Keylor Navas is a királyi hadtestben

Publikálás dátuma
2014.08.05. 07:54
Navas a vb-n hívta fel magára a figyelmet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Vasárnap este aláírta szerződését a Real Madridhoz Keylor Navas. A világbajnokságon kiváló teljesítménnyel előrukkoló Costa Rica-i kapus a Levante csapatában futballozott korábban, a királyi gárda kifizette a szerződésében szereplő, kivásárlási árként megjelölt 10 millió eurót.

A 27 éves portásnak elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy hazája válogatottja három korábbi világbajnok együttes (angol, olasz, uruguayi) előtt megnyerte a brazíliai torna D csoportját, majd büntetőpárbaj nyomán kiejtette a görögöket, s végül története során először negyeddöntős lett; ott 0-0-ra végzett a később bronzérmes hollandokkal, mígnem az újabb 11-es rúgásokkal kiesett. Navas hatéves szerződést szignált, fizetési évi kétmillió euró lesz.

"Megnyugtató, hogy 2020-ig kötelezhettem el magam, ez a bizalom jele. Tudom, hogy nehéz lesz játéklehetőséghez jutnom két olyan kiváló futballista mellett, amilyen Iker Casillas és Diego López, ám alázattal dolgozom majd. Sokat tudok itt fejlődni" - nyilatkozta Navas, akit a szurkolók többsége - az As című madridi lap felmérése szerint: 53 százalékuk - máris a kezdőben szeretne viszontlátni.

Meglehet, játéklehetőséghez hamarabb jut majd, mint ahogy arra számít, tekintve, hogy hírlik, a klubikon Casillast kiszorító Lópezt átadólistára tette a klub.

Navas a hatodik nem spanyol kapusa a királyi együttesnek, legutóbb a lengyel Jerzy Dudek ölthette magára a ma már 10-szeres BEK/BL-győztes alakulat mezét (2007 és 2011 között volt Casillas helyettese), előtte az argentin Albano Bizarri (1999), a német Bodo Illgner (1996-2001), a szintén argentin Rogelio Antonio Domínguez (1957-1962) és a magyar Alberti Gyula (1935) volt e kiváltságos helyzetben.

A Real Madrid egyébként továbbra aktív az átigazolási piacon: erőfeszítéseket tett, hogy James Rodríguez után újabb kolumbiai klasszist édesgessen magához, ám a Monaco vezetősége tegnap határozottan kijelentette: a 28 éves Radamel Falcao - aki féléves kihagyást követően góllal járult ahhoz, hogy csapata a hétvégén megnyerje a felkészülési Emirates Kupát - semmi pénzért nem eladó!

Szerző
Frissítve: 2014.08.04. 22:52

Menedéket kaphat Orbántól az exelnök

Miheil Szaakasvili volt grúz elnök cáfolja, hogy bármely országtól politikai menedékjogot kért volna. A Rustavi-2 tbiliszi tévécsatornának New Yorkból adott szombati interjújában közölte, nincs szükség arra, hogy menedékjogot kérjen.

Úgy véli, az ellene felhozott vádak "alaptalanok", s a tbiliszi városi bíróság által ellene indított büntetőeljárás nem akadályozza abban, hogy utazgasson a világban. "Nemrégiben jártam Albániában.

Jártam Budapesten, barátom, a magyar kormányfő, Orbán Viktor meghívására, s más államokat is készülök felkeresni" - mondta a volt grúz elnök, aki hírek szerint július 30-án járt a magyar fővárosban. Szaakasvili úgy vélte, csupán két országba nem utazhat: az egyik Grúzia, a másik pedig Oroszország. 

Előzőleg a Kommerszant orosz lap állította, hogy Orbán menedékjogot ígért Szaakasvilinek, mert a magyar kormányfő "ellenzi a politikailag motivált ügyeket". Ha Szaakasvili menedékjogot kapna, az ellene indult pert csak távollétében tudják megtartani.

A hírnek van is alapja. Orbán Viktor kormányfő jóvoltából kapott menedékjogot Magyarországon Zurab Adeisvili volt grúz igazságügyi miniszter, a grúz lapok egyenesen azt írták, hogy Áder János köztársasági elnök tanácsadójaként dolgozik. Ellene és a volt védelmi miniszter, David Kezerasvili ellen is távollétében indult per Tbilisziben. Kezerasvili jelenleg Franciaországban él.

Szaakasvilit a 2007. november 7-i ellenzéki tüntetés szétverésével, egy televízióállomás illegális megszerzésével és egy üzletember vagyonának kisajátításával vádolják. A volt elnök 2013 óta külföldön él. A grúz főügyész arra készül, hogy az Interpolhoz fordul, s nemzetközi körözés kiadását kéri ellene. 

Szerző

Gázába mehet az ENSZ

Publikálás dátuma
2014.08.05. 07:34
Palesztinok tüntettek a gázai háború ellen Berlinben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter szerint az ENSZ felügyelete alá kellene helyezni a Gázai övezetet. Javaslatát állítólag az izraeli kormány is támogatja.

Lieberman az izraeli parlament előtt elmondott beszédében úgy vélte, mindenképpen számba kell venni azt az eshetőséget, hogy nemzetközi békefenntartókat hívnak Gázába. Példaként említette, hogy működőképes volt a nemzetközi felügyelet Koszovóban, valamint Kelet-Timorban.

Elítélte az antiszemitizmust Ban Ki Mun

Bírálta a világban kialakuló újfajta antiszemitizmust Ban Ki Mun. A világszervezet főtitkára utalt arra, hogy a gázai beavatkozás miatt világszerte számos Izrael-ellenes tüntetést tartottak a világban. Kifejtette, a közel-keleti konfliktus nem adhat okot az előítéletek kialakulására. Ban Ki Mun annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a konfliktus csak tárgyalások révén oldhatóak meg. Kifejtette, amikor Izrael háborút folytat, mindig hatalmas felháborodás kíséri. Ám a jogos bírálatok mellett gyakran antiszemita jelszavak is elhangzanak. (MTI)

Hozzátette, ahhoz, hogy Gáza az ENSZ irányítása alá kerüljön, az izraeli vezetés és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke mérsékelt kormányzatának hozzájárulására van szükség. Lieberman szerint nem tartozik a lehetséges forgatókönyvek közé, hogy a Hamász megtartsa a hatalmat Gázában.

A külügyminiszter kijelentését szakértők Benjamin Netanjahu közvetett bírálataként értékelik. A kormányfő ugyanis a gázai beavatkozás céljaként a Hamász által épített titkos, föld alatti csempészalagutak megsemmisítését jelölte meg. Bár az alagutak jelentős része megsemmisült, a Hamász

továbbra is a korábbi intenzitással lövi Izrael területét. Netanjahu azonban elutasítja Gáza megszállását arra hivatkozva, hogy ez óriási kockázatot jelentene a hadsereg számára nem is szólva egy ilyen akció hatalmas költségeiről.  Lieberman javaslatát a Palesztin Hatóság és Egyiptom is érdekesnek találhatja.

A Netanjahu bizalmasának tartott izraeli külügyminiszter-helyettes, Zahi Hanegbi pedig azt közölte, a teljes kormány támogatja a felvetést, s utalt arra, hogy hazája korábban már többször hitet tett egy ENSZ-megfigyelőkből álló gázai misszió létrejötte mellett. Ehhez azonban a Hamász hozzájárulására is szükség lenne.

A világszervezet ugyanis csak olyan területeket vesz át, ahol a helyi politikai szereplők is támogatják békefenntartóikat. Ez azonban lényegében a Hamász lefegyverzését, hatalmától való megfosztását jelentené. Cipi Livni, a közel-keleti béketárgyalások izraeli főtárgyalója úgy vélte, Gázában meg kell dönteni a Hamász hatalmát.

Az izraeli szárazföldi erők megkezdték a kivonulást Gázából, miután megsemmisítették a Hamász alagútjainak nagy részét. Több harci járművel haladtak izraeli területre. Arról nem közöltek információkat, hányan hagyták el a régiót.  Jeruzsálemben a rendőrség szerint terroristatámadás történt, amikor egy kotrógép elgázolt egy fiatal férfit, majd nekiment egy busznak, s felborította azt. Az ámokfutás során egy személy meghalt, öt megsérült.

A rendőrség lelőtte a gépet vezető férfit. Az akció azon az utcán történt, amely 1967-ig Kelet- és Nyugat-Jeruzsálem határát képezte. A közelben fontos épületek találhatóak.  A Hamász a tűzszünet megsértésével vádolta Izraelt. A Tel-Aviv-i kormányzat hétórás fegyvernyugvást rendelt el a Gázai övezet nagyobbik részére, amely magyar idő szerint reggel kilenc órakor kezdődött meg.

Más humanitárius tűzszünethez hasonlóan azonban ez sem bizonyult tartósnak. A palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint egy izraeli légicsapás során meghalt egy nyolcéves palesztin lány a sati menekülttáborban.

Szerző
Frissítve: 2014.08.04. 21:41