Megégett napszámosok, az "újcselédség" védtelen

Mint kiderült, nem zellert, hanem petrezselymet gyomlált ötven cigány napszámos egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kertészetben. Égési sérüléseket szenvedtek: a szegedi klinikán ápolják őket. Az "újcselédség" munkajogilag teljesen védtelen.

Ötven napszámos égett meg a tűző napon a hét végén: égési sérülésekkel kerültek hétfőn a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájára - adja hírül riportjában a Délmagyarország című napilap online oldala.

A klinika megerősítette, hogy sok beteget kezelnek fitofotodermatitisszel, amely akkor alakul ki, ha bizonyos növények - ilyenek a zeller, a petrezselyem, a citrusfélék, a sárgarépa, a füge, valamint egyes ernyősvirágzatú fűfélék - a tűző napon a bőrrel érintkeznek.

A növény a napfény hatására az égéshez hasonló bőrgyulladást okoz, amely nem terjed mélyre, de a nagy felület miatt igen fájdalmas. Nagy kiterjedésnél – csakúgy, mint az égésnél – komoly a fertőzésveszély is. A kezelés hetekig akár elhúzódhat, bár a sérülés nem maradandó.

Az alkalmi munkásokat busszal vitték Baksról dolgozni egy meg nem nevezett Jász-Nagykun-Szolnok megyei kertészetbe (egyelőre nem sikerült kideríteni, melyik vállalkozásnál dolgoztak a romák).miután egy baksi férfi 500 forintos órabért kínált a napszámért. A csoport hajnali 3-kor kelt, az egész napért 4500 forintot kaptak: kézzel kellett petrezselymet gyomlálniuk a tűző napon. Hétfőre mindenkit elleptek a fájdalmas, feszülő hólyagok.

Az égési sérüléseket szenvedett romák az „Elszalasztott 1000 év" Csongrád Megyei Független Cigány Érdekvédelmi Szervezet Közhasznú Egyesülethez és a Démagyarországhor fordultak. Azt mondták, senki sem figyelmeztette őket arra, hogy a növény levele a tűző napon ilyen durva sérüléseket okoz. – Tájékoztatni kellett volna a munkásokat, hogy védőfelszerelésben menjenek dolgozni.

Úgy tudjuk, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében száz beteget kezelnek hasonló tünetekkel. A vállalkozó tudta, hogy megégnek a napszámosok, ha rövidnadrágban dolgoznak – mondta a Délmagyarországnak Nagy Mihály, az egyesület elnöke.Nem véletlen, hogy az ilyen munkát mindig hajnalban végezték a parasztok, akik jól tudták, hogy még az ingüket sem szabad levenniük - kommentálta az esetet Gőgös Zoltán szocialista agrár-szakpolitikus.

Az eset amúgy jól jellemzi a mai állapotokat - tette hozzá. Egy hozzáértő gazdálkodó pontosan tudja, hogy a tűző napon nem szabad dolgoztatni az embereket, de meglehet fogalma sincs, mi az az extra UV-sugárzás, az is lehet nem hallgat rádiót, nem olvas újságot. Ide vezet a kormány agrárpolitikája, így járunk, ha leépítjük a legális, utolérhető, számon kérhető hivatalos rendszereket, amelyek helyébe a trükköző "családi gazdálkodók" lépnek.

Azt pedig tudni kell, hogy a napszámosság ma majdnem a rabszolgasággal egyenlő. Újtípusú cselédség alakul ki, akkor is, ha - mint jelen esetben - az ötszáz forintos órabér, amúgy nem sok, de nem is kevés. Ennyi az átlag. Más kérdés, hogy a gazdának alighanem hiányzott a szaktudása, hogy a napszámosok tudtak-e a veszélyről. Ámbár, ha tudtak volna is, annyira nincs munka, annyira meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy a legtöbben nem mernek szólni semmiért. Inkább dolgoznak a tűző napon.

Falusi Andrea munkajogász lapunknak azt mondta: az alkalmi munkavállalókra nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve. Annak idején így fogadta el a parlament a "cseléd- és zsellértörvényt". Ezekkel az emberekkel nem kötnek szerződést, nincs szabadságuk, nem fizetnek utánuk járulékot, orvosi vizsgálatra sem küldik őket, gyakorlatilag semmilyen védelem nem illeti meg őket.

Szerző

Vádaskodással reagált Párkányi Raab Péter

A szobor körüli helyzet a "balliberális bizniszpolitikusok, művészkörök és médiaholdudvaruk aknamunkájának következménye" - mondta a Heti Válasznak adott, tegnap megjelent interjújában Párkányi Raab Péter szobrász, a Szabadság téri német megszállási emlékmű alkotója.

A szobrász szerint balliberális körök azért támadták, mert kétmilliárd forintot buktak azzal, hogy ő készítette az emlékművet. Szerinte szándékosan félreértelmezték a szoborcsoportot, mert Magyarország nem ártatlan, és nem Gábriel jelképezi, hanem az arkangyal ujjai közül kihulló országalma. A sas pedig nem német birodalmi, annak ellenére sem, hogy a műleírásban ez szerepel. A szobor feliratáról azt nyilatkozta: a német megszállás áldozatainak emlékműve cím pontosan tükrözi a megbízás tárgyát. amely nem holokauszt-emlékműre szólt. Ebben az ügyben szerinte egy-két újságírót és történészt leszámítva két jó szándékú szereplő van: "a kormány és én".

Párkányi Raab, aki saját bevallása szerint azért nem adott korábban interjút, mert a szerződése nem engedte, elmondta, úgy tudja, hogy több alkotót is megkeresett a kormány tavaly ősszel, de a rövid határidőt egyikük sem vállalta, így jutottak el a szervezők hozzá, őt ugyanis gyors szobrásznak ismerik, hiszen ura a szakmájának, és képes hosszú időn keresztül napi 16 órákat végigdolgozni. A bírálatokra úgy reagált: "ha Leonardo ma fölbukkanna Magyarországon, simán agyonvernék, és még büszkék is lennének rá".

Az emlékművet naponta hárommillió forintért őrzi a rendőrség, sőt szerdán be is kamerázták. A Szabadság téren több mint 100 napja tiltakoznak civilek a szoborcsoport ellen. Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke arra kérte a rendőrséget, hogy ne a "jóérzésű polgárok haragját okkal kiváltó szobrot", hanem az emberek biztonságát és vagyonát védjék. A kormány "emlékművét pedig oda vigyék, ahová a hamis ideológiákat hirdető alkotások valók: a Szoborparkba, ahol mindenki megnézheti, aki hajlandó fizetni érte".

Reklámadó: egy hónap sem maradt

Szűk egy hónapja maradt a vállalkozásoknak a reklámadóval kapcsolatos adminisztráció elkészítésére: augusztus 21-ig minden érintett cégnek fel kell mérnie azt, hogy tevékenysége - így a kommunikáció vagy az értékesítés területe - mekkora része esik a törvény hatálya alá, és addig kell a bevallást és a befizetést is teljesíteni. 

Az adminisztrációs terhek nagyok, ugyanis ez teljes átvilágítást igényel, különösen, hogy a július 15-én a Magyar Közlönyben megjelent végső szöveg szinte teljes bizonytalanságot keltett a piacon: az adóbevallási kötelezettség ugyanis azokat a cégeket is érinti, amelyeknek a reklámbevétele az 500 millió forintos adókötelezettségi határ alatt van.

A különadóval leginkább sújtott piaci szereplőnek, az RTL Klubnak csaknem 5 milliárdot kell befizetnie, amely nagyjából annyi - ez a társaságnak a reklámadó hatásáról végzett elsődleges elemzésből kiderül -, mint az RTL magyarországi ágának a 2013-as kamatok, amortizáció és adók levonása előtti eredménye. A magyar RTL üzleti értékét is jelentősen érinti a törvény, de hogy pontosan mennyire, csak a féléves jelentésükben hozzák nyilvánosságra, éppen augusztus 21-én.

Mindezek ellenére Kolosi Péter, az RTL programigazgatója szerint a csatorna vezetőségétől nincs olyan felhatalmazás, hogy a reklámadó elleni harcukhoz fideszes szövetségeseket szerezzenek. Egyébként is - mondta a programigazgató a Hír24-nek adott interjúban - a lényeg nem a kormány kritikája, hanem a fontos, ellentmondásos ügyek bemutatása. Azaz a hatalom ellenőrzése. "Azaz a dolog természeténél fogva mindig több ügy lesz kínos az éppen aktuális hatalomnak" - mondta Kolosi.

A programigazgató beszélt egyebek mellett arról is, hogy a kormánykritikus Híradó a foci-vb alatt kevéssé érdekelte a nézőket, ám szerinte nem rajzolódik ki egyértelmű csökkenés; emlékezetes, lapunk is írt arról, hogy egyes napokon épp a politikai blokk alatt nőtt a Híradó nézettsége. Más napokon viszont csökkent; Kolosi szerint az ősz dönti majd el, hogy sikeres-e a hangúlyos politikai rész, vagy sem. "Mindig is azt mondtuk, hogy csak hónapok múlva van értelme ezt értékelni. Valamint az is nagyon lényeges, hogy ha nem a két hatórás hírműsort, hanem az összes ebben a napszakban sugárzott híradást nézzük, már most is igaz, hogy este hat és éjfél között a legtöbben az RTL hírműsoraiból tájékozódnak" - fogalmazott Kolosi Péter, aki szerint ez a teljes lakosságra igaz, és nem csupán az általában fontos 18-49-es korosztályra.