Elhurcoltak egy izraeli katonát a palesztinok

Publikálás dátuma
2014.08.01. 18:11
Izraeli katona a gázai övezetben. Fotó: Andrew Burton, Getty Images
Palesztin fegyveresek izraeli katonákat támadtak meg egy alagútban pénteken a Gázai övezetben, és feltehetően elfogtak közülük egyet egy izraeli katonai szóvivőnek a Twitteren megjelent tudósítása szerint.

Az eset az izraeliek szerint a pénteken meghirdetett háromnapos tűzszünet kezdete után nem sokkal történt Rafah város közelében. Két másik izraeli katona életét vesztette az alagútban. A tűzszünet az incidenst követően összeomlott. Az izraeli hadsereg minden erővel megpróbálja lezárni az incidenst oly módon, hogy a Hamász ne zsarolhassa Izraelt a későbbiekben az elrabolt életben lévő katona szabadon bocsájtása fejében - közölte Or Heller, a tízes tévécsatorna katonai szakértője. 

A hadsereg nyilvánosságra hozta az elhurcolt katona nevét: a 23 éves Hádár Goldin Kfár Szábáról származik és a Giváti elit egységhez tartozik alhadnagyi rangban. A péntek reggeltől meghirdetett 72 órás tűzszünet kezdete után az övezet déli részén, az egyiptomi határ szomszédságában Rafahnál egy alagútból hamászos fegyveresek támadtak egy, az alagutak felszámolásával foglalkozó izraeli egységre, noha a fegyverszünet feltételeként a palesztinok előzőleg elfogadták, hogy Izrael tovább folytathatja az alagutak felszámolását. Egy palesztin fegyveres felrobbantotta magát az izraeli katonák közelében. A kibontakozott közelharc során a palesztinok magukkal vittek egy izraeli katonát egy, a Hamász alagútrendszeréhez vezető lejáraton keresztül.

A tűzszünet összeomlott, Izrael nagy erőkkel kezdte lőni azokat a hamászos egységeket, amelyek információi szerint a katona elrablásáért felelősek. Az egyiptomi határ melletti Rafahnál heves tűzharcok kezdődtek, amelyekben palesztin források szerint a nap első felében több mint negyvenen vesztették életüket. Egyiptom lemondta a közvetítésével tervezett tűzszüneti tárgyalásokat.

Az izraeli nemzetbiztonsági kabinet estére megbeszélést hívott össze Tel-Avivba a gázai hadjárat esetleges kiterjesztéséről.

Szerző

Ne legyen többé nők elleni erőszak!

Hatályba lépett augusztus 1-jén, pénteken az Európa Tanács (ET) úgynevezett Isztambuli Egyezménye, amelynek célja a nők ellen irányuló erőszak minden formájának felszámolása.

A dokumentum meghatározza, hogy a ratifikáló országoknak konkrét jogi rendelkezéseket kell hozniuk, amelyek a nők ellen irányuló erőszak megakadályozását, felszámolását szolgálják, a szexuális zaklatástól kezdve a családon belüli erőszakon át egészen a kényszerházasságokig és a női nemi szervek megcsonkításáig. Az egyezmény passzusainak betartását, megvalósítását pedig nemzetközi szakértői csoport fogja ellenőrizni.

Az egyezmény alapján elfogadott rendelkezések az ET szerint növelik majd a nők védelmét, valamint hozzájárulnak az ellenük irányuló erőszak mérsékléséhez, több erőszaktevő ellen indulhat nyomozás, büntető eljárás, s többen kerülhetnek az elkövetők közül végül rács mögé.

"Mindenkinek cselekednie kell, hogy javuljon annak a sok nőnek az élete, akik erőszak áldozataivá válnak pusztán azért, mert nők" - jelentette ki a hatálybalépéssel összefüggésben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.

Az egyezmény hatálybalépésének feltétele az volt, hogy legalább 10 aláíró országnak, köztük a 47 tagállamot számláló Európa Tanács legalább nyolc tagállamának el kellett fogadnia a dokumentumot. Augusztus 1-jéig összesen 36 ország írta alá, közülük 14-en már jóváhagyták a nemzetközi szerződést, amelyhez nem csak az ET tagországai csatlakozhatnak, hanem a világ bármely állama.

Nem írta alá még az egyezményt az Európa Tanács tagállamai közül Örményország, Azerbajdzsán, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Írország, Lettország, Liechtenstein, Moldova és Oroszország. Aláírta ugyan, de még nem fogadta el Belgium, Horvátország, Finnország, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Litvánia, Luxemburg, Monaco, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, San Marino, Szlovákia, Szlovénia, Svájc, Macedónia, Ukrajna és az Egyesült Királyság.

Az Isztambuli Egyezmény Albánia, Andorra, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Dánia, Olaszország, Montenegró, Portugália, Szerbia, Spanyolország és Törökország számára lép hatályba a mai napon. A dokumentumot júliusban ratifikáló Franciaország, Málta és Svédország számára pedig november 1-jén válik majd kötelezővé az egyezményben foglaltak betartása.
Az Európa Tanács nemek egyenlőségével foglalkozó bizottsága áttekintést is készített arról, hogy állnak a szervezet tagállamai a nők elleni erőszak felszámolásának terén, s arra a megállapításra jutott, hogy vannak ígéretes kezdeményezések, azonban találhatóak még hiányosságok is.

Magyarország esetében a tanulmány arra világított rá, hogy Magyarország az ET kilenc olyan tagállamának egyike, hat másik uniós taggal együtt, ahol a törvény még nem garantálja, hogy az ügyész a családon belüli erőszak minden formája esetén büntetőeljárást indíthasson. Hat másik ET- és négy másik EU - taggal együtt Magyarországon a jog még nem írja elő, hogy az ügyészség a szexuális erőszak minden formája ellen felléphet büntető eljárással. A tanulmány szerint nyolc másik ET-tagállam mellett, de uniós tagállamként egyedüliként Magyarországon nem foglalkozik professzionális szakértők által bonyolított intervenciós program az erőszakot elkövető férfiakkal. A bizottság emellett úgy találta, hogy Magyarország egyike annak a két uniós tagállamnak, ahol a rendőrök nem kapnak külön rendszeres szakmai képzést, hogyan lépjenek fel a nők ellen irányuló erőszak esetén, miként avatkozzanak be ilyen esetekben, vagy milyen módon akadályozzák meg az erőszakot.

Szerző
Frissítve: 2014.08.01. 17:08

Maláj utasszállító - Hatvan szakértő vizsgálja a roncsokat

 Sikerült pénteken is eljutnia a maláj utasszállító kelet-ukrajnai becsapódásának helyszínére a katasztrófa okait vizsgáló és a holttestek után kutató nemzetközi szakértői csoportnak - közölte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ).

A Twitteren közzétett tájékoztatás szerint több mint hatvan, köztük holland és ausztrál szakértő érkezett a helyszínre, és azonnal munkához látott.
A csoportnak több napi sikertelen próbálkozás után csütörtökön sikerült először eljutnia a térségbe, ahol két héttel ezelőtt lezuhant az utasszállító. Kijev szerint a szakadárok akadályozták a szakértőket ebben azzal, hogy tűzharcot színleltek a környéken.

A szakértők elsőszámú feladata a július 17-én történt katasztrófa után még a helyszínen maradt holttestek és maradványok, valamint az áldozatok személyes tárgyainak összegyűjtése. Az ausztrál külügyminisztérium úgy véli, hogy még mintegy 80 áldozat holtteste maradhatott a gép lezuhanásának helyszínén.

A kelet-ukrajnai válság rendezésére létrehozott úgynevezett kontaktcsoport - amelyben az ukrán és az orosz kormány, a kelet-ukrajnai régiók, valamint az EBESZ képviselteti magát - előző napi minszki megbeszélésén megállapodott abban, hogy a szemben álló felek nem folytatnak harci cselekményeket abban a folyosóban, amelyet a katasztrófa helyszínének megközelítésére jelöltek ki a nemzetközi szakértők számára, és amelynek biztonságosságáról előző nap az EBESZ megfigyelői meggyőződtek. Ezt Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettes - aki egyben a Boeing 777-es lezuhanásának okait vizsgáló ukrán állami bizottság vezetője - közölte újságírókkal. Elmondta, hogy Kijev tudomása szerint egy vonatvagon az áldozatok személyes holmijaival még mindig a szakadárok által ellenőrzött területen vesztegel. Követelte, hogy mihamarabb juttassák el a vagont az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött területre.

A maláj nemzeti légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es gépe Donyeck megyében, oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területen zuhant le július 17-én. A gépen tartózkodók közül senki sem élte túl a katasztrófát, mind a 298-an meghaltak. A maláj utasszállítót feltehetően rakétával lőtték le. Erre utalnak Kijev szerint a fekete dobozok adatai, amelyek szerint egy felrobbant rakéta repeszei által okozott erős nyomáscsökkenés miatt zuhant le a repülőgép. Kijevi feltételezések szerint a szeparatisták lőhették le az utasszállítót, tévedésből, mert ukrán katonai gépnek vélték. A Nyugat szerint is szakadárok lőtték le a gépet. Ezt a szakadárok egyik vezetője elismerte, egy másik lázadóparancsnok pedig valószínűsítette.
Az eddig összegyűjtött holttesteket a szakadárok három napig nem engedték elszállítani az ukrán hatóságoknak. Az állították, hogy a holttestek összegyűjtését az EBESZ ellenezte, de szervezetnél ezt cáfolták. Július 22-én végül az áldozatok testi maradványai hűtővagonokban a kelet-ukrajnai Harkivba érkeztek, onnan egy részüket repülőgépeken Hollandiába vitték.

Szerző