Előfizetés

Falus Ferenc az új csodafegyver

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2014.08.04. 18:48
Bejelentik a csomagot. FOTÓ: Tóth Gergő
Minden eddiginél újabb baloldali főpolgármester-jelölttel állt elő a hétfői ellenzéki egyeztetésen az Együtt-PM. Forrásaink szerint a szövetség és a Demokratikus Koalíció (DK) Falus Ferenc volt országos tiszti főorvost látná szívesen Tarlós István kihívójaként. Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke a csaknem négyórás egyeztetése után bejelentette, elkészült a megállapodástervezet, amelyen már nem lehet változtatni, és amire a pártoknak 24 órán belül igent vagy nemet kell mondani. A jelöltről, valamint a tervezetről kedden dönt az MSZP - szerdáról előrehozott - budapesti párttanácsa, de az Együtt-PM és a DK elnökségének is rá kell bólintani a megállapodásra. 

Kedden délután összeül az MSZP budapesti párttanácsa, hogy a hétfői ellenzéki egyeztetésen "asztalra tett" megállapodás-tervezetről döntsön. Lapunk úgy tudja, hogy a javaslatcsomagot az Együtt-PM és a DK vitte a tárgyalásra. A csaknem négyórás egyeztetése után Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke azt mondta, a tervezet rendezi a kerületi kérdéseket és a főpolgármester-jelölt személyének ügyét is. Utóbbiról annyit mondott: jó esély van arra, hogy Tarlós István főpolgármester méltó ellenfelet kap. Forrásaink szerint ez az ellenfél Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos lehet, akit az Együtt-PM színeiben indítanának az októberi önkormányzati választáson - a baloldali pártok közös jelöltjeként. Falus korábban az MSZP tagja volt, majd a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Egyesület alapítói között tűnt fel. A volt országos tiszti főorvost értesülésünk szerint az Együtt-PM eredetileg a II. kerületi polgármesteri címért indította volna. Mindenképpen a szövetség színeiben méreti meg magát, csak így szerepelhet ugyanis az Együtt-PM kompenzációs listáján, és kerülhet be veresége esetén a fővárosi közgyűlésbe.

Falus Ferenc FOTÓ: Népszava

Falus Ferenc FOTÓ: Népszava

A tervezet szerint koordinált indulás lesz Budapesten, vagyis a jobboldalinak számító nyolc kerületben a baloldali pártok egymással szemben is indítanak jelöltet, és a fővárosban is külön kompenzációs listát állítanak. A csomagon változtatni már nem lehet, azonban csak akkor válik véglegessé, ha a pártok igent vagy nemet mondanak rá. A feleknek 24 órájuk van erre.
Lapunk úgy tudja, hogy a szocialisták számára nem feltétlenül előnyös az Együtt-PM, illetve a DK ajánlata, mert például az V. kerületben nem az MSZP-s Steiner Pált, hanem Juhász Pétert, az Együtt társelnökét indítanák a polgármesteri pozícióért és a IX. kerületben sem az MSZP-nek kedvezően állították össze a listát. Forrásaink szerint ezért nem biztos, hogy a szocialisták előrehozott budapesti párttanácsa igent mond a tervezetre - ebben az esetben nem lesz megállapodás. Ha elutasítják az egyezséget, akkor ősszel önállóan indul mind a három szervezet, ha viszont elfogadják, akkor várhatóan szerdán nyilvánosságra hozzák a részleteket.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke közölte, a csomag azt is tartalmazza, kit szeretnének az egyes kerületek közös polgármesterjelöltjeinek, benne van az egyes kerületek kompenzációs listájáról szóló megállapodás és az egyéni választókerületek felosztása is. Elmondta, hogy pártja elnöksége hétfőn délelőtt olyan felhatalmazást adott a tárgyaló-delegációnak, amely tulajdonképpen megegyezik az elfogadott tervezettel, ezért semmi akadálya nem lesz annak, hogy a csomagot jóváhagyja a DK elnöksége. Lapunk úgy értesült, hogy Gyurcsány Ferenc pártja az egyeztetések kezdete óta az Együtt-PM-mel előre egyeztetett, közös álláspontot képvisel Budapesten, ezért nem meglepő, hogy igent mondanak a megállapodásra.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP fővárosi elnöke sikeresnek minősítette a tárgyalásokat. Kijelentette, az ellenzéket a Fidesz új választási törvénye hozta igazán nehéz helyzetbe. Április 6-án a fővárosban több volt a baloldali voks, az MSZP, az Együtt-PM és a DK feladata, hogy ezt a számszerű többséget politikai többséggé kovácsolja - tette hozzá. A szocialista politikus is úgy értékelte, hogy Tarlós Istvánnak olyan kihívója lesz, aki ismét nyílttá teszi a versenyt a főpolgármesteri posztért.
Horváth Csaba, a szocialisták tárgyaló-delegációjának vezetője vasárnap még arról beszélt az MTI-nek, hogy csak hat olyan kerület van, ahol közel végleges a megállapodás. A fennmaradó kilenc esetében egyes helyeken radikálisan nagy, máshol kisebb a véleménykülönbség. Azt is mondta, hogy a hét közepére elkészülhet a lehetséges a főpolgármester-jelöltekről szóló közvélemény-kutatás, amelynek alapján a közös ellenzéki jelöltet kiválaszthatják.

A szocialisták tárgyaló-delegációja még múlt pénteken arra kapott csak mandátumot, hogy hallgassa meg a többi párt javaslatát, majd azokat beszéljék meg az eredetileg szerda délutánra tervezett párttanácson. Az események azonban felgyorsultak, mert az Együtt-PM és a DK nem akarta tovább halogatni a megállapodást. Szigetvári már a múlt héten kijelentette, "minden adott ahhoz, hogy a baloldali ellenzéki pártok hétfő estig megállapodjanak az őszi önkormányzati választást érintő kérdésekben".

                                            Már elindult a kampány
Plakátkampányt indított hétfőn az MSZP. Horváth Csaba, a párt fővárosi frakcióvezetője hetven nappal az önkormányzati választás előtt azt ígérte, ha győznek, a  közbiztonság növelése érdekében egységes térfigyelő kamerarendszert, valamint a nyugdíjasoknak és az egyedülálló anyáknak segítőhálózatot építenek ki. "Budapestnek ma nincs vezetője, Orbán Viktor kézi vezérli a fővárost, Budapestnek egy olyan főpolgármestere van, aki gyakorlatilag alkalmatlan és kizárólag pártérdekeket érvényesít" - mondta Horváth, majd hozzátette: Budapest nem az övék. Hozzátette: október 12-én Budapest le fogja váltani a Fideszt, le fogja váltani "helytartóját", és saját kezébe veszi sorsának irányítását. A politikus az egyik MSZP-s óriásplakát előtt kijelentette, úgy látja, hogy a személyi kérdések nagyon fontosak, de a budapestiek nem emiatt mennek el majd választani, hanem azért, mert jobb életre, megvalósítható ajánlatra várnak, amit ő mindennél fontosabbnak tart.

                                     Elosztották az esélyes kerületeket
Szigetvári azt is elmondta, hogy az elképzelések szerint 15 kerületben egyetlen baloldali polgármesterjelölt lesz, és a három párt ezekben a városrészekben nagyjából egyenlő arányban ad jelöltet, ugyanakkor a pártoknak önálló kompenzációs listájuk lesz (koordinált indulás). Így szerinte minden feltétel adott ahhoz, hogy októberben több baloldali, balközép, szabadelvű polgármester legyen Budapesten, hogy "eltakarítsuk a korrupt, fideszes polgármestereket az V. kerületből, Zuglóból, Kőbányáról és még sok más kerületből". Úgy tudjuk, az MSZP a biztos nyerőként számon tartottak közül megkapja a XIII., a XIX. és a XX. kerületet, de nekik jut Újpest is. A DK indíthat jó eséllyel polgármester-jelöltet Erzsébetvárosban, Kőbányán, a XV. és a XXI. kerületben, az Együtt-PM pedig Zuglóban és Terézvárosban.

MSZP: Politikai nagykövet-jelöltek meghallgatása

A mai napon zárultak le a nyári „rendkívüli” nagykövet-jelölti meghallgatások. A rendszerváltás óta példátlan, hogy nyári időszakban és ilyen nagyszámú jelöltet hallgasson meg a külügyi bizottság. A korai meghallgatási időpontot ugyanis semmi nem indokolja - olvasható az MSZP közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A hazai és nemzetközi bizalom azzal is erősíthető, ha a meghallgatások és a jelöltek névsora egyaránt nyilvános adatokká válnának. Láthatóan, az Orbán-kormány eddigi gyakorlatát követve, a jelöltek többségének kiválasztásánál a politikai kötődés volt szempont.

Reményünket fejezzük ki, hogy a kinevezésre kerülő jelöltek munkájukat úgy fogják végezni, hogy nem pártpolitikai érdekeket, hanem a magyar nemzet egészét képviselik majd.

Mindezek az említett aggályok a kinevezési folyamat hitelességét és komolyságát vonhatják kétségbe.

Demeter Márta,
a Külügyi bizottság tagja

A Jobbik-szavazók számára igazolható az erőszak

A magyarországi pártok támogatói közül a Jobbik szavazói hajlanak leginkább arra, hogy elfogadják az erőszakot, mint a társadalmi problémák megoldását. Ez derül ki az Ipsos júniusi reprezentatív közvélemény-kutatásából, amelyet a Political Capital megrendelésére készítettek.

A felmérés szerint az előítéletektől leginkább sújtott kisebbségeket illetően a cigányokkal szembeni erőszakos fellépést a megkérdezettek 29 százaléka igazolhatónak tartja, a zsidók vonatkozásában 16 százalék, míg a homoszexuálisok vonatkozásában 14 százalék ez az arány. Jelentős társadalmi-politikai kockázatot jelent (és sokkoló adat a roma holokauszt 70., és a kislétai gyilkosság 5. évfordulóján) hogy a cigányokkal szembeni erőszakos cselekményeket a társadalom közel egyharmada elfogadhatónak tartja. Fontos látni azt is ugyanakkor, hogy a túlnyomó többség a roma kisebbség esetében is elutasítja az erőszakot.

 A kutatásról kiderül, hogy az emberek leginkább akkor tartják igazolhatónak az erőszakot, ha a családjukat veszélyben érzik. Majdnem minden második (47%) megkérdezett inkább igazolhatónak gondolta ebben a szituációban, míg csupán 24% volt ezzel ellentétes állásponton. Mintegy 30 százalék tartja igazolhatónak az erőszakot akkor, ha a megélhetése kerül veszélybe. Meglehetősen elterjedt ugyanakkor a politikai erőszak támogatása is. A magyar nemzetet fenyegető veszély esetén a relatív többség (40%, szemben az azt elutasító 31 százalékkal) inkább igazolhatónak tartotta az erőszakot. Ez a politikai szereplők számára pozitív értelemben a honvédelem társadalmi támogatásának biztosítására, negatív értelemben viszont a nacionalista és soviniszta indulatok felszítására is jó alapot jelenthet.

A személyes szabadság korlátozása ellenében alkalmazandó erőszakot a megkérdezettek 35 százaléka tartja igazolhatónak (33 százalékuk szerint nem igazolható, míg 32 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben). 31 százalék tartja az erőszakot igazolhatónak akkor, ha a kormány elnyomja az állampolgárait.

Ennél némileg kevesebben, 29 százaléknyian tartják igazolhatónak az „egyenlőségelvű” erőszakot („ha a társadalomban elviselhetetlenné válnak az egyenlőségek”), és 28 százaléknyian az „öko-erőszakot” (ha veszélybe kerülnek a természeti értékek és a jövő generáció sorsa). Az erőszakot elutasítók ezen kérdéseknél relatív többségben vannak, arányuk 35-37 százalék között mozog.

Nem elhanyagolható társadalmi veszélyeket hordoz, hogy a lakosság jelentős része helyénvalónak tartja az erőszakot politikai célok elérése érdekében. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezen válaszadók maguk is hajlandóak lennének elkövetni erőszakos cselekményeket. annyit azonban bizonyosan, hogy adott esetben társadalmi támogatást és morális igazolást adhatnak az ilyen cselekményekhez.

A pártpreferencia szerepe meghatározó. A Jobbik szavazói valamennyi esetben sokkal inkább igazolhatónak tartják az erőszakot, mint a többi párt szimpatizánsai. Érdekesség, hogy a Fidesz szavazói nemcsak a Jobbik, de a balközép pártok szavazótáboránál is kevésbé tartják elfogadhatónak az erőszakot a vizsgált helyzetekben – így érdekes módon abban is, amikor a magyar nemzetet fenyegeti veszély. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a mindenkori kormányzó párt híveiben szinte minden intézménnyel és élethelyzettel kapcsolatban kisebb az elégedetlenség. Így a kormány támogatói minden olyan reakciótól idegenkednek, ami felfordulást kelthet, hiszen az általuk kedvezőnek ítélt viszonyokat, a status quot megbonthatja.

A férfiak között jelentősen többen vannak azok, akik a felsorolt célok érdekében elfogadnák az erőszakot is. A községekben élők kisebb mértékben tartják igazolhatónak. A korcsoportok között mért eltérések csupán egyetlen helyzetben voltak szignifikánsak: a személyes szabadság korlátozása esetén a 30 év alattiak sokkal nagyobb arányban fogadják el az erőszakot, mint az idősebbek.

A felmérés megállapította, hogy a társadalom döntő többsége elfogadhatónak tartja az erőszak alkalmazását, amennyiben az terroristák (63%), illetve bűnözők (57%) ellen irányul. A létező büntetőjogi kategória és a politikailag megkonstruált ellenségkép határán lévő „hazaárulók, nemzet ellenségei” csoport ellen is a relatív többség igazolhatónak véli az erőszakos fellépést. A kábítószeresekel szemben nem alakult ki többség, 35 százalék elfogadja, 35 százalék elutasítja az erőszakot. A kisebbségek – és az általunk vizsgált 14 csoport – közül legkevésbé a melegek és a zsidók elleni erőszakos fellépést tartják igazolhatónak (14%, illetve a 16%). Az abszolút többség pedig elutasítja azt. Más a helyzet azonban a cigányokkal kapcsolatban, ahol a megkérdezettek 29 százaléka vélekedett úgy, hogy inkább, vagy teljes mértékben igazolható a velük szembeni erőszak.

A Jobbik szavazói elfogadóbbak a konkrét csoportokkal szembeni erőszakos fellépés iránt is. A kisebbségi csoportokkal (kábítószeresek, zsidók, melegek) szemben a fideszesek jobban elfogadják az erőszakot. Kivételt jelent a cigányokkal szembeni fellépés, amelynek elfogadottsága szintje egyforma a két pártpreferencia csoportban. A kormány által erősen kritizált bankok, illetve multinacionális vállalatokkal szemben is igazolhatóbbnak gondolják a Fidesz szavazói az erőszakot, mint a baloldali szavazók. A bűnözőkkel, a politikusokkal és a demokráciát fenyegető, tekintélyelvű vezetőkkel szemben ugyanakkor a kormánypárt szimpatizánsai nagyobb mértékben utasítják el az erőszakot, mint a bal-közép szavazók – derül ki az Ipsos felméréséből.