Előfizetés

Pálfi György: Mindig minőségi terméket készítek

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2014.07.21. 07:00
Támogatást várok és együttműködést ajánlok arra, hogy együtt csináljuk a Toldi-fimet FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Meg akarom védeni a filmemet attól, hogy egy-két meggondolatlan parancs miatt rossz legyen, mondta lapunknak Pálfi György a Magyar Nemzeti Filmalappal kialakult konfliktushelyzetre utalva. A filmrendező azután beszélt a Toldi című filmtervének kiismerhetetlen okokból fakadó hányattatásáról,  hogy a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját, a legjobb rendező díját, és az európai művészmozi hálózat díját is a Szabadesés című független, kis költségvetésű munkájával. Mint mondta, már tavaly októberben készen álltak, hogy megkezdjék a nagy költségvetésű Toldi forgatását, de a Magyar Nemzeti Filmalap és annak vezetője, Andy Vajna azóta is egyre újabb feltételeket köt ki. A rendező szerint szakmai párbeszéd tisztázhatná a konfliktust, de erre csak most kaptak lehetőséget. 

- A Szabadesés példátlan fesztiválsikere Karlovy Varyban mit jelent szakmailag?

- Visszaigazolást. 

- Minek a visszaigazolását? Hogy hogyan lehet független filmként, kis költségvetéssel, hihetetlenül rövid idő alatt egy A kategóriás nemzetközi fesztiválon több fontos díjra is érdemes minőséget létrehozni?

- Jött egy isteni lehetőség, nem is Magyarországról, nem is Európából, hanem a távoli Dél-Koreából. Ajánlottak egy kis pénzt, adtak hozzá bizalmat, azt csinálhattam, amit akartam. Ebből lett a Szabadesés. Karlovy Vary visszaigazolása annak, hogy ha bíznak bennem, azt igényes minőséggel megszolgálom.

- A dél-koreai Jeonjou Nemzetközi Filmfesztivál felkérése kivételes alkalom volt, hisz valóban ritkán hallani olyan lehetőségről, hogy az alkotó szabad kezet kap, mint mondja, azt csinál, amit akar. Elgyávult a filmgyártás?

- A filmgyártás mindig gyáva volt, mindig biztosra akart menni, mert a filmhez nagyon sok pénz kell. A befektetők nagyon óvatosak bárhol Európában, még akkor is, ha közpénzekről van szó. Emiatt Európa-szerte nagy szentség lett a forgatókönyv, miközben a forgatókönyv szerintem gyártási leírása a majdan elkészülő filmnek. Amikor a kifutón a modellen nézünk egy ruhát, nem mellékelik a szabásmintát, és nem is a szabásminta alapján döntenek. Ha létezik a kultúra támogatása, akkor támogatni kellene a kísérletezést. Erre jelen pillanatban egész Európában nagyon kevés lehetőség van. Magyarországon pedig egyáltalán nincs lehetőség arra, hogy alacsony költségvetésű, kísérletező filmek készüljenek.

- A Toldi című filmterve nem tartozik ezek közé.

- Az más típusú film, az szórakoztatás akar lenni. A Toldit azért szeretném elkészíteni már évek óta - előtte egy mesefilm, és közben Rejtő Jenő Szőke ciklonjának filmterve is foglalkoztat -, mert a film ipar is, és a filmnek szórakoztatni is kell. Ki akarom magam próbálni, milyen az, amikor az ember elhagyja az arthouse kategóriát, helyébe pedig jön a szigorúan szabott műfajiság, e keretek feszegetése és a magas szakmai színvonalon való szórakoztatás. Ez az elmúlt 120 év filmezésének egyik legszebb hagyománya a szerzői filmek mellett. Ezzel a tervemmel megint abba szaladtam bele, hogy mivel én ilyet még sose csináltam, miért akarok pont ilyen mozit készíteni. Miért nem maradok az arthouse-körben. Pedig ezt a határt nagyon szívesen áttörném. Ezért választottam például a Toldit, hogy sok emberhez tudjon eljutni, hogy olyan filmet készítsünk, amit jó és könnyű nézni.

- Milyen műfajban gondolta el Arany János Toldijának filmváltozatát?

- Romantikus akció-kalandfilmnek, erős esztétikai-vizuális jegyekkel. A jó akciófilmek mind saját vízióból születnek.

- És a kiválóakban mindig benne van a szerzői kézjegy is.

- A legközelebb a Szárnyas fejvadász áll ahhoz, amit elképzelek. Tökéletesen hozza a sci-fi műfaját, abba belecsöppent egy krimit és mindebben nagyon erős vizionárius szerzőiség jelenik meg, erős rendezői kézjegy, erős gondolatiság is. A magamfajta ember ilyen filmre vágyik.

- Független filmjének nemzetközi fesztiválsikere lökött valamit a Toldi sorsán? Épp Karlovy Varyt közvetlen megelőzően hozta nyilvánosságra a Toldi körül a Filmalappal kialakult konfliktusát, melynek végső lényege, hogy mindig újabb feltételek miatt mindeddig nem kezdhettek neki a forgatásnak.

- Hivatalosan a Filmalap nem reagált a Karlovy Vary díjra. Viszont még a fesztivál idején kaptunk egy közeli hivatalos időpontot, hogy találkozhassunk a Filmalappal. Talán most valami megindult.

- E pillanatban mi a helyzet a Toldi filmtervvel?

- A Toldi költségvetése magasnak számít, de nem hivatalos álláspont szerint a Filmalap részéről nincs pénzügyi akadálya a film elkészítésének. Tavaly nyáron a filmet előkészítettük, megterveztük a helyszíneket, a felvételek rendjét, a film látványvilágát, díszletet, jelmezt. Mindezt tavaly október 1-én bemutattuk a Filmalap vezetőségének. Azóta nem történik tulajdonképpen semmi. Elméletileg a pénz megvan, a filmhez a zöld lámpát kellene megadni.

- Az korábban kiderült, hogy a Filmalap feje, Andy Vajna nem kapcsolta eddig a zöld lámpát. Mi történik, ha meggondolja magát?

- Egy éve tartottuk a castingot, újra kell tehát szereplőt válogatnom, újra kell helyszíneket keresnem. Tavaly októberben készen álltunk, hogy elinduljunk. Most a zöld lámpától biztosan kell hat hónap az előkészítésre. Az eltelt idő miatt nagyon sok munkát újra el kell végeznünk.

- A korábbi információk szerint az akciójelenetek rendezése komoly konfliktus forrása a Filmalappal. A hírek szerint arról van szó, hogy az akciójeleneteket valaki más rendezné, méghozzá a Filmalap, vagy még inkább egy Andy Vajna által kijelölt személy. Ez keményen hangzik. Ebben sincs változás?

- Ez is a párbeszéd hiányát mutatja. Szerintem az összes ilyen problémát meg lehetne oldani egy két-három órás beszélgetéssel. Mivel ez nem történt meg, ezért a nyilvánossághoz fordultam, s azt reméltem, hogy nyilvános szakmai párbeszéd kezdődik. Ez sem történt meg. Most lesz egy belső találkozó, talán elindul a párbeszéd. Eddig mindig az történt, hogy kaptunk egy feltételt, az mindig valami parancs volt, és akármit gondoltunk is róla, amíg nem teljesítettük azt a parancsot, addig nem voltak hajlandók velünk találkozni. Egymás után jöttek a feltételek, míg eljutottunk odáig, hogy azért nem bízzák rám az akciójeleneteket, mert nem csináltam még akciófilmet.

- Akciót még valóban nem rendezett.

- Ez így is van. Természetesen akarok akciórendezővel dolgozni, akarok kaszkadőr szakértővel dolgozni. Azt viszont nem értem, miért kell parancsba adni, hogy ki legyen az az ember, akivel én dolgozni szeretnék. Ha lenne párbeszéd, megkérdezném, hogy miért. Van az akciórendezéssel egy másik gond is. Amikor három éve beadtuk a forgatókönyvet, majd megtörtént a fejlesztés, illetve, amikor másfél évvel ezelőtt eldöntötték, hogy a könyvet elfogadják és gyártásba veszik, nem jutott senkinek eszébe, hogy még nem rendeztem akciót. Miért most lett ez kérdés? Már akkor simán el lehetett volna rendezni, ha valóban ez a probléma.

- És nem ez?

- Azt gondolom, nem ez a valódi probléma, hanem valami teljesen más. Amit viszont a Filmalap nem közöl. Elbeszélünk egymás mellett. Ennek csak a film látja a kárát. A Filmalap szerint ez a legfontosabb projektje, nekem is ez a legfontosabb tervem, és mégsem tud elindulni a film. Valami olyan problémáról lehet szó, amit nem mondanak ki.

A negatív infláció is emeli a béreket

Májusban 4 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva az egy évvel korábbiakhoz képest. A béremelkedés a versenyszférában és a költségvetési szektorban gyakorlatilag kiegyenlített 4,1, illetve 3,9 százalékos volt - jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

A bérkiáramlás májusban némileg lelassult az első négy hónapban mért 6 százalék feletti üteméhez képest. Mivel az elmúlt egy évben az adóterhelés nem változott, a bruttó és a családi kedvezmények nélkül számított nettó keresetek egyformán alakultak.
A negatív infláció miatt magas a reálbérek emelkedése, bár az előző hónapokhoz képest csökkent a bérnövekedés dinamikája. Az alacsony inflációs klíma megjelent a vállalkozási szektor bérmegállapítási rendszerében is - hangsúlyozta Balatoni András, az ING vezető elemzője. Az elemző kiemelte azt is, hogy a reálbér-emelkedés a lakossági fogyasztás további bővülését vetíti előre. Ennek az első jelei már látszanak a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésében.

Az év első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234500 forintot tett ki. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250900, a közszférában 204300, míg a közfoglalkoztatottak átlagosan 77600 forintot kerestek. (A májusban a szokottnál jóval alacsonyabb, csupán 99 ezer közmunkást tartottak nyilván, ami kevesebb, mint fele az áprilisi 212 ezernek. A nyári hónapokban, őszre a közmunkások létszáma azonban visszaállhat a megszokott 200 ezret meghaladó szintre.)

A legmagasabb, 497100 forintos bruttó átlagkeresetet a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők értek el, míg a legkevesebbet, 140500 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók keresték.

A közszférában enyhén csökkent, viszont a vállalkozások esetében emelkedett az alkalmazás költsége az utóbbi években. Az előbbiben jelentős szerepe volt annak, hogy 2012-ben másfélszer annyi olcsó közfoglalkoztatott dolgozott, mint egy évvel korábban. Átlagosan havi 312 ezer forint volt az alkalmaztatás egy főre jutó költsége 2012-ben, 6,7 százalékkal több, mint 2008-ban. Évek óta a munkaerő költség 74 százalékát a munkajövedelem teszi ki.

Kiugróan sokba kerülnek a dolgozók a pénzügy és biztosítás területén, ahol több mint kétszerese a munkaerőköltség a nemzetgazdasági átlagnak. Az átlagosnál lényegesen alacsonyabb munkaerőköltség jellemzi a mezőgazdaságot.

A hazai bérterhek tarthatatlanul magasak, a 101500 forintos minimálbér 130 ezer forintba kerül a munkaadónak, amelyből végül 66500 forintot kap kézhez a dolgozó. Az 50 százalékos adóék egyaránt sújtja a munkáltatót és a munkavállalót – emelte ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára. Szerinte már egy szolid gazdasági növekedés mellett is emelni kell a nettó átlagkereseteket, mert annak alacsony színvonala gátja a belső fogyasztás élénkülésének.
Amíg azonban ilyen magasak a bruttó bérekhez kapcsolódó terhek, addig nem lehet arról álmodozni, hogy Magyarország felzárkózzon akár csak egy közepesen fejlett uniós országhoz - nyilatkozta a VOSZ főtitkára a vg.hu-nak.

A lízingcégek is buknak az adósmentésen

Súlyos zavarokat okozhat a gépjárműhitelekkel és gépjárműlízinggel foglalkozó hazai társaságok működésében a devizahitelesek mentő új szabályozás. A Magyar Lízingszövetség álláspontja szerint a törvényalkotók nem fordítottak kellő figyelmet a közvetlenül a fogyasztóknak nyújtott jelzálog alapú lakásfedezetű devizahitelezés és a személygépkocsi lízing- illetve hitelkonstrukciók megkülönböztetésére. 

Lévai Gábor, a szervezet főtitkára ugyanakkor kiemelte: a lízingcégek hitel- és lízingszerződései nem tisztességtelenek. A bankok által folyósított devizaalapú lakáshiteleket és a pénzügyi vállalkozások, lízingcégek által banki forrásból finanszírozott ügyleteket nem szerencsés egy kalap alá venni. A gépjárműlízinggel, vagy hitellel foglalkozó társaságoknak - a bankoktól hiteleket felvevő magánszemélyekhez hasonlóan - nem volt lehetőségük középárfolyamon devizához jutni, és a pénzintézeti refinanszírozás költsége is változhatott. Adott esetben tehát az árfolyamok különbözőségéből eredő különbség (az úgynevezett árfolyamrés) a lízingtársaságoknál, pénzügyi vállalkozásoknál tényleges költségként merült fel, ahogy a kamatok módosításának terhei is.

A mintegy 300 ezer devizaalapú lakossági szerződéssel rendelkező társaságokat képviselő Lízingszövetség szerint az új szabályozás a gépjárműlízinggel és hitellel foglalkozó társaságok számára az előzetes becslések alapján 100 milliárd forintos nagyságrendű többletterhet jelent, ami súlyos zavarokat okozhat a szektor működésében. Különösen gondot jelent, hogy törvényjavaslat benyújtott szövege alapján a pénzügyi vállalkozásokat sújtó összeg jelentősen meghaladhatja ezen vállalkozások saját tőkéjét, ami számos esetben a tevékenység folytatását lehetetleníti el.

Tegnap újabb pénzintézetről derült ki, mennyibe kerül neki a devizahiteles mentés első köre. A General Electric második negyedéves számairól szóló prezentációból derült ki, hogy a Budapest Banknak közel 20 milliárd forintot kell "félretennie". A GE Capital leánybankjáról, a Budapest Bankról eddig nem lehetett tudni, hogy náluk a devizahiteles csomag mekkora terhet jelent majd.

A kormány vélhetően sejti, hogy a pénzintézetek rovására hozott az intézkedései jogi következményekkel járnak majd. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ugyanis felhívást tesz közzé, melyben ügyvédeket keresnek az állam képviseletére a bankok által indított devizahiteles perekben.

Az új devizahiteles törvény vélelmet állít fel amellett, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenek voltak. A bankok bizonyíthatják ennek az ellenkezőjét: ehhez az államot kell beperelniük legkésőbb augusztus végéig. A pereket gyorsított eljárásban folytatja majd le a Fővárosi Törvényszék, amely ezen ügyekben kizárólagosan illetékes. Az mno.hu értesülése szerint a minisztériumban most állítják össze az erről szóló felhívást, amit kiküldenek majd az ügyvédi irodáknak.
Az devizahiteleseket mentő törvényt a Magyar Közlöny 98-as számában, pénteken hirdették ki és ma lép hatályba.