Nem nélküli személyes névmás lesz a hivatalos svéd nyelvben

A svéd hímnemű "han" és a nőnemű "hon" kifejezésből megszületett "hen" szó, és hivatalosan is a svéd nyelv részévé válik a korábban sokat vitatott semleges személyes névmás.

A semleges névmás a Svéd Akadémia gondozásában jövő áprilisában megjelenő Svéd Akadémiai Szójegyzékben (SAOL) debütál. Sven-Göran Malmgren, a SAOL főszerkesztője elárulta, hogy az akadémia éveken át vonakodott a vitatott névmás felvételétől. "Biztosan akartuk tudni, hogy nem csupán múló szeszélyről van szó" - nyilatkozta Malmgren a Sveriges Radionak adott interjújában. Mint hozzátette, "mostanra azonban egyértelművé vált, hogy olyan kifejezésről beszélünk, amelyet használnak és amelynek funkciója van".

A semleges névmást illetően heves vita robbant ki, amikor egy svéd kiadó úgy döntött, a "hen" szót fogja használni egyik gyermekkönyvében. Mások szerint a kifejezés nem a nemmel ellátott névmások helyettesítésére szolgál, hanem lehetőséget ad a beszélőnek arra, hogy anélkül utaljon egy személyre, hogy megemlítené annak nemét, illetve, hogy jelezze:  az információ lényegtelen a mondanivaló szempontjából.

Az akadémiai szójegyzékben a "hen" szó két alkalmazása fog szerepelni: az első, amikor a nem ismeretlen vagy lényegtelen és második, amikor mint harmadik nemet használják - adta hírül a The Local című hírportál.

Szerző

A "felperzselt föld fasiszta taktikája" Ukrajnában

Az ukrán katonák elfoglalták a Donyeck megyei Avgyijivka települést, és megkezdődött Ilovajszk megtisztítása az "oroszországi zsoldosoktól", illetve Pervomajszk visszavétele - közölte szerda reggel a szakadárok ellen indított művelet parancsnoksága, amely szerint a szakadárok a "felperzselt föld fasiszta" taktikáját alkalmazzák, amikor feladják a megszállt kelet-ukrajnai városokat.

A törzskar tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a települések visszafoglalásakor a katonák szándékosan nem vetik be a rendelkezésükre álló nehézfegyvereket, tüzérséget és légierőt, hogy ne legyenek polgári áldozatai a hadműveletnek.

"A katonák szándékosan kockázatot vállalnak, hogy megóvják a gyerekek, a nők és az egyszerű polgárok életét" - közölte a parancsnokság. A közlemény hangsúlyozza, hogy a katonák "saját házaikat, iskoláikat szabadítják fel", viszont a Csecsenföldről, Szerbiából és Oszétiából érkezett zsoldosok nem fognak a Donyec-medencében élni. "Nekünk béke kell, nekik káosz. Ezért készek arra, hogy gyerekeket, családjainkat gyilkolják, rombolják városainkat, falvaiknak és gyárainkat, bűncselekményeket hajtsanak végre a Kreml utasítására" - hangoztatta a parancsnokság közleményében.

A szakadárok elleni, Kijevben terrorellenesnek nevezett művelet sajtóközpontja arról tájékoztatott, hogy az ukrán katonák állásait éjjel aknavetőkkel lőtték, majd hét harckocsival támadták meg Gyibrivka településnél. A központ közlése szerint az éjjel az ukrán fegyveres erők egy katonája sem esett el. A Donyeck megyei adminisztráció szerint az elmúlt egy nap alatt 19 civil vesztette életét és 31-en sebesültek meg a Donyeck megyében folyó harcok következtében. Szemtanúk közben arról adtak hírt, hogy a szakadárok lelőttek egy ukrán katonai repülőgépet a Donyeck megyei Harcizk település fölött. Helyi lakók arról számoltak be, hogy hat-hét ejtőernyőst láttak kiugrani az eltalált gépből.

Olekszij Dmitraskivszkij, a "terrorellenes művelet" szóvivője később újságíróknak nyilatkozva cáfolta a gép lezuhanását. Mint mondta, a katonai repülőre Buk típusú légvédelmi rakétával lőttek rá, de sikerült kitérnie a rakéta elől, és épségben földet ért. A szóvivő szerint a helyi lakosok a "fehér foltokat" láthattak az égbolton, azokat vélték ejtőernyőknek. Az incidensről a szemtanúk által közzétett fotókon olyan fehér foltok láthatók a levegőben, amelyek valóban nagyon hasonlítanak ejtőernyőkre.

A hónap eleje óta heves harcok folynak a "terrorellenes" erők és a szakadárok között Délkelet-Ukrajnában a két megyeközpont, Donyeck és Luhanszk városok térségében, valamint a két megye határvidékén. A két megye más területein már hónapok óta fegyveres összecsapások zajlottak a szembenálló felek között.

Szerző

Egy idős embert szekerével együtt sodort el az ár

Legkevesebb két emberéletet követelt Romániában az ország délnyugati, olténiai részét sújtó árvíz, több eltűntet még keresnek - jelentette szerdán a román média.

Mindkét áldozat Arges megyei: egyikük, egy 71 éves férfi a szemtanúk szerint szekerével próbált átgázolni egy víz alá került útszakaszon, amikor az ár elsodorta. Olt megyében két ember eltűnt. Az ország 41 megyéje közül tízben okoznak gondot az utóbbi napok felhőszakadásai nyomán megáradt folyók. Olténiában több száz ház került víz alá, és több ezer embert költöztettek ki a hatóságok.

Az Arges megyei Bascovban a víz sokhelyütt a háztetőkig ért, autók és kidőlt fák úsztak az áradatban. A Valcea megyei Vaideeni falu egy részét körbevette a víz és 42 embert helikopterrel kellett kimenteni. Az Oltet folyón Ramnicu Valceanal olyan magas vízhozamot mértek, amely a szakértők szerint száz-kétszáz évenként egyszer fordul elő. Valcea, Arges és Hunyad megyében több országutat lezártak a vízátfolyások és földcsuszamlások miatt. Arges megyében, Pitesti és Curte de Arges között szerdán is szünetelt a vasúti forgalom, ahol az alámosott vasúti pályán kedden kisiklott a Régiotrans magántársaság egy vonata, négy vasutas sérülését okozva.

A vízügyi hatóságok csütörtök reggelig meghosszabbították a harmadfokú (vörös) árvízvédelmi készültséget a Vedea és Cotmeana folyók Olt, Teleorman és Arges megyei szakaszán, ahol a levonuló árhullám veszélyezteti a környék településeit. Másik hét megyében első- illetve másodfokú a készültség. A meteorológusok szerint két nap alatt 100-180 milliméternyi csapadék hullott Gorj, Valcea, Arges és Teleorman megyében, annyi mint máskor két hónap alatt. Szerdán a meteorológiai szolgálat újabb narancssárga riasztást adott ki a Duna romániai belépő szakaszán található Krassó-Szörény, Mehedinti és Dolj megyére, ahol további zivatarokra és 70 milliméternyi csapadékra lehet számítani.

Szerző