Megpihenhet az alapkamat

Publikálás dátuma
2014.07.23. 07:20
Még egy kamatvágást terveztek a jegybankárok, de azt, úgy tetszik, „előre hozták” FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A jegybankárok a várakozásokkal ellentétben az utóbbi hónapokban megszokott 0,1 százalékpont helyett 0,2 százalékpontot vágtak az alapkamaton, amely így mától 2,1 százalékos lett. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki az utóbbi hónapokban kerülte a nyilvános szereplést, váratlanul kiállt az újságírók elé és közölte: a Monetáris Tanács keddi kamatdöntésével véget ért a 24 hónap óta tartó, töretlen kamatcsökkentési ciklus.

Tévedett Balog Ádám. A jegybank alelnöke az elmúlt héten még úgy nyilatkozott a vs.hu hírportálnak, hogy még egy-két kamatcsökkentésre van mód. Kedden - az alelnök jelenlétében - Matolcsy György bejelentette, a 2012. augusztusában - még Simor András elnöksége alatt, de ellenszavazata mellett - megindult kamatvágási ciklus véget ért. Akkor 7 százalékról 6,75 százalékra csökkentették a rátát, tegnap pedig 2,3 százalékról 2,1 százalékra. (A kamatvágás mértéke most kétszerese volt az utóbbi időben megszokottnak.)

Matolcsy György megvonta a mérlegét a kamatvágási ciklusnak: 2012 nyara óta - a jegybank számításai szerint - a folyamatosan lemorzsolódó alapkamat 1,1 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, és 64 milliárd forinttal mérsékelte a költségvetés kamatkiadásait. Az elnök kiemelte: a kamatcsökkentési ciklus segítette azt is, hogy tavaly kikerüljön az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól az ország, valamint, hogy a következő években 300 milliárd forinttal csökken az államadósság finanszírozási terhe.

Az MNB becslése szerint a kamatcsökkentések két év alatt összesen 1,1 százalékponttal emelték az éves infláció átlagos értékét, a kamatcsökkentések nélkül az idei infláció számottevően negatív tartományba, mínusz egy százalék közelébe süllyedhetett volna - mondta Matolcsy György. Az utóbbi állítást a szakértők kétségbe vonják, ugyanis nincs olyan tapasztalat, hogy a kamatcsökkentés az infláció átlagos értékét növelné.

Jegybanki helyzetértékelés
A Monetáris Tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. A belső keresleti tételek élénkülése ellenére, külső piacaink elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliségi ráta csökken, azonban még mindig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.

A jegybank kamatvágási mértéke a teljes piacot meglepte - tudtuk meg Kondrát Zsolttól. Az MKB Bank vezető elemzője utalt arra, hogy a vártnál nagyobb kamatcsökkentéssel az MNB lezárta a kamatcsökkentési ciklust, így a mától érvényes alapkamat viszont megfelel annak, amit alapesetben vártak. Matolcsy György sajtótájékoztatóján megfelelt azoknak az elemzői várakozásoknak is, hogy iránymutatást adjon az alapkamat pályájára. A jegybank elnöke bejelentette, hogy az alapkamat 2015 végéig 2,1 százalékon marad, ha az inflációs kilátások nem romlanak időközben. Nem zárta ki teljesen az MNB vezetése a kamatcsökkentések újraindulását sem, de ezt a jelenlegi információk alapján nem tartották valószínűnek.

Kondrát Zsolt várakozása szerint alapesetben hosszabb ideig is 2,1 százalékon marad az alapkamat. A kamatemelési ciklus kezdete azonban jóval korábbi lehet az MNB által jelzettnél, amit elsősorban a Fed, az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi bank kamatemelési ciklusa és a globális befektetési hangulat alakulása befolyásolhat. Az MKB Banknál már a jövő év közepe felé szigorítási ciklus beindítását látnak szükségesnek. Ezt azonban lefelé mutató kockázatok övezik: ha az eurózóna deflációba kerül, akkor az alapkamat hosszabb távon is alacsony szinten maradhat - fejtegette Kondrát Zsolt.

A szakértő utalt arra, hogy a forint kissé erősödött a jegybankból érkező hírekre, azaz hogy a közeljövőben nem lesz további kamatcsökkentés, de az állampapír-piaci hozamok nem mozdultak meg, gyakorlatilag megdermedt a kötvénypiac. (Az euró árfolyama kedden késő délután 308 forint körül járt.) Az éven belüli állampapír benchmark (összehasonlító) hozamok 1,90 százalék alatt vannak.

Az MKB vezető elemzőjének véleménye szerint, a jegybanki bejelentésnek komolyabb hozamemelkedést kellene kiváltania, de az MNB korábbi intézkedése a két hetes kötvényének két hetes betétté alakításáról a rövid lejáratok felé tereli a befektetőket, így itt akár hosszabb ideig is eltarthat a hozamszint normalizálódása. A hosszabb lejáratokon megnőhet a volatilitás (változékonyság), ahogy a piac a kamatemelési ciklus potenciális kezdetét próbálja majd beárazni. Az euró-forint árfolyam esetében a kezdeti erősödést átmenetinek tartják, az alacsony hozamkülönbözet mellett a forint nagyon érzékennyé vált a nemzetközi befektetői hangulat változására - közölte Kondrát Zsolt.

Nincs kamatcélunk, csak inflációs célunk van, ezért nem számít nekünk hogy másutt - például a lengyeleknél vagy a bolgároknál - mekkora a kamatszint - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Matolcsy György, azt a látszatot keltve, hogy Magyarország képes függetleníteni magát a globális monetáris folyamatoktól, beleértve a feltörekvő országokat is.

Az elnöknél sokkal realistább hangot ütött meg a sajtótájékoztatón Bártfai-Mager Andrea, a Monetáris Tanács egyik külső tagja, aki emlékeztetett arra, hogy a 2012. augusztusi indulásnál kétségek merültek fel a kamatcsökkentési ciklussal kapcsolatban, de az idő őket igazolta. Ugyanakkor elismerte, miközben óvatosak voltak, szerencséjük is volt. Úgy vélte, hogy a piac elfogadta a lépéseiket és sikerült horgonyozni az inflációs várakozásokat is. (Ez alatt azt értette, hogy a gazdaság szereplői - a vállalkozások és a háztartások - inflációs várakozása csekély, ami nem gerjeszti az inflációt, nem ösztönzi az áremelkedéseket.)

Szerző

Érkező tankönyvcsekkek

Publikálás dátuma
2014.07.22. 21:00
Egyelőre nem tudni, hogy idén sikerül-e időben leszállítani az iskolákba a könyveket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A tavalyi tapasztalatok fényében kérdéses, hogy a tankönyvkiadás-, és terjesztés államosítása után idén sikerül-e időben leszállítani az iskolákba a tankönyveket, de a lapunknak nyilatkozó Arany Tamás, a Kello ügyvezető igazgatója bizakodó. Az már biztos, hogy idén is nyáron kell befizetni a tankönyvcsomagok árát.

Augusztus 15-i határidővel kell befizetni a tankönyvcsomagok árának rendezéséhez szükséges csekkeket, amelyeket már minden szülőnek kipostáztak - mondta lapunknak Arany Tamás. Az állami tankönyvterjesztő cég, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) ügyvezető igazgatója szerint azok a diákok is átvehetik majd ősszel a tankönyveket, akiknek szülei kicsúsztak a határidőből. Arany elmondta, az esetleges postai késlekedésről nem tehetnek, de emlékeztetett: a diákok 60 százalékának - köztük a "tartós tankönyvet" kapó elsős és másodikos évfolyamnak - ingyen járnak a kiadványok.

Nem-megszorítás az oktatásban
Mintegy 4,2 milliárd forintot zárolnak a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapnál az összes minisztériumot érintő, mintegy 110 milliárd forintos kormányzati zárolás részeként - közölte a felsőoktatási államtitkárság, viszont szerintük a lépés "nem érinti" a hazai felsőoktatási intézményeket. Csakhogy az alapot éppen tavaly hozták létre, mert a folyamatos költségvetési megszorítások miatt több egyetem és főiskola súlyos pénzügyi helyzetbe került. Az alapból azok az intézmények kaphattak többlettámogatást, amelyek vállalták, hogy "racionalizálják" szervezeti felépítésüket, azaz például leépítéseket hajtanak végre.

A tankönyvterjesztés tavalyi államosítása után a Kello által kiküldött csekkeken július 31-i fizetési határidő szerepelt, ami sokkolta a szülők többségét. A korábbi években ugyanis jellemzően augusztus végén, szeptember elején kellett rendezni a tankönyvcsomagok árát az iskolákban. A közfelháborodás hatására a határidőt akkor augusztus 15.-re módosították. De a Kello 2013-ban más "bakikat" is elkövetett. Tavasszal gond volt például az iskolák rendeléseit befogadó informatikai rendszerrel. A szeptemberi tanévkezdésre pedig sok intézménybe nem érkeztek meg a tankönyvcsomagok, vagy más diákok részére szállították ki őket, hiába voltak befizetve a csekkek. Még idén februárban is voltak olyan diákok, akik nem kapták meg egyes megrendelt tankönyveiket.

Arra a kérdésünkre, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is várhatóak-e szállítási késlekedések, a Kello vezetője úgy reagált: a tavalyi problémákért a gyártással késlekedő tankönyvkiadók voltak felelősek, de idén már az iskolák által megrendelt kiadványok 80 százaléka megérkezett a Kello raktáraiba. Amennyiben a július 31-i határidőig a kiadók minden tankönyvet leszállítanak, nem lesz késlekedés, vagyis az iskolakezdésre minden diák megkapja a csomagját. Késés esetén azonban értesíteni fogják az iskolákat - tette hozzá Arany Tamás.

Bár a Kello tavaly is a kiadókat tette felelőssé a késlekdésért, idén az állami tankönyvterjesztő jelentősen kitolta az iskolák számára a tankönyvrendelés határidejét. A korábbi években februárban tették közzé az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott tankönyvjegyzéket, és az oktatási intézményeknek március végéig kellett belőle választaniuk és leadni rendeléseiket. Idén viszont április 30-ig tolták ki a határidőt, vagyis a kiadóknak alig három hónap alatt kell legyártaniuk és a Kello raktáraiba szállítaniuk a teljes magyar tankönyvmennyiséget, azaz mintegy 12 millió tankönyvet.

A késlekedés hátterében a teljes hazai tankönyvkiadás államosítása állt. Idén január 1-től ugyanis a terjesztés után a kiadás is állami feladattá vált, amelyet a jövőben két, az állam által megvásárolt kiadó - Apáczai Kiadó, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) -, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) láthat majd el. Bár 2014-ben még a magánkiadók kínálata is megjelenhetett a tankönyvjegyzékben, azonban áprilisban Hoffmann Rózsa, akkori köznevelési államtitkár, valamint az azóta szintén leváltott Marekné Pintér Aranka, az állami iskolafenntartó, a Klik elnöke levelet küldött az állami iskoláknak és a tankerületi igazgatóknak. Ebben azt írták, hogy csak azon tankönyvek megrendelésére ad engedélyt a Klik, amelyek a levélhez mellékelt, "javasolt" tankönyvlistán szerepelnek. Ezek pedig - nem meglepő módon - szinte kivétel nélkül az Apáczai és az NTK kiadványai.

Vagyis hiába olvasható a köznevelési törvényben az a passzus, amely szerint "a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy (...) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket", a kormányzat valójában korlátozta a szabad tankönyvválasztást. A 2014-es tankönyvrendelet szerint a fenntartó, vagyis az állam jóváhagyása is szükséges a döntéshez, ezt értelmezte úgy a köznevelési államtitkár, hogy egyetlen tollvonással kiszoríthat több, nagy tapasztalatokkal bíró magánkiadót - például a Mozaikot - a tankönyvpiacról. Nagy kérdés, hogy idén a két állami tankönyvkiadó képes lesz-e megbirkózni csaknem az összes kiadvány legyártásával.

Függetlenedik az AKG

Egy friss kormányhatározat szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) átadja az alapítói jogokat az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) egyesületének és értékesíti az iskolát fenntartó nonprofit társaságban lévő 100 százalékos tulajdonrészét - írta az eduline.hu.

A hírportál szerint ezzel hároméves vita végére tett pontot a kabinet. 2011 májusában ugyanis egy olyan kormányrendelet jelent meg, amelynek értelmében állami tulajdonba kerültek volna azok az alapítványok, amelyeket korábban az állam valamilyen más alapítóval közösen hozott létre. Ez érintette volna az egyik legelső alternatív iskola fenntartóját, a 24 éve működő AKG Alapítványt is. Az Alkotmánybíróság (Ab) 2012-es határozata azonban megsemmisítette a rendeletet lehetővé tevő törvényt.

Valószínűleg emiatt döntött úgy a kormány, hogy államosítás helyett inkább "kiéhezteti" a független szellemi műhelyként is szolgáló alapítványi iskolákat. Mint megírtuk, egy tavalyi törvénymódosítás értelmében a magán-, és alapítványi oktatási intézmények már nem kaphatnak állami normatívát - hiába látnak el közfeladatok -, hanem csak bértámogatást, illetve pályázhatnak köznevelési megállapodás megkötésére, ami újabb költségvetési forrásokat jelentene.

Érkező tankönyvcsekkek

Publikálás dátuma
2014.07.22. 21:00
Egyelőre nem tudni, hogy idén sikerül-e időben leszállítani az iskolákba a könyveket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A tavalyi tapasztalatok fényében kérdéses, hogy a tankönyvkiadás-, és terjesztés államosítása után idén sikerül-e időben leszállítani az iskolákba a tankönyveket, de a lapunknak nyilatkozó Arany Tamás, a Kello ügyvezető igazgatója bizakodó. Az már biztos, hogy idén is nyáron kell befizetni a tankönyvcsomagok árát.

Augusztus 15-i határidővel kell befizetni a tankönyvcsomagok árának rendezéséhez szükséges csekkeket, amelyeket már minden szülőnek kipostáztak - mondta lapunknak Arany Tamás. Az állami tankönyvterjesztő cég, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) ügyvezető igazgatója szerint azok a diákok is átvehetik majd ősszel a tankönyveket, akiknek szülei kicsúsztak a határidőből. Arany elmondta, az esetleges postai késlekedésről nem tehetnek, de emlékeztetett: a diákok 60 százalékának - köztük a "tartós tankönyvet" kapó elsős és másodikos évfolyamnak - ingyen járnak a kiadványok.

Nem-megszorítás az oktatásban
Mintegy 4,2 milliárd forintot zárolnak a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapnál az összes minisztériumot érintő, mintegy 110 milliárd forintos kormányzati zárolás részeként - közölte a felsőoktatási államtitkárság, viszont szerintük a lépés "nem érinti" a hazai felsőoktatási intézményeket. Csakhogy az alapot éppen tavaly hozták létre, mert a folyamatos költségvetési megszorítások miatt több egyetem és főiskola súlyos pénzügyi helyzetbe került. Az alapból azok az intézmények kaphattak többlettámogatást, amelyek vállalták, hogy "racionalizálják" szervezeti felépítésüket, azaz például leépítéseket hajtanak végre.

A tankönyvterjesztés tavalyi államosítása után a Kello által kiküldött csekkeken július 31-i fizetési határidő szerepelt, ami sokkolta a szülők többségét. A korábbi években ugyanis jellemzően augusztus végén, szeptember elején kellett rendezni a tankönyvcsomagok árát az iskolákban. A közfelháborodás hatására a határidőt akkor augusztus 15.-re módosították. De a Kello 2013-ban más "bakikat" is elkövetett. Tavasszal gond volt például az iskolák rendeléseit befogadó informatikai rendszerrel. A szeptemberi tanévkezdésre pedig sok intézménybe nem érkeztek meg a tankönyvcsomagok, vagy más diákok részére szállították ki őket, hiába voltak befizetve a csekkek. Még idén februárban is voltak olyan diákok, akik nem kapták meg egyes megrendelt tankönyveiket.

Arra a kérdésünkre, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is várhatóak-e szállítási késlekedések, a Kello vezetője úgy reagált: a tavalyi problémákért a gyártással késlekedő tankönyvkiadók voltak felelősek, de idén már az iskolák által megrendelt kiadványok 80 százaléka megérkezett a Kello raktáraiba. Amennyiben a július 31-i határidőig a kiadók minden tankönyvet leszállítanak, nem lesz késlekedés, vagyis az iskolakezdésre minden diák megkapja a csomagját. Késés esetén azonban értesíteni fogják az iskolákat - tette hozzá Arany Tamás.

Bár a Kello tavaly is a kiadókat tette felelőssé a késlekdésért, idén az állami tankönyvterjesztő jelentősen kitolta az iskolák számára a tankönyvrendelés határidejét. A korábbi években februárban tették közzé az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott tankönyvjegyzéket, és az oktatási intézményeknek március végéig kellett belőle választaniuk és leadni rendeléseiket. Idén viszont április 30-ig tolták ki a határidőt, vagyis a kiadóknak alig három hónap alatt kell legyártaniuk és a Kello raktáraiba szállítaniuk a teljes magyar tankönyvmennyiséget, azaz mintegy 12 millió tankönyvet.

A késlekedés hátterében a teljes hazai tankönyvkiadás államosítása állt. Idén január 1-től ugyanis a terjesztés után a kiadás is állami feladattá vált, amelyet a jövőben két, az állam által megvásárolt kiadó - Apáczai Kiadó, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) -, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) láthat majd el. Bár 2014-ben még a magánkiadók kínálata is megjelenhetett a tankönyvjegyzékben, azonban áprilisban Hoffmann Rózsa, akkori köznevelési államtitkár, valamint az azóta szintén leváltott Marekné Pintér Aranka, az állami iskolafenntartó, a Klik elnöke levelet küldött az állami iskoláknak és a tankerületi igazgatóknak. Ebben azt írták, hogy csak azon tankönyvek megrendelésére ad engedélyt a Klik, amelyek a levélhez mellékelt, "javasolt" tankönyvlistán szerepelnek. Ezek pedig - nem meglepő módon - szinte kivétel nélkül az Apáczai és az NTK kiadványai.

Vagyis hiába olvasható a köznevelési törvényben az a passzus, amely szerint "a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy (...) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket", a kormányzat valójában korlátozta a szabad tankönyvválasztást. A 2014-es tankönyvrendelet szerint a fenntartó, vagyis az állam jóváhagyása is szükséges a döntéshez, ezt értelmezte úgy a köznevelési államtitkár, hogy egyetlen tollvonással kiszoríthat több, nagy tapasztalatokkal bíró magánkiadót - például a Mozaikot - a tankönyvpiacról. Nagy kérdés, hogy idén a két állami tankönyvkiadó képes lesz-e megbirkózni csaknem az összes kiadvány legyártásával.

Függetlenedik az AKG

Egy friss kormányhatározat szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) átadja az alapítói jogokat az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) egyesületének és értékesíti az iskolát fenntartó nonprofit társaságban lévő 100 százalékos tulajdonrészét - írta az eduline.hu.

A hírportál szerint ezzel hároméves vita végére tett pontot a kabinet. 2011 májusában ugyanis egy olyan kormányrendelet jelent meg, amelynek értelmében állami tulajdonba kerültek volna azok az alapítványok, amelyeket korábban az állam valamilyen más alapítóval közösen hozott létre. Ez érintette volna az egyik legelső alternatív iskola fenntartóját, a 24 éve működő AKG Alapítványt is. Az Alkotmánybíróság (Ab) 2012-es határozata azonban megsemmisítette a rendeletet lehetővé tevő törvényt.

Valószínűleg emiatt döntött úgy a kormány, hogy államosítás helyett inkább "kiéhezteti" a független szellemi műhelyként is szolgáló alapítványi iskolákat. Mint megírtuk, egy tavalyi törvénymódosítás értelmében a magán-, és alapítványi oktatási intézmények már nem kaphatnak állami normatívát - hiába látnak el közfeladatok -, hanem csak bértámogatást, illetve pályázhatnak köznevelési megállapodás megkötésére, ami újabb költségvetési forrásokat jelentene.