Előfizetés

Bíróság elé állítanák az amerikai elnököt a republikánusok

Tovább élesedett az ellentét a republikánusok és Barack Obama elnök között, miután a washingtoni képviselőházban a republikánus többség szokatlan határozatot fogadott el: bírósági eljárást kezdeményez az elnökkel szemben.

A 225-201 arányban elfogadott határozat szerint Obama az általa kezdeményezett egészségügyi reform, az "Obamacare" bevezetése során többször élt határidő-módosítással és többször tett kivételes engedményeket. A reform mindmáig vita tárgya az Egyesült Államokban. Minden igen szavazat republikánus képviselőtől származik, öt republikánus viszont - a demokratákhoz csatlakozva - nemmel szavazott.

A határozat felhatalmazza John Boehnert, a képviselőház republikánus elnökét a per megindítására. Boehner azt állította, az elnök visszaél hivatalával, s a képviselőház feladata, hogy „megvédje az alkotmányt”. Már júniusban bejelentette, hogy a kongresszus jogköreinek védelmében rendeleti kormányzása miatt beperli az elnököt.

Obama ugyanakkor azzal érvel, hogy az elnöki rendeletek kibocsátásával arra hívja fel a figyelmet, hogy a republikánusok által uralt képviselőház és a demokraták által dominált szenátus alapvető kérdésekben képtelen közös nevezőre jutni, s nem tudnak megállapodni a jelentősebb törvényekről.

Az elnök kormányozhat rendeletileg, de az nem tisztázott, milyen messzire mehet. Obamát nem rendítette meg a döntés. Kifejtette, „mindenki tudja, hogy reklámfogásról van szó”. Arra utalt, hogy a képviselőház három hónappal a félidős törvényhozási választások előtt fogadta el a határozatot, vagyis a republikánusok ezzel nyilvánvalóan a november 4-i voksolásra „melegítenek”.

Az őszi kampányt mindenesetre megmérgezheti a vádaskodás. Egy-egy képviselő már többször próbálta beperelni az elnököt, de a bíróság minden alkalommal elutasította a per befogadását. A republikánusok ezt próbálják megelőzni azzal, hogy testületileg támogatják a pereskedést. A képviselőház elvileg kezdeményezhet impeachmentet, azaz az elnökkel szembeni alkotmányos vádemelési eljárást.

Ez eddig csak két esetben történt meg (Andrew Johnson és Bill Clinton ellen), de nem vezetett az elnök lemondatásához. Richard Nixon nem várta meg a képviselőházi vádemelést, 1974 augusztusában lemondott hivataláról.

Boehner minden alkalommal hangsúlyozza, hogy nem tervezik impeachment megindítását, ám a demokraták szerint a házelnök folytonosan enged pártja radikálisainak. A demokrata szavazótábort feltüzelheti ez a kilátás, az impeachment veszélyének puszta felvetésére néhány nap alatt kétmillió dollár kampányadomány folyt be a Demokrata Párt választási kasszájába.

Marad a miniszterelnök

Publikálás dátuma
2014.08.01. 07:33
Jacenyuk a költségvetés elfogadásától tette függővé maradását FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Egynapos tűzszünetet hirdetett Ukrajna azért, hogy megkönnyítse a nemzetközi szakértők számára a vizsgálatot a két hete lelőtt MH17-es maláj gép lezuhanásának helyszínén.  Közben Oroszország hadgyakorlatot kezdett a déli, asztrahanyi régióban.

Olekszij Dmitraskivszki ukrán katonai szóvivő szerint csütörtök a "nyugalom napja" volt Kelet-Ukrajnában. Utalt arra, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kérésére állították le ideiglenesen a harci cselekményeket. Jelentések szerint a nemzetközi szakértők meg is kezdhették a helyszíni vizsgálatot.

Hivatalban marad a múlt csütörtökön lemondott ukrán miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk. A parlamentben mindössze 16-an voksoltak távozása mellett, ezzel egyelőre sikerült megakadályozni a kormányválságot. Jacenyuk maradásának feltétele a költségvetés elfogadása volt. Előzőleg ennek megszavazására kötelezte a képviselőket Petro Porosenko államfő is.

Az új, elfogadott büdzsé értelmében 2015. január 1-től bevezetik a hadiadót, amelyet a jövedelmek másfél százalékára vetnek ki. Az amúgy is igen nehéz gazdasági helyzetben lévő államnak napi 4,5 millió eurójába kerül a kelet-ukrajnai konfliktus. Porosenko azonban azt közölte, Ukrajna "sosem megy csődbe".

Oroszország kétnapos hadgyakorlatot kezdett a déli, asztrahanyi régióban. Egyebek mellett föld-levegő rakétát is bevetnek, s MiG 31-es vadászgépet is felvonultatnak. A Kreml szerint a gyakorlatot régóta tervezik, nincs köze az ukrajnai konfliktushoz.

Philip Breedlove amerikai tábornok, az európai NATO-erők főparancsnoka azt közölte, Oroszország több mint 12 ezer katonát vont össze az ukrán határszakasznál. Emlékeztetett arra, többször felszólították már Moszkvát csapatainak térségbeli csökkentésére.

Hivatalosan is döntöttek az Európai Unió kormányai az Oroszország elleni új szankciókról. A döntést írásban hozták meg. Az intézkedéseket az EU hivatalos közlönyében hozták nyilvánosságra. Egyebek mellett megnehezítik orosz vállalatok számára a nemzetközi piacokon való kereskedést. Oroszország szerdán válaszként azzal fenyegetőzött, hogy megemeli az egyes uniós tagországoknak folyósított nyersanyag árát.

Nemcsak Oroszország, Ukrajna is nagyon keményen megérzi a háború gazdasági következményeit. Eddig Oroszország volt a kelet-ukrajnai mezőgazdasági termékek legfőbb felvevő országa, de a háború miatt megszakadtak a gazdasági kapcsolatok.

Ezt a kiesést messze nem pótolja az EU-ukrán gazdasági együttműködés. Már csak azért sem, mert több nyugati gyár a bizonytalan helyzet miatt bezárta ukrajnai kirendeltségeit. Az egyesült államokbeli Cargill, valamint a francia agrárvállalat, a Louis Dreyfus is beszüntette a termelést.

A Levada Központ szerint elég egyértelműen gondolkodnak az oroszok a maláj MH17-es járat tragédiájáról. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az ukránok lőtték le a gépet. Az intézet hat városból 1500 embert kérdezett meg. A válaszadók 46 százaléka annak a véleményének adott hangot, hogy az ukránok föld-levegő rakétával találták el a gépet, 36 százalék viszont ukrán vadászgépet gyanít a háttérben.

A megkérdezettek mindössze három százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakadárok találták el az utasszállítót. 16 százalék "nem tudtommal" válaszolt a kérdésre. A Levada Központ szociológusa, Gyenyisz Volkok szerint az állami tévé egyoldalú hírközlése magyarázza a számokat.

Az emberek 94 százaléka ebből tájékozódik. Az állami tévé hírközlése magyarázza azt is, hogy - miközben rohamosan csökken a tőzsdeindex - az oroszok 61 százaléka nem tart a szankciók hatásaitól. Mindössze 26 százalék fejezte ki aggodalmát a Levada Központ felmérése szerint.

Marad a miniszterelnök

Publikálás dátuma
2014.08.01. 07:33
Jacenyuk a költségvetés elfogadásától tette függővé maradását FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Egynapos tűzszünetet hirdetett Ukrajna azért, hogy megkönnyítse a nemzetközi szakértők számára a vizsgálatot a két hete lelőtt MH17-es maláj gép lezuhanásának helyszínén.  Közben Oroszország hadgyakorlatot kezdett a déli, asztrahanyi régióban.

Olekszij Dmitraskivszki ukrán katonai szóvivő szerint csütörtök a "nyugalom napja" volt Kelet-Ukrajnában. Utalt arra, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kérésére állították le ideiglenesen a harci cselekményeket. Jelentések szerint a nemzetközi szakértők meg is kezdhették a helyszíni vizsgálatot.

Hivatalban marad a múlt csütörtökön lemondott ukrán miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk. A parlamentben mindössze 16-an voksoltak távozása mellett, ezzel egyelőre sikerült megakadályozni a kormányválságot. Jacenyuk maradásának feltétele a költségvetés elfogadása volt. Előzőleg ennek megszavazására kötelezte a képviselőket Petro Porosenko államfő is.

Az új, elfogadott büdzsé értelmében 2015. január 1-től bevezetik a hadiadót, amelyet a jövedelmek másfél százalékára vetnek ki. Az amúgy is igen nehéz gazdasági helyzetben lévő államnak napi 4,5 millió eurójába kerül a kelet-ukrajnai konfliktus. Porosenko azonban azt közölte, Ukrajna "sosem megy csődbe".

Oroszország kétnapos hadgyakorlatot kezdett a déli, asztrahanyi régióban. Egyebek mellett föld-levegő rakétát is bevetnek, s MiG 31-es vadászgépet is felvonultatnak. A Kreml szerint a gyakorlatot régóta tervezik, nincs köze az ukrajnai konfliktushoz.

Philip Breedlove amerikai tábornok, az európai NATO-erők főparancsnoka azt közölte, Oroszország több mint 12 ezer katonát vont össze az ukrán határszakasznál. Emlékeztetett arra, többször felszólították már Moszkvát csapatainak térségbeli csökkentésére.

Hivatalosan is döntöttek az Európai Unió kormányai az Oroszország elleni új szankciókról. A döntést írásban hozták meg. Az intézkedéseket az EU hivatalos közlönyében hozták nyilvánosságra. Egyebek mellett megnehezítik orosz vállalatok számára a nemzetközi piacokon való kereskedést. Oroszország szerdán válaszként azzal fenyegetőzött, hogy megemeli az egyes uniós tagországoknak folyósított nyersanyag árát.

Nemcsak Oroszország, Ukrajna is nagyon keményen megérzi a háború gazdasági következményeit. Eddig Oroszország volt a kelet-ukrajnai mezőgazdasági termékek legfőbb felvevő országa, de a háború miatt megszakadtak a gazdasági kapcsolatok.

Ezt a kiesést messze nem pótolja az EU-ukrán gazdasági együttműködés. Már csak azért sem, mert több nyugati gyár a bizonytalan helyzet miatt bezárta ukrajnai kirendeltségeit. Az egyesült államokbeli Cargill, valamint a francia agrárvállalat, a Louis Dreyfus is beszüntette a termelést.

A Levada Központ szerint elég egyértelműen gondolkodnak az oroszok a maláj MH17-es járat tragédiájáról. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az ukránok lőtték le a gépet. Az intézet hat városból 1500 embert kérdezett meg. A válaszadók 46 százaléka annak a véleményének adott hangot, hogy az ukránok föld-levegő rakétával találták el a gépet, 36 százalék viszont ukrán vadászgépet gyanít a háttérben.

A megkérdezettek mindössze három százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakadárok találták el az utasszállítót. 16 százalék "nem tudtommal" válaszolt a kérdésre. A Levada Központ szociológusa, Gyenyisz Volkok szerint az állami tévé egyoldalú hírközlése magyarázza a számokat.

Az emberek 94 százaléka ebből tájékozódik. Az állami tévé hírközlése magyarázza azt is, hogy - miközben rohamosan csökken a tőzsdeindex - az oroszok 61 százaléka nem tart a szankciók hatásaitól. Mindössze 26 százalék fejezte ki aggodalmát a Levada Központ felmérése szerint.