukat a világ több mint 40 országában, többek között Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Lengyelországban, illetve Csehországban, Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában is sikerrel alkalmazzák a nemzeti oltóprogramokban vagy rizikó csoportok oltásában.

Mindezekből is egyértelmű: biztosan nem közölt igazat az OTH akkor, amikor azt állította, új információk jutottak a tudomására, s emiatt kellett érvénytelenítenie a június 30. után született csecsemők kötelező oltásához szükséges vakcinabeszerzésre kiírt pályázati eljárást.

Nemcsak a tudományos-szakmai körökben volt ugyanis ismert a lapunk által is idézett jelentés, de az OTH - mint az az ajánlati felhívásban szerepel - eleve úgy írta ki januárban a nyílt közbeszerzést, hogy az az ajánlattevő, amely több baktériumtörzs elleni védettséget adó oltóanyagot állít elő, e teljesítésért pluszpontot kapott a versenyben.

Ugyanakkor a két induló vakcinái között lényeges hatékonyságbeli eltérés nem volt, mindkettő alkalmazható lenne a kijelölt célra, magyarán a versenyben az ár lehetett - volna - a döntő. Információink szerint a Pfizer 7,2 milliárd forintos, a GSK pedig 5,1 milliárd forintos ajánlattal állt elő, magyarán utóbbi cég valóban nyerésre kellett álljon a tenderen.

Az áprilisi érvénytelenítés óta azonban nem történt érdemi előrelépés, az OTH - pontosabban az ÁNTSZ - honlapjára pedig a döntőbizottság július 3-i határozata óta nem került fel újabb ajánlati felhívásról vagy a beszerzés más formájára vonatkozó dokumentáció. Miután azonban ahhoz, hogy a kötelező oltási rendben szeptembertől oltani tudják a gyermekeket, augusztus közepére be kellene szereznie az első készletet.

Forrásaink szerint a végül kiválasztott gyártónak 6-8 hétre van szüksége ahhoz, hogy előállítsa a szükséges mennyiséget, s az végigmenjen a megfelelő minőség-ellenőrzési eljárásokon. Magyarán egy normál, legalább 30 napos közbeszerzési eljárás lefolytatásával már lehetetlen beszerezni a szükséges oltóanyagot erre az évre.

Sietségből drágábbat?

Semmi esély rá, hogy normális eljárásban augusztus közepére beszerezze a szeptembertől használatos pneumococcus elleni kötelező védőoltásokat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH). Hónapok óta áll az ügy, miután a hivatal  mondvacsinált érvekkel, érthetetlen okokból érvénytelenítette a nyílt közbeszerzési eljárást. Most viszont, éppen a sietségre hivatkozva megkerülhetik a versenyt, így végül drágábban szerezhetik be a szükséges oltóanyagot.

Noha hamarosan már használni kellene, továbbra sem írta ki az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) az új eljárást a pneumococcus elleni kötelező védőoltáshoz szükséges vakcina beszerzésére. A késlekedés miatt előfordulhat, hogy a hivatal eltérve a nyílt közbeszerzéstől, sürgős, rendkívüli eljárásban vásárolja meg a szükséges oltóanyagot - értesült lapunk.

Visszautasították cikkünk állításait

Nyilatkozatban utasította vissza a GlaxoSmithKline Kft. (GSK) a lapunk cikkében megfogalmazott, a pneumococcus elleni oltóanyaguk minőségét és a pneumococcus közbeszerzési tender tisztaságát megkérdőjelező állításokat. A több, egymástól független, ám névtelenséget kérő forrásra, az OEK szakmai kiadványaira, valamint az Index hírportál cikkére hivatkozó írásunk megjelentetése előtt valóban nem kerestük fel a vállalatot, ahogyan a tenderen másik indulóként szereplő, konkurens gyógyszergyártó céget sem. A történtekért az érintettek elnézését kérjük. A GSK nemcsak oltóanyaguk minőségbeli megfelelőségéről biztosította lapunkat, de tájékoztatásul azt is közölte, további 42 nagyvállalathoz hasonlóan, a gyógyszeripari cégek közül hatodikként kötött stratégiai partnerségi megállapodást a magyar kormánnyal. "Ez a megállapodás számunkra a GSK hosszú távú elkötelezettségét jelképezi a magyarországi jelenlét mellett", épp ezért visszautasították lapunk azon feltételezését is, miszerint bárminemű politikai nyomás nehezedett volna az OTH-ra, hogy szerződjön a céggel.

Megírtuk: nem áll meg az OTH érvelése a pneumococcus elleni védőoltás-beszerzés ügyében. Az Index cikkére hivatkozva közöltük néhány hete, hogy egymillió forintos büntetést kapott a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a többmilliárdos vakcina vásárlás érvénytelenítéséért az OTH. A tenderen jobb árajánlattal előállt gyógyszercég ugyanis azzal vádolta meg a hivatalt, hogy az azért állította le az eljárást, hogy ne kelljen az egyik ajánlattevővel szerződnie.

Az OTH arra hivatkozott: az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) márciusban publikussá vált friss statisztikája azt mutatta, hogy 2013-ra megváltozott a pneumococcus szerotípusok előfordulási gyakorisága Magyarországon, és a közbeszerzési kiírásban szereplő követelmények alapján az egyik induló vakcina ezek ellen "nem nyújtana megfelelő mértékű járványügyi biztonságot".

Erre reagálva idéztük fel lapunk év elején megjelent cikkeit, amelyek az OEK elmúlt éves jelentéseire támaszkodva már egyértelművé tették, a hivatalos adatok fényében a január 24-én meghirdetett közbeszerzésen induló két gyógyszercég oltóanyaga közötti különbségek ismertek voltak az ajánlati felhívás közzétételekor.

A térítésmentesen hozzáférhető védőoltást 2008 óta ugyanaz a cég, a Pfizer gyártja, 2010 óta pedig Magyarország is sikerrel alkalmazza a 13 baktériumtörzs ellen védelmet nyújtó vakcinát, amellyel az utóbbi években az átoltottság 95 százalékos volt a két éven aluliak körében.

Már ekkor - idevágó cikkünk megjelenésekor - ismert volt, hogy a közbeszerzésen másik indulóként szereplő GSK oltóanyaga tíz törzs elleni lefedettséggel rendelkezik, noha a cég lapunk számára utóbb azt is világossá tette, a két vakcina között nincs minőségbeli különbség, a Synflorix névre hallgató oltóanyag pedig összhatékonyságát és árát tekintve is versenyképes a világpiacon elérhető pneumococcus vakcinák között.

A GSK nyilatkozata szerint ráadásul vakcinájukat a világ több mint 40 országában, többek között Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Lengyelországban, illetve Csehországban, Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában is sikerrel alkalmazzák a nemzeti oltóprogramokban vagy rizikó csoportok oltásában.

Mindezekből is egyértelmű: biztosan nem közölt igazat az OTH akkor, amikor azt állította, új információk jutottak a tudomására, s emiatt kellett érvénytelenítenie a június 30. után született csecsemők kötelező oltásához szükséges vakcinabeszerzésre kiírt pályázati eljárást.

Nemcsak a tudományos-szakmai körökben volt ugyanis ismert a lapunk által is idézett jelentés, de az OTH - mint az az ajánlati felhívásban szerepel - eleve úgy írta ki januárban a nyílt közbeszerzést, hogy az az ajánlattevő, amely több baktériumtörzs elleni védettséget adó oltóanyagot állít elő, e teljesítésért pluszpontot kapott a versenyben.

Ugyanakkor a két induló vakcinái között lényeges hatékonyságbeli eltérés nem volt, mindkettő alkalmazható lenne a kijelölt célra, magyarán a versenyben az ár lehetett - volna - a döntő. Információink szerint a Pfizer 7,2 milliárd forintos, a GSK pedig 5,1 milliárd forintos ajánlattal állt elő, magyarán utóbbi cég valóban nyerésre kellett álljon a tenderen.

Az áprilisi érvénytelenítés óta azonban nem történt érdemi előrelépés, az OTH - pontosabban az ÁNTSZ - honlapjára pedig a döntőbizottság július 3-i határozata óta nem került fel újabb ajánlati felhívásról vagy a beszerzés más formájára vonatkozó dokumentáció. Miután azonban ahhoz, hogy a kötelező oltási rendben szeptembertől oltani tudják a gyermekeket, augusztus közepére be kellene szereznie az első készletet.

Forrásaink szerint a végül kiválasztott gyártónak 6-8 hétre van szüksége ahhoz, hogy előállítsa a szükséges mennyiséget, s az végigmenjen a megfelelő minőség-ellenőrzési eljárásokon. Magyarán egy normál, legalább 30 napos közbeszerzési eljárás lefolytatásával már lehetetlen beszerezni a szükséges oltóanyagot erre az évre.