Előfizetés

Szerény mértékben nőtt az állat-létszám

A szarvasmarha-állomány 2010 decembere óta tartó növekedése tovább folytatódott. A sertések száma az elmúlt hat hónapban némileg emelkedett, míg a juhoké nem változott. A tyúkállomány a szezonalitásnak megfelelően növekedett a decemberi állományhoz képest – közölte a KSH legfrissebb jelentésében.

A szarvasmarhák száma 2014. június 1-jén 788 ezer volt, 2013. június óta 25 ezerrel, a 2013. decemberi összeírás óta 5 ezerrel lett több. Számuk tíz év alatt (735 ezerről) 53 ezerrel emelkedett. A tehénállomány (356 ezer) egy év alatt 20 ezerrel nőtt.

A tyúkok száma júniusban 36,5 millió volt, 2,6 millióval (8 százalékkal) több az egy évvel korábbinál. A 2013. december 1-jeihez viszonyítva az állomány 7 millióval (24 százalékkal) emelkedett. A 11,2 milliós tojóállomány az egy évvel korábbival közel azonos, míg a hat hónappal ezelőttinél 1,7 millióval (13 százalékkal) volt kevesebb. A juhállomány 2014. június 1-jén 1,3 millió, az anyajuhok száma 881 ezer volt, ami 63 ezerrel, illetve 39 ezerrel volt több a 2013. júniusi adatokhoz képest.

A sertések száma 3,1 millió volt június 1-jén, a decemberi állománynál 82 ezerrel, az egy évvel korábbinál 204 ezerrel több. Az anyakocák száma (200 ezer) egy év alatt 7 ezerrel nőtt. Az állomány azonban még mindig nagyon alacsonynak mondható még a tíz évvel ezelőttihez képest is, annak ellenére, hogy a kormány kiemelt célként kezeli a hazai sertésállomány növelését. A 2,6 milliárd forintból megvalósuló sertésstratégia a jelenlegi állomány megduplázását irányozná elő, ágazati szakemberek szerint azonban a program megvalósítására elkülönített büdzsé nagyon szűkre szabott az ambiciózus célokhoz viszonyítva.

A hazai állattenyésztés felvirágoztatása jóval komolyabb erőforrásokat igényelne – értékelte a sertésállományban elért szerény eredményeket az Agrárszektor.hu

Orosz rakéták Ukrajnára

Ukrán sajtójelentések szerint Grad rakétarendszerrel három sorozatot lőttek ki szerda este Oroszországból Ukrajna területére.

 Csütörtökön olyan videofelvételek jelentek meg az interneten, amelyek az ukrán média szerint bizonyítják a támadás tényét.

A rakétákat állítólag az oroszországi Gukovo településről indították és a kelet-ukrajnai Luhanszk megye krasznodoni járásában csapódtak be. Előbb az ukrán média adott hírt a támadásról helyi szemtanúkra hivatkozva. Később a YouTube videomegosztó portálon gukovóiak több kameraállásból, a rakétavetőktől alig néhány száz méterről készített videofelvételeket tettek közzé, amelyeken az látható, hogy rakétasorozatokat lőnek ki Ukrajna irányába. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Közben második napja nem csitulnak a harcok Donyeck megyében, az orosz határ közelében lévő Marinyivka településnél a terrorellenes erők és a Moszkva-barát szeparatisták között. A kelet-ukrajnai harci cselekményeket figyelemmel kísérő Dmitro Timcsuk ukrán szakértő, a Katonapolitikai Kutatások Központjának vezetője Facebook-oldalán arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők a szakadárok négy támadását verték vissza. Megsemmisítették a szakadárok három harckocsiját, két páncélozott harcjárművét és 3 gépkocsiját.

A lázadó fegyveresek aknavetőkkel támadást intéztek a Luhanszk közelében lévő Metaliszt falu melletti ukrán katonai ellenőrzőpont ellen, valamint harckocsikkal lőtték a terrorellenes erők állásait a luhanszki repülőtér területén. A szakértő értesülései szerint a katonák között nincsenek halottak.

Feszülten telt az éjszaka Donyeckben is - közölte a városvezetés sajtószolgálata. Az éjjel a megyeközpont több körzetében, köztük a repülőtér környékén lövések és robbanások hallatszottak. Délelőttre viszont a csatazaj elcsendesült.

Az elmúlt nap folyamán Luhanszk városában nyolc civil sebesült meg a város több kerületét ért tüzérségi támadás következtében, továbbá 22 lakó- és egyéb épületben keletkeztek károk. A tűzharcok miatt a városban akadozik az áram- és a vízellátás.

Ismét megjelent Szerbiában a nyugat-nílusi láz

Ismét megjelent a nyugat-nílusi láz Szerbiában, az idei első esetet egy vajdasági,  óbecsei betegnél jegyezték fel - számolt be a szerb sajtó csütörtökön a belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet jelentéséről.

Az intézet szerda este hozta nyilvánosságra vizsgálati eredményeit, ezzel hivatalosan is megkezdődött a nyugat-nílusi láz idei "idénye" az országban. A közeljövőben további megbetegedésekre lehet számítani.

A Batut Közegészségügyi Intézet adatai szerint tavaly 238 beteget regisztráltak, és 32 ember bele is halt a fertőzésbe.

A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják. A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó.

Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (1 százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.