Előfizetés

Istenért hagyta ott focikarrierjét Orbán Gáspár?

Egészen más okból adhatta fel futballkarrierjét a kormányfő fia, mint azt eddig a sajtó sejteni vélte - Orbán Gáspár visszavonulására ugyanis még májusban utalt egy ugandai segélyszervezet. A Puskás Akadémia 22 éves futballistája, mint ismert, a foci vb-n került rivaldafénybe, miután édesapjával, a FIFA-vendég Orbán Viktorral a VIP-páholyból nézhette végig a döntőt. Orbán Gáspár azonban nem örült az erről szóló beszámolóknak, a 444.hu-nak azt írta, mivel nem közszereplő, ezért ne foglalkozzon vele a sajtó. Csütörtökön aztán már megjelentek a hírek visszavonulásáról, amelyek szerint nem szeretne édesapja árnyékában élni.

Most a Hír24 talált rá az ugandai Empower a Child nevű segélyszervezet május 23-i Facebook-bejegyzésére, amely múlt időben írt futballkarrierjéről. Eszerint Orbán Gáspár, aki korábban már részt vett afrikai gyermekek edzésében, felhagyott magyarországi hivatásával, hogy tovább segítsen a gyerekeknek. "Ő egy egykori profi focista, aki azután hagyott fel hivatásával, hogy Isten hívta szolgálni az ő királyságát" - írták az oldalra kitett fotók mellé. Ha ez még nem is fedné a valóságot, Szabó Gergely, a Videoton sajtófőnöke tegnap megerősítette: az elhatározás már korábban megszülethetett a kormányfő fiában. Szabó a Facebookon azt írta, Gáspár "a focit már rég abbahagyta", mert "volt egy elég makacs sportsérülése, ami folyamatosan kiújult".

Eközben a Blikk arról írt, hogy Tereskova húsz Orbán-portréját vásárolta meg egy miskolci nőgyógyász, aki még állandó kiállítást is szeretne összeállítani a popart-képekből a magánklinikáján, amúgy pedig nagy tisztelője a miniszterelnöknek. A lap szerint a festő Tereskova alig győzi gyártani az Orbán Viktorról készült festményeket, eddig 115-öt adott el 6,5 millióért.

Osztolykán Ágnes is Tarlós kihívója lehet

Osztolykán Ágnes volt parlamenti képviselő lehet az LMP főpolgármester-jelöltje. Személyéről az ökopárt holnapi budapesti regionális kongresszusa dönt, a küldöttek az LMP önkormányzati választásokra szóló budapesti programját is elfogadják. 

Schiffer András a napokban a Hír Tv-ben elmondta, nem zárja ki, hogy vasárnap Osztolykánt jelölik a főpolgármesteri posztra. A párt társelnöke szerint a politikusra nem roma származása, hanem a szakmai tudása miatt eshet a választás. Az előző négy évben országgyűlési képviselőként dolgozó, de a parlamenti mandátumért idén nem induló oktatáspolitikus neve már hónapokkal korábban felmerült. Ennek ellenére LMP-s politikusok arra figyelmeztettek, hogy még az utolsó pillanatban is kerülhet új név a "kalapba".

Osztolykán aki egyebek mellett a Soros Alapítványnál vezetett roma oktatási és jogvédő programokat, a földművelésügyi minisztériumban volt roma referens, 2002-07 között pedig a Roma Integráció Évtizede Program szervezésében vett részt, 2011-ben Hillary Clintontól vehette át a Bátor Nők Nemzetközi Díjat a roma integrációban játszott szerepéért. Forrásaink szerint pártban úgy gondolják, hogy Osztolykán bal- és jobboldalról egyaránt számíthatna szavazatokra.

Segítség helyett zárolás

Az elmúlt években 300 milliárd forintnyi fejlesztést valósítottak meg a magyar egészségügyben, az intézmények rövid távú pénzügyi problémáit azonban nem tudták megoldani - közölte a kormányfő a Kossuth Rádióban. 

Orbán Viktor ugyanakkor azt már nem tette hozzá, hogy a fejlesztéseket a szocialista kormányok idején kialkudott uniós forrásokból valósította meg Magyarország, s szinte valamennyi idevágó pályázatot még 2010 előtt aláírtak. Eközben az intézménynek korántsem "rövid távú" financiális problémái az elmúlt négy év alatt súlyosbodtak, sőt miközben ismét 4 százalékra esett vissza a magyar egészségügy GDP-arányos közfinanszírozása, a kórházi adósságállomány többször is meghaladta a százmilliárd forintot, s jelenleg is több mint 70 milliárd forint.

A Fidesz által korábban ígért kórház-konszolidációból semmi sem lett, hasonlóan más területekhez, hiszen a második Orbán-kormány egyetlen fillért sem adott, ellenben több mint 300 milliárd forintot kivont az ágazatból. Épp ezért érthetetlen az is, amikor a kormányfő azt állítja: a háziorvosi rendszer nem elég erős, és ha a kórházak bajait akarják megoldani, akkor a háziorvosokat kell megerősíteni, akik pénzügyileg is nehéz körülmények között dolgoznak. Nagy szerencse, hogy Orbán mára felismerte ezt, noha már az előző négy évben is közismert volt, hogy minden más területnél súlyosabb szakember hiány van az alapellátásban, s háziorvosi praxisok tömege áll üresen, mert olyan alacsony a finanszírozás. Az alapellátás ma még aktív doktorainak korfája ráadásul tragikus jövőt ígér, hiszen a szakmában dolgozók 70 százaléka 50 év feletti és több mint 30 százalékuk nyugdíj körüli vagy nyugdíjas korú. Eközben a négy hazai orvosegyetemen tavaly mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést, évente pedig körülbelül 40 fiatal áll munkába. A többi végzős inkább elhagyja az országot, sőt, idősebb kollégáik is mennek, hiszen az utóbbi négy évben megduplázódott a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő háziorvosok száma. Ehhez képest a háziorvosok csak tavaly év végén, már a kampányban jutottak némi pluszforráshoz, a praxisok fenntarthatóságát segítő finanszírozási modell kidolgozásáról pedig szó sem esett az elmúlt négy évben.

Arra a kérdésre, hogy fizetőssé tehetnek-e a kórházakban bizonyos extra szolgáltatásokat, Orbán Viktor azt válaszolta: ezt szeretnék elkerülni, bár a "szépészeti beavatkozások" területén lehetne ezen gondolkodni. Csakhogy a szépészeti beavatkozások jelentős többségét már ma sem támogatja, illetve fedezi a társadalombiztosítás, sőt, kizárólag egészségügyi okokból lehet államilag támogatott plasztikai beavatkozást végezni, s egyedül az állami vezetőknek jár ez ellenérték nélkül.
Mindezzel a kormányfő tovább erősítette, amit lapunk már korábban is megírt: nem tervezi a kormány, hogy pluszforráshoz juttatja az egészségügyet. Sőt, újabb megszorítás várhat az ágazatra, hiszen a Magyar Közlönyben megjelent költségvetési zárolásról szóló kormányrendelet értelmében a hiánycél tartásához szükséges intézkedések között a tárcákat érintő legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut, mintegy 9,671 milliárd forinttal.