Közelkép - Itt volt az ideje

Publikálás dátuma
2014.07.26. 07:49
Gáspár Győző Fotó: Facebokk

Győzikétől megvált a Tv2. Éppen itt volt az ideje, hogy Gáspár Győző eltűnjön a képernyőről. Nem feltétlenül örökre, de mint egy állandó műsor szereplője. Mert Győzike valójában nem tud semmit, nem ért semmihez, nincs olyan tulajdonsága, amiért figyelni érdemes rá. Valószínűleg a tanult szakmájában, a henteskedésben sem ért már semmihez, hangja sincs igazán, amikor annak idején a Romantic együttesben feltűnt, állítólag már akkor is csak tátogott a lányok között.

Most mégsem ezért a semmit sem tudásért rúgták ki az Édes élet című sorozatból, hanem mert meglökdöste és durván szidalmazta a stáb egyik hölgytagját. Csak, aki nem figyelt oda, az nem vette észre már korábban, hogy Győzike mennyire agresszív személyiség. Alig volt műsora, amelyikben fel ne horgadtak volna az indulatai. Vele kapcsolatban felmerült a kérdés - nyilvános televíziós vitában is szó esett erről -, mégis miért nézték olyan sokan a Győzike showt?

A válaszok között volt olyan, amelyik szerint a műsora segít a romák elfogadtatásában, hiszen látható, hogy ő is olyan ember, mint bárki más. Sőt: olyanok a családi viszonyai is, mint a legtöbb magyar családban. (Mint ahogy Bea asszony is érzékelhetően okosabb volt, mint a férje.), Voltak azután olyan vélemények is, hogy Győzike népszerűségének legfőbb oka, hogy a nézők nagy része boldogan neveti ki, a maga felsőbbsége tudatában: na lám milyen ez a hülye gyerek?

Akinél én, mi, lám sokkal okosabbak vagyunk. Azért ültek le a képernyő elé, hogy "lássuk mit csinál az a hülye cigány". Valószínűleg mindkét érvelésben van némi igazság, de az is lehet, hogy más, egyéb okai is voltak Győzike népszerűségének. Ami mára már odalett. Ezt ő is érezheti, ezért is bukkant elő egyre gyakrabban - más műsorokban is - személyisége agresszív vonása. Éppen ideje hát, hogy eltűnjön egy időre a képernyőről.

Az autóiparban tényleg nőtt a foglalkozatás

Tavaly az iparban mintegy 625 ezren dolgoztak Magyarországon, az alkalmazásban állók száma 0,6 százalékkal nőtt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a járműiparban viszont 9 százalékkal ugrott meg a létszám - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából.

Egy évvel korábban még 2,1 százalékos létszámcsökkenést regisztrált a KSH az iparban. Az összes munkavállaló 73 százalékát képviselő fizikai foglalkozásúak száma 0,4, a szellemi foglalkozásúaké, 1,0 százalékkal nőtt tavaly. Tavaly az ipar legnagyobb nemzetgazdasági ágában, a feldolgozóiparban 0,7 százalékkal nőtt, míg a másik kettőben csökkent a létszám az előző évhez viszonyítva: az energiaiparban 2,1 százalékkal, a kis súlyú bányászatban pedig 3 százalékkal.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban 0,1, és 9 százalék közötti mértékben emelkedett az alkalmazásban állók száma, a többi ötben pedig 0,2, és 6,5 százalék közötti létszámfogyás volt. A legnagyobb mértékben, 9 százalékkal a járműiparban nőtt a létszám: az iparágban mintegy 6500-zal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, elsősorban az autógyáraknak köszönhetően. Itt a szellemi foglalkozásúak létszámának növekedése - ami 10,7 százalékot tett ki - is gyorsabb volt, mint a fizikai foglalkozásúaké.

A feldolgozóipari alágak rangsorában csakúgy, mint az előző években, 2013-ban is az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása volt a legnagyobb foglalkoztató. Az iparágban csak minimálisan (nem egészen 200 munkavállalóval) dolgoztak kevesebben, mint 2012-ben. A járműgyártás megelőzte a 2012. évhez képest a foglalkoztatásban a harmadik helyre csúszott, a mintegy 75 ezer főt alkalmazó fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása alágat.

Az autóiparban tényleg nőtt a foglalkozatás

Tavaly az iparban mintegy 625 ezren dolgoztak Magyarországon, az alkalmazásban állók száma 0,6 százalékkal nőtt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a járműiparban viszont 9 százalékkal ugrott meg a létszám - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából.

Egy évvel korábban még 2,1 százalékos létszámcsökkenést regisztrált a KSH az iparban. Az összes munkavállaló 73 százalékát képviselő fizikai foglalkozásúak száma 0,4, a szellemi foglalkozásúaké, 1,0 százalékkal nőtt tavaly. Tavaly az ipar legnagyobb nemzetgazdasági ágában, a feldolgozóiparban 0,7 százalékkal nőtt, míg a másik kettőben csökkent a létszám az előző évhez viszonyítva: az energiaiparban 2,1 százalékkal, a kis súlyú bányászatban pedig 3 százalékkal.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban 0,1, és 9 százalék közötti mértékben emelkedett az alkalmazásban állók száma, a többi ötben pedig 0,2, és 6,5 százalék közötti létszámfogyás volt. A legnagyobb mértékben, 9 százalékkal a járműiparban nőtt a létszám: az iparágban mintegy 6500-zal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, elsősorban az autógyáraknak köszönhetően. Itt a szellemi foglalkozásúak létszámának növekedése - ami 10,7 százalékot tett ki - is gyorsabb volt, mint a fizikai foglalkozásúaké.

A feldolgozóipari alágak rangsorában csakúgy, mint az előző években, 2013-ban is az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása volt a legnagyobb foglalkoztató. Az iparágban csak minimálisan (nem egészen 200 munkavállalóval) dolgoztak kevesebben, mint 2012-ben. A járműgyártás megelőzte a 2012. évhez képest a foglalkoztatásban a harmadik helyre csúszott, a mintegy 75 ezer főt alkalmazó fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása alágat.