Előfizetés

Rehabilitálták a „valaha készült legjobb Jézus-filmet”

G.N.L.
Publikálás dátuma
2014.07.23. 13:31
Fotó: Gettyimages.
Jobb későn, mint soha. Hatvan évvel elkészülte után, 39 évvel a szerző halála után. A L’Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja „A valaha készült legjobb Jézus-filmnek” nevezte Pier Paolo Pasolini 1964-ben készült Máté Evangéliuma című alkotását. Azt a filmet, amelyet annak idején „istentelennek” minősítettek.

A film, amelynek főszereplője egy spanyol és olasz zsidó ősökkel rendelkező barcelonai diákszakszervezeti vezető, Enrique Irazoqui volt, egyszerre szól a hitről, az emberi reményről, a szegénységről, a fájdalomról és a szeretetről. Olyan alkotás, amely nemcsak a hívő embereket, hanem az ateistákat is megindítja. Nem csoda, hiszen Pasolinival éppen az volt a „baj”, hogy nem csupán a maga módján mélységesen hívő volt, hanem meggyőződéses kommunista is. Igaz, templomba nem járt, és a párttal sem ápolt túl jó viszonyt.

Az ő szomorú és magányos Jézusában benne volt az a keserűség, amelyet Pasolini érzett kora cinizmusával, megalkuvásaival szemben. Ugyanakkor, mint korábbi műveiben – és Jézus a maga korában – megpróbálta felrázni az embereket a fásultságukból, hogy vegyék észre saját testi és lelki nyomorúságukat.

Hiába volt Olaszország a neorealizmus hazája, Pasolininak nem egyszer meg kellett küzdenie a cenzúrával és a legellenségesebb támadásokkal.  Már első filmjének, A csóró (1961), amely a római mélyrétegek körében játszódott, hónapokig várnia kellett a bemutatási engedélyre a szegénység  kendőzetlen ábrázolása miatt. Egy évvel később, amikor a Mamma Rómát bemutatták a velencei filmfesztiválon, neofasiszták rendeztek ellene tüntetést, mert egy, a gyermekéért mindent feláldozó idősödő prostituáltat szinte szentként mutat be. 1963-ban a ROGOPAG című epizódos filmet a bemutató napján elkobozták: Pasolini jelenete, A túró ugyanis egy Jézus-film forgatásán játszódik, ahol egy éhező statiszta, aki az egyik latrot játssza, hozzájut egy nagy adag túróhoz, de agyontömi magát és valóban meghal a keresztre feszítés jelenetében. Az epizód végén a rendezőt alakító Orson Welles csak ennyit mond: „Nem volt más választása, hogy emlékezzenek rá.” A filmet „az államvallás meggyalázása” címen tiltották be, Pasolinit  első fokon négy hónapi börtönre ítélték, de végül másodfokon felmentették. A Máté Evangéliumával pedig az volt a baja az egyháznak, hogy, mint azt annak idején a L’Osservatore írta, hogy „hű a történethez, de nem az Evangélium ihletéhez.”  A vatikáni lap akkor azzal vádolta a rendezőt, hogy „csupán meg akarta hökkenteni az értelmiségiek világát.” Nem állt messze az igazságtól az Il Tempo bemutató utáni kritikája sem, amely szerint Pasolini  "Jézus életének azokat a mozzanatait hangsúlyozta, amelyekben a lázadás csíráit látta.”

Pasolininak később is rendszeresen meggyűlt a baja az egyházzal. 1968-ban a Teoréma című filmjét minősítették vallásgyalázónak egy „profán” megváltó-ábrázolás miatt, de támadták a Dekameron és a Canterbury mesék után is, mert az író-rendező bőségesen válogatott Boccaccio és Chaucer azon történeteiből, amelyek az álszentséget állítják pellengérre. Most azonban a hivatalos vatikáni lap nem csupán remekműnek nevezi a Máté Evangéliumát, hanem úgy látja, hogy „Pasolini saját emberi válságára a keresztény tanításokban talált rá a megoldásokra. Új erőt ad a keresztény Igének, amely ebben az összefüggésben még aktuálisabb, még konkrétabb, még forradalmibb.”

A lap egyúttal bejelentette, hogy elkészült a 2005 óta a vatikáni filmarchívumban lévő példány digitalizálása. A restaurálás – írja a L’Osservatore – „visszahozta annak az emberségnek az érzését, amely az egész film középpontjában áll”, a filmbeli Jézus pedig a kritikus számára „terhének és áldozatának tudatában lévő isteni ember.” Még azt is megpendíti, hogy a film nagyszerűsége sokat segíthet Matera városának, az egykori forgatási helyszínnek, amely 2019-re megpályázza Európa kulturális fővárosa címét.

„Pasolini a Paradicsomba jut Ferenc egyházában” – kommentálta a La Stampa a rendező vatikáni megkövetését. A lap szerint a L’Osservatore dicsérete összecseng Ferenc pápa nézeteivel, a szegények megszólításával. Mellesleg Pasolini a filmet annak idején az egy évvel korábban elhunyt XXIII. János pápa emlékének ajánlotta, akit Ferenc május 1-én avatott szentté II. János Pállal egyetemben. „A Vatikán felfedezi Pasolinit” – írta az Il Messaggero, emlékeztetve a L’Osservatore 50 évvel ezelőtti soraira is. Ugyancsak felidézi a múltat az Il Giornale, mely szerint míg az ortodox baloldal „ideológiai zűrzavarral” vádolta Pasolinit, addig katolikus körök azért támadták a filmet, mert olyan Jézust mutatott be, aki szólni tudott a tömegek nyelvén.

Magyarországon sem siették el a Máté Evangéliuma bemutatóját. 1976  őszén vetítették először a Filmmúzeumban, az első nagyobb értékelést a kor legkiválóbb vallástörténésze, dr. Hahn István professzor írta róla a Filmkultúrában Eretnek gondolatok egy hívő filmről címmel. A magyar köztelevízió viszont azóta sem mutatta be, szemben a szintén Materában forgatott Mel Gibson-féle nézhetetlen, ráadásul antiszemita felhangoktól sem mentes A Passió című ópuszával, amelyet néhány éve minden nagypénteken levetítenek…

 

 

Réz András a Bóta Caféban

Publikálás dátuma
2014.07.23. 07:50

A kiváló filmesztéta, forgatókönyvíró, műfordító, reklámszakember, tanár, Réz András a Bóta Café vendége ma, július 23-án, szerda este 9 órától a Bóta Caféban, a Fix Tévében. 

Közérthetően, szellemesen, izgalmasan tud beszélni komoly dolgokról is. A tömegkultúra jeles szakértője. Bóta Gábor élő, online is nézhető, műsorában hívhatják őt a 4451349-es számon, és a tv.fixhd skype címen szintén hozzászólhatnak az adáshoz.

Eperjes otthagyja a Nemzeti Színházat

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2014.07.23. 07:47
Eperjesnek elege volt a Nemzetiből FOTÓ: K 2 PRESS
Eperjes Károly csak gyógyszerekkel bírta a Nemzeti Színházat, nem tetszett a színpadon mutogatott püspöki fallosz, és az sem, hogy nőként kellett színre lépnie az Ahogy tetszikben. Távozik a teátrumból. 

Augusztus 31-i hatállyal közös megegyezéssel távozik a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi pozíciójából Eperjes Károly - adta hírül szűkszavú tegnapi közleményében a Nemzeti Színház. A témában állítólag tegnap szűk körű sajtóbeszélgetést is rendeztek, de erre lapunk nem kapott meghívást.

A Nemzeti Színházhoz közel álló forrásból úgy értesültünk, hogy Eperjes és a Nemzetit irányító Vidnyánszky Attila között már az elmúlt évad közben kialakultak feszültségek. Eperjes több dologban nem értett egyet a főigazgatóval.  A vezérigazgató-helyettes távolságtartása már korábban feltűnt. Nem vett részt például a következő évad terveit ismertető tájékoztatón.

Akkor kérdésünkre Vidnyánszky még ezt azzal indokolta, hogy Eperjesnek abban az időpontban éppen más elfoglaltsága volt. Amikor a társulatban várható változásokról kérdeztük a direktort, Eperjes neve szóba sem került. Távozásának bejelentése tényleg rendhagyó időzítésre vall, hiszen a szerződtetési időszak még tavasszal lezárult.

Tehát valószínűsíthető, hogy az érintettek csak most, a nyár közepén jutottak el odáig, hogy nem folytatják együtt a munkát. Korábban már az is sokakat meglepett, hogy Vidnyánszkynak a Nemzeti élére benyújtott pályázatában megjelent Eperjes neve. Ők ketten dolgoztak már korábban együtt, de Eperjes nem tartozott Vidnyánszky közvetlen alkotói csapatához.

Eperjes köztudottan jó kapcsolatot ápol a miniszterelnökkel, többen ezzel magyarázták, hogy végül a volt debreceni direktor bevette a színészt a pályázatába. Amikor elnyerte Vidnyánszky a Nemzeti vezetői pozícióját arra a kérdésre, hogy vezérigazgató-helyettesként mi lesz Eperjes rendkívül nélkülözhetetlen feladata, azt a választ kaptuk, hogy a határon túli és a vidéki vendégjátékok szervezése.

Ez azért is volt meglepő, mert ilyen irányú előélete Eperjesnek korábban nem volt ismert. Eperjesnek az elmúlt évadban a Nemzetiben két színészi feladata volt. Főszerepet játszott Caragiale Zűrzavaros éjszaka című darabjában, a produkció finoman szólva nem aratott túl nagy sikert. Ezen kívül szerepet kapott Shakespeare Ahogy tetszik című művében, melyet a világhírű Silviu Purcarete vitt színre, többek meglepetésére Eperjesnek egy parasztlányt kellett megformálnia.

Eperjes tegnap az említett szűk körű sajtóbeszélgetésen elmondta távozásának indokait. A magyarteatrum.hu beszámolója szerint a vezérigazgató-helyettes lelkiismeretileg több előadással nem értett egyet az elmúlt évadban a Nemzeti Színházban, ezért arra kérte az intézmény vezetőjét, Vidnyánszky Attilát, hogy mentse fel határozatlan idejű vezérigazgató-helyettesi megbízatásából.

Eperjes Károly elmondta: fél éve érett benne a döntés, ám évad közben nem szeretett volna botrányt okozni, de az elmúlt időszakban küzdött magával, gyógyszereket szedett. "Nem szeretnék visszakerülni a kórházba, erős gyógyszereket kellett szednem. A pályázatunkban leírt értékek számomra nem mindig és nem mindig jól jelentek meg színházban. Ez nem összeveszés közöttünk, " - mondta Eperjes Károly a magyarteatrum.hu-nak.

A portál írása szerint az elmúlt évadban problémája adódott a Johanna a máglyán című produkcióval, ugyanis nem tartja helyesnek, hogy Szent Johanna jellemfejlődését az előadás feláldozza a napi politikára való kikacsintásban. Ezen kívül a színész rossznak tartja a bíboros és püspök pernahajderségének külsődleges, falloszos megjelenítését, szerinte emiatt nem lehet diákokat elhozni az előadásra, amit nonszensznek tart.

Harmadik esetként az Ahogy tetsziket említette a portálnak: a rendező, Silviu Purcarete az Eperjes Károly által alakított karaktert nőként állította színpada, érvelése szerint azért, mert Shakespeare idejében szokás volt, hogy férfiak játszották a női szerepeket is. Ezt az érvelést a színész elfogadta, ám meglepődött, amikor nők játszottak férfi szerepeket az előadásban. Értékítélete szerint ez Shakespeare ellen történt.

Úgy tudni Eperjes az Ahogy tetszikben nem is játszik tovább. A következő évadban színészként két bemutatója lett volna: a Körhintában, melyet Vidnyánszky rendez, illetve A helység kalapácsában. Ezeket a feladatokat állítólag eddig még nem mondta le. Bár úgy tűnik a következő évadban is lesz bőven dolga, hiszen osztályt indít a Kaposvári Egyetemen, ahol Vidnyánszky Attila rektor-helyettes.

Információink szerint erre van mód, mert bár Eperjes nem rendelkezik semmilyen tudományos fokozattal, osztályindításhoz ez nem is szükséges. Emellett továbbra is művészeti tanácsadó marad a veszprémi teátrumban, Veszprémben a Chicago című musicalt rendezi, az Operaházban pedig a János passióját.

Még az sem elképelhetetlen, hogy esetleg aspirál valamelyik budapesti színház, például a Vígszínház vezetésére. Mint ismert a Víg irányítására várhatóan még az idén újabb pályázatot írnak majd ki.