Víz(ár)korlátozás milliárdokért

Publikálás dátuma
2014.07.28. 21:00
Fotó: Bielik István
Milliárdokba kerül majd az adófizetőknek az országszerte egységes ivóvízdíjak bevezetése, amiről még ősszel alkotna törvényt a kormányzat. Az áregalizálás ugyanis számtalan szolgáltatót veszteségessé tesz majd. Az elmaradó fejlesztéseket, karbantartásokat az adózok fizethetik. Ezek a kiadások pedig nem spórolhatóak meg, mert az ivóvíz minősége nem csak kényelmi, hanem közegészségügyi kérdés is. Így, ha nem fogyasztóként, akkor adófizetőként kell kifizetnie a lakosságnak a víz tényleges árát.

Hatalmas összegbe kerül majd a magyar társadalomnak, ha a kormány egységes vízdíjakat vezet be országszerte. Az egyentarifák vízszolgáltatókra erőltetése ugyanis várhatóan számtalan céget veszteségessé tesz, s azok életben tartásához több milliárd forintos központi támogatásra lesz szükség az adózók pénzéből. Később pedig a veszteséges üzemelés miatt elmaradó fejlesztések, karbantartások elvégzéséhez még nagyobb kompenzációs pénzek kellenek majd. Így a lakosság nem fogyasztóként, hanem adófizetőként fizeti majd meg az ivóvíz árát. Nem ismeretlen a kormány gyakorlatában, hogy azok is fizethetnek, most majd a drága vízért, akik nem is használtak belőle. A dolog kísértetiesen hasonlít, a többi államosított, a rezsicsökkentés égisze alatt árkorlátozással sújtott, s ezáltal pénzügyileg tönkretett közműszolgáltatás esetére - nyilatkozta lapunknak Kovács Róbert.

Az önkormányzati gazdálkodással foglalkozó Helyi Obszervatórium Kft. ügyvezetője ezt annak kapcsán mondta el, hogy Szabó Zsolt, a kiemelt közműszolgáltatásokért felelős államtitkár a napokban bejelentette: tovább csökkenhet a vízdíj, miután még az ősszel a kormány elé kerülhet egy egységes tarifáról szóló szakértői vélemény. Ennek alapján döntenek majd arról is, hogy országosan vagy regionális szinten lesz-e egységes a vízdíj, és erről készül egy törvénytervezet is. Az államtitkár hozzátette: a kormány célja, hogy idővel önköltségi áron kapja a lakosság a vizet.

Az egyendíjakkal egyetértünk, de...
„A hazai víziközmű-szektorban eddig bekövetkezett integráció egyértelmű sikertörténet. Az integráció következtében az ágazat közeledett az optimális üzemméret felé, amely további integrációval még hatékonyabb szolgáltatást eredményezhet" - közölte lapunkkal a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz).
A szervezet a Népszava kérdésére írásban azt válaszolta, hogy az egész országra érvényes vízdíjjal is egyet tud érteni, ha azzal nem kerül veszélybe a vízellátás biztonsága.
Nem az a kérdés, hogy egy vagy több vízdíj van-e érvényben az országban, hanem az, hogy ez a vízdíj, hozzászámolva az egyéb - például pályázati forrásokból, uniós forrásokból elnyerhető -  pénzeket, fedezetet nyújt-e a hosszú távú, biztonságos szolgáltatás fenntarthatóságához.
Teljes körű adatok nincsenek az eltérő vízdíjakról, ugyanakkor elmondható, hogy ezek alapvetően a különböző termelési költségekből erednek. Az egységes vízdíj bevezetése nem okozhatja a víziközmű-szolgáltatók veszteségét, hiszen az egységárnak és az elvégzendő feladatoknak összhangban kell állniuk.
A témában szóbeli egyeztetések már folytak, de írásos anyag még nem érkezett a MaVíz-hez. Természetesen, amennyiben megérkezik az erről szóló anyag, a MaVíz a tőle megszokott alapossággal véleményezni fogja azt - hangsúlyozta a szervezet.

Kovács Róbert elmondta: az elmúlt évek során folyamatosan zajlott a vízcégek koncentrációja, s míg négy éve még 490 társaság volt, addig ma már csak 48 cég van a vízpiacon. Az árak azonban több mint tízszeres különbséget is mutathatnak a különböző régiók között. Ennek az az oka, hogy az ország különböző részein jelentősen eltérőek a vízkivételi lehetőségek, a terepviszonyok, a tisztítási költségek és településenként változó a vízszállítási távolság, csakúgy mint az üzemgazdasági szempontból döntő fontosságú ügyfélsűrűség. Vagyis tucatnyi magyarázata van annak, hogy az árak különbözőek, s ezeket az eltéréseket nem szünteti meg egy kormányrendelet. Emiatt az egységárak bevezetése is eleve elvetélt ötlet.

A szocializmus idején már voltak egységes vízdíjak - jegyezte meg a szakértő. Már akkor is bebizonyosodott, hogy az állam olyannyira nem mindenható, hogy szinte minden vállalata ráfizetésesen működött - tette hozzá Kovács. Ez ma sem történik másként: attól nem lesz olcsóbb a víz, hogy állami cég szolgáltatja. Az pedig különösen nem tesz jót a ivóvízellátási szektornak, hogy a tarifákat nem egységes, költségeket tükröző képlet, hanem politikai alapon határozza majd meg a kormány. Ez ugyanis erőteljesen magában rejti a protekcionizmus lehetőségét. Vagyis félő, hogy például a fejlesztési támogatások elosztásánál a politikai kapcsolatok dominálnak majd, nem a gazdasági szükségszerűségek.

A közgazdász-szociológus úgy véli, hogy az egyentarifák alkalmazása mellett garantáltan instabil lesz majd a víziközmű cégek működése. Döntéseik, gazdálkodásuk pedig a sokszor valóságtól elrugaszkodott központi politikai akarattól és a rövidtávú pártpolitikai céloktól függ majd. Miközben az ilyen ágazatoknak elengedhetetlen szüksége lenne a kiszámíthatóságra, a stabilitásra, mivel a szektor sajátosságaiból fakadóan hosszú távon megtérülő befektetésekről van szó. Amíg ugyanis más gazdasági ágakban rendszerint már három év alatt megtérülnek a ráfordítások, addig a vízközművek esetében legalább nyolc éves megtérülési időszakkal kell számolni.

Ebben az ágazatban ráadásul a magánbefektetők a szokásosnál sokkal alacsonyabb haszonkulccsal kénytelenek dolgozni mint más üzletágakban, mert az ivóvíz árak valamilyen szinten mindig szabályozottak voltak. Jelenleg például a tarifák többségét a helyi adottságokkal tisztában lévő önkormányzatok szabják meg, nem a helyszínt nem ismerő hivatalnokok, akikre óriási gazdasági és politikai felelősség hárul majd, ha felvállalják az ármegállapítást.

Az egészséges ivóvízhez jutás alapjog - hívta fel a figyelmet a szakértő. A víz esetében pedig más szolgáltatásokkal ellentétben közegészségügyi vonatkozásokat is figyelembe kell venni. Emiatt ebben a szektorban már rövidtávú, vagy akár eseti minőségromlás is katasztrofális helyzetekhez vezethet. Emiatt óriási gondok forrása lehet egy-egy olyan fejlesztés hiánya, amely az árkorlátozásokból eredő pénzhiány, vagy állami döntéshozási mechanizmus lassúsága, esetleg politikai megfontolások miatt elmarad.

Érdemes megjegyezni: a rezsicsökkentéssel eddig a Fidesz-kormány által tönkretett közműtársaságok - például szemétszállító és távhőszolgáltató cégek - életben tartása már ma is évente hozzávetőleg százmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek.

Vízközmű térkép készül tízmilliárdért
Mintegy 10 milliárd forint uniós forrásból egységes struktúrájú, online, országos vízközmű térképi nyilvántartás és kataszter készül el 2015 júniusára - jelentette be a projektet vezető NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. a napokban.
Az országos vízközmű-állományról készülő közhiteles vagyonleltár mindenki számára elérhető lesz. A változásokat is folyamatosan követő rendszer alkalmas lesz többek között vagyonértékelési feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatásra, támogatja az állami vízközmű-tervezési feladatokat és az ágazati döntés előkészítést.
Az ütemterv szerint elsőként az alaptérkép, majd a vízközmű kataszter, végül a web-alapú felhasználói felület készül el. Az egységes szerkezetű és tartalmú kataszter része a nyolcmillió földrészlet adatait tartalmazó ingatlan-nyilvántartási térkép is.
A kivitelezést konzorciumi formában a Geodézia Zrt., a T-Systems Magyarország Zrt. és a CH-Plussz-2000 Kft. valósítja meg, a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) keretében.

Szerző

Norvég alapok - Ombudsman: a magyar államnak egyeztetnie kell a norvég állammal

Az ombudsman szerint mivel a magyar és a norvég állam mostani időszakra vonatkozó, a norvég alapokkal kapcsolatos szerződésében nem említik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) mint ellenőrző szervet, a két kormánynak egyeztetnie kell a szerződés értelmezéséről.

Székely László alapjogi biztos állásfoglalását, amelyet július 23-i keltezéssel küldött meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, a Transparency International (TI) Magyarország hozta nyilvánosságra hétfőn a honlapján.

A biztos levelében emlékeztetett: a norvég finanszírozási mechanizmus nemzetközi szerződéseken alapul, amelyeket Magyarország is kihirdetett a 2004 és 2009, majd a 2009 és 2014 közötti időszakokra vonatkozóan. Míg a 2004-2009-re vonatkozó megállapodásban a Kehit nevezték meg a mechanizmusból támogatott projektek folyamatos, valamint helyszíni ellenőrzésére, addig az új támogatási időszakra vonatkozó megállapodásban az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot jelölték ki ellenőrző hatóságnak - írta az ombudsman.

Annak a megállapításához, hogy a Kehi rendelkezik-e ellenőrzési jogkörrel az Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA)-támogatások tekintetében, nem önmagában a hivatal eljárását meghatározó magyar jogszabályokat kell figyelembe venni, hanem ehhez a magyar és a norvég kormány közötti megállapodás értelmezése is szükséges - foglalt állást Székely László.

A levélben az áll: a magyar államnak tekintettel kell lennie a norvég állam értelmezésére is. Ennek értelmében az alapjogi biztos arra kérte Lázár Jánost, hogy egyeztessen a norvég kormánnyal a szerződés értelmezéséről.

Az ombudsman hozzátette: mivel nemzetközi szerződések alkalmazásáról és értelmezéséről van szó, ő maga további eljárást nem végezhet az ügyben.

A TI Magyarország június végén fordult az alapvető jogok biztosához a Kehinek a NCTA-val kapcsolatos hatáskörének és tevékenységének vizsgálatát kérve. A korrupcióellenes civil szervezet azt is kérte az ombudsmantól, forduljon az Alkotmánybírósághoz annak megállapításáért, hogy a Kehi tevékenysége összhangban van-e az alaptörvénnyel. Beadványuk szerint a hivatal nem igazolta egyértelműen, hogy jogosult vizsgálni az NCTA-ból civil szervezeteknek juttatott támogatások felhasználását, emellett a Kehi eljárásában nincsenek meg az őket megillető eljárási garanciák.

Május elején Norvégia, Liechtenstein és Izland a Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, mert kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A finanszírozók ezt a megkötött egyezmények megszegésének nevezték.

A Kehi májusban indított eljárást a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára a kormány gyanúja alapján, amely szerint az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. A vizsgálat kiterjedt a norvég alap magyarországi pályázati programját lebonyolító konzorcium tagjaira, valamint az alap támogatását elnyerő civil szervezetekre is.

A Kehi jogkörét illetően a kormány az államháztartásról szóló törvényre hivatkozott, amely szerint a hivatal "ellenőrzési jogköre kiterjed a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - (...) felhasználásának ellenőrzésére".

Az Ökotárs Alapítvány - mint a konzorcium vezetője - a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatójára hivatkozva úgy reagált: az alap működését szabályozó, a támogató országok és Magyarország által aláírt együttműködési megállapodás és a kapcsolódó szabályzatok értelmében a magyar kormány szerveinek nincsen ellenőrzési joguk a NCTA felett. Az alapítvány - bár kifejezte tiltakozását - átadta a kért dokumentumokat.

Szerző

Van, aki olcsóbban tankolhat

Publikálás dátuma
2014.07.28. 17:59
Fotó: Népszava
A gázolaj nagykereskedelmi literenkénti árát bruttó 2 forinttal emeli, a benzinét 2 forinttal csökkenti szerdán a Mol Nyrt. - értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI.

Az intézkedéssel a gázolaj literenkénti átlagára 421-422 forintra nő, a benziné 415-416 forintra mérséklődik.

A Mol legutóbb múlt szerdán változtatott az árakon, akkor bruttó 3 forinttal csökkentette a benzin literenkénti nagykereskedelmi árát, a gázolajé nem változott.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Szerző