Kamatdöntés - Erősödik a forint az MNB miatt

Publikálás dátuma
2014.07.22. 16:31
Fotó: Tóth Gergő, Népszava.
Erősödni kezdett a forint, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden délután bejelentette, hogy véget ért kétéves kamatcsökkentési ciklusa. Matolcsy: az MNB "tartós tartásra" rendezkedik be.

Míg egy órával korábban, a 20 bázispontos kamatvágás hírére gyengült a forint árfolyama a főbb nemzetközi devizákkal szemben, délután háromra már jelentősen erősödött.

A kamatvágás után közvetlenül az euró árfolyama elérte a 310 forintot, de miután az MNB bejelentette, hogy vége az enyhítési  ciklusnak, már 307,87 forintra csökkent az árfolyam.

A dollár jegyzése délután kettő után kevéssel 229,70 forint volt, egy órával később 228,35 forint.

A svájci frank jegyzése 254,90 forintról 253,48 forintra, a japán jené 2,2616 forintról 2,2522 forintra változott pár perccel délután három utánra.

MNB: véget ért a kamatcsökkentési ciklus

A keddi 20 bázispontos kamatvágással véget ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két éves, 490 bázispontos kamatcsökkentési ciklusa - jelentette be a jegybank a monetáris tanács ülése után kedden Budapesten.

Az MNB kedd délutáni sajtótájékoztató előtt kiosztott közlemény szerint "az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja". 

A monetáris tanács megítélése szerint előretekintve a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak.

Matolcsy: az MNB "tartós tartásra" rendezkedik be

Az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi, 2,1 százalékon marad - mondta Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hozzátette ugyanakkor: a monetáris tanács nem zárja ki, hogy - ha az alapfolyamatok indokolják - ismét kamatcsökkentési ciklust nyisson, de ez most nem látszik reálisnak.

MSZP: Azonnali forinterősítésre van szükség!

Felszólítjuk a Fidesz-kormányt, hogy az államadósság gyors csökkentése érdekében azonnal kezdje erősíteni a forintot! A kabinet hangolja össze gazdaságpolitikáját a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájával, és olyan kormányzati lépésekre van szükség, amelyek erősítik a magyar nemzeti valutát! - írja közleményében Budai Bernadett, Az MSZP szóvivője.

Orbán Viktornak és Varga Mihálynak nem valótlanságokat kellene hajtogatnia a csökkenő államadósságról, hanem be kell fejezniük gyakorlatot, hogy a lakossággal fizettetik meg a gyenge forint és a magas államadósság árát!

Számokkal igazolt tény, hogy hazánk eladósodása csak idén 3000 milliárd forinttal nőtt, s ebben óriási szerepe van a Fidesz-kormány által legyengített forintnak. A 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyon államosítása nélkül az államadósság ma már csaknem 30 ezer milliárd forint lenne, és ebbe a paksi gigahitelt még bele sem számítottuk.

Az MSZP szerint meg lehet, és meg is kell állítani a forint további gyengülését! Itt az ideje, hogy a magyar emberek érdekében Fidesz megfogadja javaslatainkat, és vessen véget a megszorítások sorozatának!


Szerző
Frissítve: 2014.07.22. 18:59

Devizahitelek - Az Erste 90 milliárdos negatív hatással számol

Publikálás dátuma
2014.07.22. 16:00
Fotó: Bielik István, Népszava.
Az Erste Bank 300 millió euróig (92,8 milliárd forintig) terjedő negatív hatással számol a fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozattal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényhez kapcsolódóan - közölte a bank.

Az Erste kiemeli: kölcsönszerződései mindig megfeleltek a hatályos jogszabályoknak és a bank a szerződéses feltételeknek megfelelően, jogszerűen járt el. Az egyoldalú szerződésmódosításról szóló szabályokat az Erste Bank Hungary Zrt. maradéktalanul teljesítette, mindenkor körültekintően és jogszerűen módosította a kamatokat.
Az Erste Bank Hungary Zrt. ennek megfelelően élni fog a magyar törvények által biztosított jogi lehetőségekkel - olvasható a bank válaszában.

A napokban több bank is bejelentette, minden létező jogérvényesítési lehetőséget megvizsgál annak érdekében, hogy bizonyítani tudja: a fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatos eljárása mindvégig tisztességes, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő volt.
A CIB Bank Zrt. 20 milliárd forint céltartalék képzéséről döntött a fogyasztói devizakölcsönökkel kapcsolatos árfolyamrés korrigálására, és bíróság előtt is bizonyítani szeretné, hogy szerződésmódosításai tisztességesek voltak - közölte a bank hétfőn.

Az MKB Bank Zrt. szintén hétfőn jelentette be, hogy az árfolyamrés alkalmazásának semmissége miatt 2014 első félévére 5,1 milliárd forint céltartalékot képzett az ügyfelekkel történő elszámolás fedezetére.

Az FHB július elején közölte: az előzetes becslések alapján az árfolyamrés alkalmazásának semmissége következtében az FHB-csoportnak várhatóan mintegy 4,5 milliárd forint visszatérítési kötelezettsége keletkezik, amelyre a csoport a második negyedévben céltartalékot képzett.

Az árfolyamrés alkalmazásának semmisége miatt az OTP Jelzálogbank Zrt.-nek várhatóan mintegy 8,1 milliárd forintot kell visszatérítenie az ügyfeleknek, aminek az adózás előtti eredményre gyakorolt negatív hatása mintegy 6,7 milliárd forintot, az egyoldalú szerződésmódosítások miatti összeg pedig 68,6 milliárd forintot tehet ki, de ebben a kérdésben a bank élni kíván perindítási jogával - tette közzé a jelzálogbank a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján hétfőn.

Az OTP Csoport egészének az árfolyamréssel kapcsolatos visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forint. Figyelembe véve a 2013. év során erre a célra képzett kockázati költséget, az adózás előtti negatív eredményhatás mintegy 25 milliárd forintot érhet el, amit 2014 második negyedévében számolnak el. Ez az összeg mintegy 20 milliárd forinttal magasabb a korábbi várakozásoknál. Az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétellel kapcsolatos perek a bank szerint a devizaalapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintot, a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig további 20-30 milliárd forintot érinthetnek. A törvény elfogadott változata 40 milliárd forinttal növelte a várt összeget, ugyancsak az elévülési szabály miatt - tudatta a bank július elején.

Szerző

Most vegyen házat a Balatonnál! Megéri

Publikálás dátuma
2014.07.22. 15:08
Ház a Balaton-felvidéken. Fotó: Mészáros Annarózsa, Népszava.
Egy év alatt számottevően csökkent az eladásra kínált nyaralók ára, jelenleg átlagosan 122 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért. A Jófogás.hu e-kereskedelmi oldal felméréséből az is kiderül, hogy a „klasszikus” Balaton környéki megyékben a legszembetűnőbb az árzuhanás, míg Fejér és Komárom-Esztergom megyében jelentős a drágulás.

Tizenkétezer ezer forinttal csökkent egy nyaraló átlagos négyzetméterára, ami egy 80 négyzetméteres ingatlan esetében közel egymillió forintos különbséget jelent. A Jófogás.hu a nyári szezon közepén az adatbázisában szereplő ingatlanokat vizsgálva arra jutott, hogy átlagosan 122 ezer forint/ négyzetméterért lehet "második otthont" vásárolni. Tavaly júniusban még átlagosan 134 ezer forint/négyzetméter áron kínálták a nyaralókat.

Az árak változását figyelve megállapíthatjuk, hogy divatba jött két Budapest közeli megye: Komárom-Esztergom és Fejér a legdrágábbak közé tartozik, utóbbi elsősorban a Velencei-tónak köszönheti népszerűségét. Jelenleg mindkét megyében 188 ezer forint körül mozog a nyaralók négyzetméterára és a drágulás is komoly. Tavaly ilyenkor Fejérben még átlagosan csak 160 418 forintot, Komárom-Esztergomban pedig 115 751 forintot kértek a nyaralók négyzetméteréért.

A lista végén Nógrád áll, itt akár már 64 ezer forint/négyzetméter szerezhetünk egy kis darabka nyugalmat, de Hevesben és Jász-Nagykun Szolnok megyében sem drága mulatság a nyaralóvásárlás. A Tisza-tónál már 1,5 millió forintért miénk lehet egy helyes kis nyári lak. Érdekesség, hogy a Balaton környéki megyékben is, Zalában és Somogyban például jelentős mértékben, átlagosan 40 ezer forinttal csökkentek az árak, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magyar tenger veszítene vonzerejéből. Hiszen a legdrágább üdülőket még mindig itt találjuk, például 270 millió forintot kérnek egy tihanyi, örök panorámás, számos extrával felszerelt luxus ingatlanért.

A nyaralóárak zuhanása nem újdonság: 2010-ben volt a boom, akkor 209 ezer forintot kértek átlagosan és országosan egy négyzetméterért, ami mára majdhogynem a felére csökkent. Összegezve az adatokat, Fejér, Komárom-Esztergom, és Veszprém megye rendelkezik a legdrágább nyaralóárakkal, míg Nógrád, Heves, és Jász-Nagykun megyében a legolcsóbbak. Az elmúlt évek alapján az is kijelenthető, hogy nyáron éri meg legjobban, tavasszal pedig legkevésbé nyaralót vásárolni.

Szerző