Fékezi a gazdaságot a rezsicsökkentés

Publikálás dátuma
2014.07.18. 07:20
A közműszámlák kinézetére több szervezet is fi gyel – mert fontos, hogy a kevés is soknak tűnjön FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Hatalmas gazdasági károkat okoz az országnak az Orbán-kormány rezsiámokfutása. Az árak átláthatatlan manipulációja ugyanis a beruházások csökkenéséhez vezetett a közmű szektorban. Az rezsiharc kiéleződésével együtt növekvő jogbizonytalanság pedig a külföldi befektetők menekülését hozta magával. A közüzemi díjak lefaragása miatt csökken az infláció, várhatóan ez is visszaüt majd. A közműdíjak szétterítésével az alacsony jövedelműek fizetik a gazdagabbak árkedvezményeit. A padlóra küldött távhő szolgáltató, kéményseprő és szemétszállító cégek életben tartása idén 100 milliárd forintjába kerül majd az adózóknak.

Óriási közvetlen és közvetett gazdasági károkat okozott a kormányzat rezsiátverése. A közüzemi tarifák Fidesz-kormány által végrehajtott erőszakos manipulációjának az árát a társadalom még évekig nyögni fogja - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás.

A közgazdász professzor elmondta: eddig csökkentek a világpiacon az energiahordozók beszerzési árai. Ezt az Orbán-kabinet saját eredményének igyekezett beállítani. Holott akkor, ha nem avatkozott volna be az árképzésbe hozzávetőleg 30 százalékkal csökkenhettek volna idehaza a gáz és áram tarifák, nem csak megközelítőleg 20 százalékkal, amennyivel eddig a kormány faragta le az energia szolgáltatási díjakat.

Katona Tamás szerint nem az a kunszt, hogy a kabinet képes volt az amúgy is esésben lévő ármozgásokat meglovagolni, hanem az lesz majd a teljesítmény, ha a Fidesz képes lesz a határnál megállítani a földgázárak már megindult növekedését. Félő - tette hozzá a szakember -, hogy ez nem fog sikerülni. Ezért a lakosság előbb utóbb vagy mint fogyasztó, vagy mint adózó gázáremelésekkel szembesül az elkövetkező időszakban.

A rezsicsökkentés másik negatív következménye az volt - jegyezte meg a közgazdász -, hogy az energiaszolgáltatók az árkorlátozások miatt bizonytalan pénzügyi helyzetbe kerültek, ami ahhoz vezetett, hogy szinte teljes mértékben visszafogták a beruházásaikat. Ez pedig az a hozadéka, hogy a gazdaság egy része lebénult és munkahelyek ezrei szűntek meg az alvállalkozók leépítése miatt. Emellett az energetikai szektorban a beruházásokat az agyonadóztatás mellett az is gátolta, hogy a kormány folyamatosan lebegtette a cégek államosítását. Így az energiaszektorban most a vagyon és a tartalékok felélése zajlik, aminek az árát egyebek mellett áramszünetek, gázszolgáltatási zavarok, majd hirtelen felmerülő óriási kárelhárítási - karbantartási költségek formájában az embereknek kell majd megfizetniük.

Ugyancsak a rezsiátverés káros következménye, hogy a kormány "társadalmasítja" a közműdíjakat. Vagyis szétteríti az egész társadalomra a fogyasztók által meg nem fizetett költségeket. Ez pedig azért hibás lépés, mert így például azok az emberek is fizetik az adójukból a gázártámogatás költségeit, akik nem használják ezt a fajta energiát. Ráadásul a szegényebbekre nagyobb költséghányadot terhel a kormány az adókkal mint az általános rezsicsökkentéssel amúgy is jobban járó jómódúakra.

Szakmai számítások szerint ebben az évben hozzávetőleg százmilliárd forint megy majd el arra az adófizetők zsebéből, hogy a kormányzat életben tartsa az általa a hatósági árak bevezetésével csődhelyzetbe juttatott távhőszolgáltató, kéményseprő és szemétszállító cégeket.

A közműdíjak korlátozása csak látszólag kedvező inflációs hatásokat gerjesztett - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. A pénzromlást ugyanis bár segítette fél százalék közelébe szorítani a közüzemi tarifák erőszakos alacsonyan tartása, de a hatás csak átmeneti. Az úgynevezett maginfláció - amely nem tartalmazza a hatósági áras termékek, a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok árát -, ugyanis már most két százalék feletti. Így jövőre a pénzromlás felpöröghet 2,5 százalékra is. Vagyis egyfajta "jojó" hatás tapasztalható a kormányzati árszabályozás miatt. A központi ármeghatározás a megszüntetésre egyébként már az Európai Unió (EU) több alkalommal is felszólította a kormányt, az intézkedés versenykorlátozó mivolta miatt. Vagyis az EU a kormányzat állításával szemben nem a rezsicsökkentést, hanem az árversenyt visszafogó hatósági tarifák bevezetését kifogásolta - fűzte hozzá a szakértő.

Katona Tamás arról is beszélt, hogy mindezen kedvezőtlen hatások mellett a kormányzat rezsiátverése egy további súlyos gondot okoz. Amiatt ugyanis, hogy a kabinet önkényesen több alkalommal manipulálta a szolgáltatási díjakat, olyannyira felerősödött Magyarországon a jogbizonytalanság, hogy a külföldi befektetők hanyatt-homlok menekülnek az országból, ami az fékezi a gazdaság növekedést. Így jövőre már a gazdasági teljesítőképességünk egy százalékos erősödésének is örülhetünk majd - tette hozzá a szakember.

MSZP: rezsipontok helyett szociális krízisközpontok kellenek

Az MSZP azt kéri, hogy "Németh Szilárd bukott rezsibiztos" alakítsa át a propagandacélokat szolgáló rezsipontokat szociális krízispontokká. Az MSZP szerint rezsipontok helyett szociális krízisközpontokra lenne szükség - közölte a párt.

A párt közleményében arra reagált, hogy Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője a rezsipontok működéséről beszámoló sajtótájékoztatóján a napokban azt mondta: egyre többen keresik fel a rezsipontokat, január óta már több mint 4500-an fordultak a kirendeltségekhez, ahol az ügyfelek általában a rezsicsökkentéssel kapcsolatban fogalmaznak meg panaszokat. Ez az ügyfélgyakoriság azt jelenti, hogy naponta 1,22 ember látogat meg minden rezsipontot az országban, amelyből jelenleg húsz üzemel.

A szocialisták szerint ma Magyarország egy nagy szociális krízispont Európa közepén, ahol 4,8 millióan élnek a létminimum alatt, a családok 47 százaléka nem tudja megvenni a napi élelmiszert, legalább 150 ezer fogyasztónál ki van kapcsolva az áram, a gáz vagy a távhő, a szénnel, fával fűtők pedig semmilyen támogatást nem kapnak - sorolták.

Ilyen körülmények között nem kormány tevékenységét fényező rezsipontokra, hanem szociális krízisközpontokra lenne szükség - hangsúlyozza a párt közleménye.

Egy cég világíthatja át a közműcégeket

Egyetlen vállalkozás végezheti majd a közműcégek számlázási rendszerének auditálását: a szakmában terjengő hírek szerint csak a Hunguard Kft. felelhet meg azoknak a követelményeknek, amelyeket Németh Szilárd fideszes rezsibiztos terjesztett a Ház elé a közműszolgáltatók számlázási „auditja” kapcsán - számol be a Nol.hu.

A tavaly év végén a Navracsics Tibor vezette igazságügyi tárca részéről egy salátatörvényhez zárószavazás előtti módosítóként benyújtott eredeti törvény szerint az elektronikus hírközlőknek, az áram-, a gáz- és a víziközmű-szolgáltatóknak egy szakcéggel auditáltatniuk kell számlázási rendszereiket azért, hogy a díjakat „hibátlanul számolják ki”, és hogy ne lehessen észrevétlenül módosítani az adatokat. Indoklásuk megejtő: a rezsicsökkentéshez megbízható számlázás kell.

Németh Szilárd módosításai szerint a tanúsítónak fenn kell lennie az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonságilag átvilágított beszállítókat tartalmazó titkos jegyzékén, a tanúsítónak fel kell mutatnia egy legalább hároméves, akkreditált státuszt igazoló okiratot, három referenciát, valamint rendelkeznie kell két szakirányú képzettségű és gyakorlatú „felsőfokú szakemberrel”, biztosítási szabályzattal és tanúsított „informatikabiztonsági irányítási rendszerrel”. A képviselő töröltette a Navracsics-féle szabály egy pontját, miszerint két egymást követő évben a munkát nem végezheti ugyanaz a cég.

Elemzők szerint a kötelező átvilágítás nem más, mint egy újabb eszköz a kormány kezében a közműszolgáltatók fenyegetésére.

Szájer rezsit csökkentene egész Európában
Az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok között tervezett kereskedelmi és beruházási megállapodásnak elengedhetetlen feltétele, hogy megmaradjon az európai vállalkozások versenyképessége, csökkenjenek az európai energiaárak és védjék az emberi egészség és környezet biztonságát - hangsúlyozta Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő a testület kedd esti strasbourgi plenáris ülésén folytatott vitában.
Szájer szerint az EP akkor támogathatja a megállapodást, ha az elősegíti a munkahelyteremtést, és előnyös a kisvállalkozásoknak is."Ahhoz, hogy az európai vállalkozások képesek legyenek állni a versenyt amerikai társaikkal, csökkenteni kell Európában az energiaárakat." - mondta, hozzátéve: a jelenlegi energiaárakkal ez lehetetlen.
"Ha a piac erre egyedül nem képes, akkor a magyarországi rezsicsökkentéshez hasonlóan a szabályozó hatóságoknak, az államnak és az uniónak is be kell avatkoznia, mint ahogy az EU beavatkozott a roamingdíjak esetében is" - emlékeztetett a néppárti EP-frakció alelnöke.
Szájer József emellett elengedhetetlennek tartja, hogy a megbeszélések alakulásáról a tagországokat, az Európai Parlamentet, a nemzeti parlamenteket, a gazdálkodókat és a civil társadalom szereplőit is megfelelően tájékoztassák a tárgyalók. Azt szeretnénk, hogy ne csak transzatlanti, hanem transzparens is legyen a folyamat az elejétől a végéig – mondta Szájer József.

Egymilliárdot buktak a rezsiharcon

A Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. egymaga kimeríti a hulladékkezelők veszteségpótlásra "felkínált" állami keretet. Több mint egymilliárd forint hiányzik a társaság kasszájából a különböző adók, járulékok és a rezsicsökkentés miatt - számol be a Délmagyarország.

Idén 15 milliárd forintot kértek az állami és önkormányzati hulladékkezelő cégek a veszteségeik pótlására, és arra, hogy elkerüljék a tömeges csődöt – jelentette be az Együtt-PM egy korábbi sajtótájékoztatóján. Az okoknál felsorolták a különadókat, a közmű-, a tranzakciós és az energiaszolgáltatók különadóját, a felügyeleti díjat, a lerakási járulékot, valamint a rezsicsökkentést. Hozzátették: Fazekas Sándor földművelési miniszter bevallotta a miniszterjelölti meghallgatásán, hogy az összeomlás küszöbén áll a lakossági hulladékkezelés.

A Környezetvédelmi Főfelügyelőség júniusban helyszíni ellenőrzést tartott a sándorfalvi úti regionális hulladéklerakón, ahol mindent rendben talált. A szúrópróbaszerű ellenőrzések alapján a bizonylati rendszert és rendet az országban kimagaslónak minősítették. Ami nagy szó, mert szinte havonta változnak, szigorodnak a jogszabályok. Előtte márciusban az Állami Számvevőszék három revizora másfél hónapig vizsgálódott a cégnél, őket 3-5 munkatárs látta el adatokkal folyamatosan. A vizsgálatról jegyzőkönyvet még nem kaptak, de a revizorok csak jót mondtak. A szegedi igény 837 millió forint volt, ezt a tulajdonos önkormányzat nyújtotta be 2013–2014-re. A szolgáltatási területünkön lévő 12 önkormányzat összesen még 181 milliót kért. Eddig azonban nem érkezett pénz. A kiírás szerint az egész keret 1,5 milliárd forint volt – tudta meg a lap a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától.

Makrai László hozzátette: a cég állapota mindezek ellenére stabil. A társaság három éve szigorú gazdálkodást vezetett be a csökkenő önkormányzati támogatás és a kirótt többletfeladatok szorítása miatt. Hatékonyságuk folyamatosan javuló tendenciát mutat, de a tartalékaikat jószerével felélték. A cég működése és menedzselése már egy multinacionális társaságéra hasonlít, de a gépparkja nem. A korábban kiszervezett szolgáltatásokat visszaszervezik, mert maguk olcsóbban végzik.

Szerző

Pánikreakció a megszorítás

Publikálás dátuma
2014.07.18. 07:00
Varga Mihály miniszter néhány napja még arról beszélt, hogy minden rendben van a költségvetés háza táján FOTÓ: K 2 PRESS
A kormány 110 milliárd forintot zárol a tervezett kormányzati kiadásokból, mert így látja biztosítottnak a 2,9 százalékos hiánycél teljesülését – jelentette be Varga Mihály a Közgazdasági Társaság tegnapi konferenciáján. A zárolás elvileg a családokat és a vállalkozásokat nem érinti, amiben a szakemberek erősen kételkednek. A részletek még nem ismertek, de szinte bizonyosnak látszik, hogy a kormány a zárolással a napokban kiszivárogtatott út-, illetve aszfaltadó-ötletét kívánja kiváltani.

Már jó ideje számítani lehetett arra, hogy még júliusban a kormány megszorító intézkedéseket jelent be, mert - egyébként jogosan - attól tartanak, hogy a Brüsszel által előírt GDP arányos 3 százalék alatti államháztartási hiány nem lesz tartható. Ezt jeleztélk előre a kedvezőtlen évközi adatok, a választási költségvetés túlpörgése és a visszaállamosítások előzetesen be nem kalkulált terhei is. Így szakmai körökben aligha keltett meglepetést, hogy Varga Mihály csütörtökön bejelentette: 110 milliárd forintot zárol, amely - a miniszter állítása szerint - kizárólag a kormányzati kiadásokat érinti.

A “biztonsági intézkedésre” - ahogy Varga Mihály fogalmazott - egyrészt azért van szükség, mert a kedvező gazdasági adatoknak államháztartási szempontból vannak kedvezőtlen hatásai is. Ezek között megemlítette, hogy a vártnál alacsonyabb infláció például negatívan érinti a költségvetést, mivel a jövedéki adónál, valamint az áfa-bevételeknél elmaradást tapasztalható. A zárolásról, - amelyet nyugodtan nevezhetünk a kormányzat pánikreakciójának is - a nemzetgazdasági tárca is közleményt jelentetett melyből kiderül, hogy az úgynevezett megtakarítás jelentős mértékben érinti a Beruházási Alap kiadásait, ezért egyes projektek, illetve projektelemek 2015-re történő átütemezésére kell számítani. (A pontos részletek még nem ismeretesek.)

A nemzetgazdasági miniszter szerint az átmeneti takarékossági lépések nem igényelnek törvénymódosítást, de biztosítják a költségvetés eddigi stabilitásának megőrzését, az államadósság további csökkentését, a meghirdetett hiánycél tartását. A takarékossági intézkedések nem érintik a lakosságnak, az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak jutó forrásokat, támogatásokat - fejtette ki a miniszter.

A minisztérium azonban nem tárja fel a teljes igazságot, ugyanis azt állítja, hogy a takarékosságra (értsd zárolásra) azért van szükség, hogy a kormány számára fontos programokra – mint például a foglalkoztatást növelő intézkedések – elegendő forrás álljon rendelkezésre. "A kormány az idei költségvetésben az eredetileg tervezetthez képest több ember számára biztosítja a közmunka lehetőségét, ezzel együtt segély helyett a magasabb összegű bért. Mindez 47 milliárd forint foglalkoztatási célú többletkiadást jelent az állami költségvetésben" - írja a minisztérium közleményében.

A közmunka hasznosságára hivatkozni azért álságos, mert Varga Mihály tegnapi előadásában is elismerte, hogy ez a foglalkoztatási forma csak átmeneti megoldás lehet, ugyanakkor a kormány által hangoztatott érv, hogy ez átvezetést jelent a versenyszférában való tartós elhelyezkedésre sántít, hiszen a miniszter által ismertetett adatok szerint a közfoglalkoztatottaknak mindössze 7-8 százaléka tud ténylegesen elhelyezkedni.

A kormány által hétfőn benyújtott, a privatizált cégek visszaállamosításának fedezetéről szóló, költségvetési törvénymódosításban olvashatjuk, hogy a kabinet szabad bejárást kap majd a Foglalkoztatási Alapba. Az idei költségvetés állapotát ismerve ez azt jelenti - mondják a szakértők, hogy a kormány tetszése szerint pénzt vonhat ki az alapból.

A miniszteriális fejezetek zárolási kötelezettsége 39,5 milliárd forint, a kormány a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát is számottevően csökkenti. Az Elkülönített Állami Pénzalapoknál és a vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadásoknál is rögzíti a kormány az elvárt megtakarítást.

Az útépítés uniós büntetése miatt kell zárolni – így vélekedik számos szakértő. Emellett az útépítők visszamenőlegesen kivetett különadója a kormányhoz közelálló cégeknél is súlyos likviditási gondokat okozna, ezért úgy tűnik erről lemond a kormány és a zárolás révén felszabaduló összegből fizetnek.

A vállalkozásokat is érinti a zárolás
Az ellenzéki pártok azonnal reagáltak az újabb megszorítások hírére.
"A megszorításokkal a magyar kormány saját dilettáns gazdaságpolitikájának árát ismét a magyar családokkal fizetteti meg. De a zárolás beismerése annak is, amit eddig is sejthettünk: növekedési fordulat továbbra sincs, a költségvetés pedig fenntarthatatlan. Tisztázza a kormány, honnan akar elvenni 110 milliárdot! - írta az Együtt PM.
A nyilatkozatokból az is kiderül, hogy a megszorításokra részben azért kerül sor, hogy az önkormányzati választások előtt mesterségesen „felfújhassák” a közfoglalkoztatást, kampánycélokra használva föl a kiszolgáltatottságban és egzisztenciális függésben tartott közmunkásokat - fűzték hozzá. Nem felel meg a valóságnak, hogy a zárolás a vállalkozásokat nem érinti - mondta lapunknak Pápa Levente.
Az Együtt PM gazdaságpolitikusa arra utalt, hogy azok a cégek, amelyek számítottak az idei évre tervezett beruházásokra, most várhatnak annak megvalósulására. Közvetett hatása is lesz az intézkedésnek: a növekedést fékezi, a GDP csökken, a bérjellegű kiadások mérséklődnek, ami adókiesést okoz.
"Hiába hazudta a nemzetgazdasági miniszter, hogy nem lesz költségvetési kiigazítás: Magyarország újabb megszorítások elé néz" - így fogalmazott Burány Sándor. A költségvetési bizottság szocialista elnöke utalt arra, hogy Varga Mihály elismerte: felesleges presztízsberuházásokra költötték az adófizetők pénzét.

Szerző

Frissítő zápor jöhet

Publikálás dátuma
2014.07.17. 21:10
FOTÓ: Matt Cardy Getty Images

Pénteken is napos, meleg időre számíthatunk, az enyhe hajnalt követően, délután már helyenként 34°C-ot is mérhetünk. Az éjjeli, hajnali órákban északkeleten kialakulhat kisebb zápor, majd délutántól számíthatunk ismét frissítő záporra, zivatarra. A légmozgás többnyire élénk, zivatarokban viharos lehet - közli az idokep.hu.

Szerző