Előfizetés

Kisiklott egy moszkvai metrószerelvény

Kisiklott egy metrószerelvény három kocsija az orosz főváros földalatti közlekedési hálózatának egyik forgalmas vonalán. A balesetben 19-en meghaltak, több mint százhúsz ember megsérült - közölte tegnap a moszkvai polgármesteri hivatal illetékese. Georgij Goluhov, a hivatal egészségügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy százhat sérültet vittek kórházba, közülük kettőt súlyos gerincsérüléssel helikopterrel szállítottak el. Makszim Loszkutov, Moszkva főpolgármester-helyettese közölte, hogy a baleset közép-európai idő szerint reggel 7 óra körül történt.

A szerencsétlenség a főváros keletről északnyugati irányba haladó, Arbatszko-Pokrovszkaja nevű vonalon, a Szlavjanszkij bulvar és a Park Pobedi állomás között történt. A Szlavjanszkij bulvar megálló előtt 200 méterrel a szerelvény vezetője élesen fékezett, mert a feszültség hirtelen zuhanása miatt hamis vészjelzést adott le a biztonsági rendszer.

A múlt

A moszkvai metró a világ második legsűrűbben használt földalatti vasúthálózata. Egy átlagos hétköznapon kilencmillió utas használja - derül ki a Wikipedia adataiból. A rendszer teljes hosszúsága 325,4 kilométer, 12 vonalán 194 állomás van (a másfél évvel ezelőtti állapot szerint). A vonalakon 4500 kocsi (500 vonat) közlekedik , az átlagos sebesség 41,55 kilométer/óra, a szerelvények 90 másodpercenként követik egymást. Az első vonalat 1935-ben adták át. A moszkvai metró híres a szocialista realizmus művészeti irányzathoz tartozó műalkotásokkal díszített állomásairól. Nem csupán arról nevezetes azonban, hogy a világ egyik legrégebbi metrója, hanem arról is, hogy a legdrágább ilyen közlekedési eszköz. Üzemeltetői eddig büszkén hirdették, hogy vonalain soha nem történik baleset. Iszlamista szélsőségesek két robbantást követtek el 2010-ben, ami 40 embert ölt meg - emlékeztetett a Reuters.

A három kisiklott vagon egyike erősen megrongálódott. A szerencsétlenség után két és fél órával még folyt a mentés. A rendkívüli helyzetek minisztériuma nyolc helikoptert és hatvan mentőautós egységet állított be. Az alagútban rekedt, balesetet szenvedett szerelvényből 200 utast hoztak ki, de sajtójelentések szerint 7-15 utas az egyik megrongálódott vagonban rekedt.

A baleset egyik könnyebb sérültje a Rosszija 24 televíziónak arról számolt be, hogy a szerelvény hirtelen lefékezését követően az utasok egymásra estek, nagyon sokan szenvedtek kéz- és fejsérüléseket, s a vagonban keletkezett füsttől is alig kaptak levegőt. Az utasok többsége sokkot kapott,

Az 1931 óta épülő, 12 vonallal, 194 állomással rendelkező, több mint 325 kilométer hosszú moszkvai metrón az utóbbi hetekben is több kisebb műszaki baleset történt. Többnyire elektromos zárlat okozza a problémákat. A

metrókocsik többsége elöregedett. Az orosz főváros közgyűlésében elfogadott terv szerint 2020-ig újabb 79 állomást építenek és 160 kilométerrel bővítik a metró vonalait, illetve folyamatosan cserélik újakra az 1970-es években gyártott vagonokat.

A metrókatasztrófa áldozatai, illetve az elhunytak hozzátartozói fejenként maximum kétmillió rubel (13,2 millió forint) kártérítésre számíthatnak attól függően, hogy mennyire komoly a sérülésük - idézte az orosz felelősségbiztosítók szövetségének (NCCO) közleményét a Moscow Times. A legnagyobb összeget a halálos áldozatok családjainak utalhatják át.

Nekik a kétmillió rubeles kompenzáción túl 25 ezer rubel (165 ezer forint) temetési segély is fizetnek. Egy lábtörésért maximum félmillió rubeles (3,3 millió forint) kártérítést fizetnek, az agyrázkódások esetén pedig a kezelés idejétől függ a kompenzáció. Több mint tíz nap esetén 60 ezer rubel (400 ezer forint), több mint egy hónap esetén - amelyből legkevesebb egy hetet kórházban tölt a beteg - 100 ezer rubel (660 ezer forint) ez az összeg.

A segélyre egy 2013-ban elfogadott törvény jogosítja fel az érintetteket, ez ugyanis előírja az oroszországi tömegközlekedési vállalatoknak, köztük a metrócégeknek, hogy kössenek kötelező baleset-biztosítást utasaikra.

Harcba száll az ENSZ a kolera ellen

Publikálás dátuma
2014.07.16. 07:36
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Ban Ki Mun ENSZ főtitkár, aki hétfőn Haitiba látogatott, szeretne egy 2,2 milliárd dolláros segélyt gyűjteni az országban tomboló kolerajárvány megállítása érdekében

A bakteriális fertőzés 2010 óta több mint 8500 ember halálát okozta, amiért sokan az ENSZ békefenntartóit hibáztatják. Haiti 150 évig koleramentes volt, egészen addig, amíg a 2010-es földrengés után nepáli békefenntartók be nem hurcolták a járványt az országba.

A betegség forrása egy folyó, ami amellett az ENSZ-tábor mellett fut, ahol a nepáliakat elszállásolták, és a baktérium is azonos a dél-ázsiai államban fellelhetővel. Az ENSZ eddig nem vállalt felelősséget, és nem ajánlott fel sem bocsánatkérést, sem kártérítést.

Hölgyek előnyben az új brit kormányban

Drasztikusan átalakította kormányát David Cameron. Meglepetésre távozott a tory csúcsvezetés egyik oszlopos tagja, William Hague külügyminiszter. Hague, aki 1997 és 2001 között ellenzékben a konzervatív párt vezére volt, most egy kevésbé fontos posztra kerül, az alsóház vezetője lesz (nem a házelnök), s jövőre végleg visszavonul a politikától, parlamenti mandátumát sem tartja meg.

A brit kormányfő Twitteren jelentette be, hogy az eddigi védelmi minisztert, Philip Hammondot nevezte ki a külügyi tárca élére. Miközben Hague sem volt eltökélten Európa-párti, hivatali ideje alatt enyhült az unióval kapcsolatos álláspontja.

Elbukta azonban utolsó misszióját, nem sikerült megtorpedózni Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöki kinevezését. Hammond inkább euroszkeptikus, egy alkalommal kijelentette, ha Brüsszel nem fogadja el a London által sürgetett reformokat, itt az ideje a kilépésnek az EU-ból.

Cameron a tory párt több veteránját menesztette, köztük a 74 éves Kenneth Clarke tárca nélküli minisztert, akinek EU-párti megjegyzéseit korábban többször bírálták. Tizenkét kormányzati posztra állított nőt a miniszterelnök. Leváltotta a sokat bírált oktatási minisztert, egyik fő szövetségesét, Michael Gove-ot, aki szintén parlamenti posztot kap, s a tory választási kampány egyik fő szervezőjeként számít rá a kormányfő.

Az eddig üzleti ügyekkel foglalkozó államtitkár, Michael Fallon került a védelmi minisztérium élére, a korábbi oktatási államtitkár, Liz Tuss veheti át a környezetvédelmi portfóliót. A Lordok Házának eddigi vezetője, Johathan Hill lesz az új brit EU-biztos, eddigi posztjára szintén egy hölgy, Tina Stowell bárónő kerül.

A BBC szerint Cameron eddigi legjelentősebb kormányátalakításának célja inkább főként az imázsváltás, fiatalosabb, a női választók számára vonzóbb képet akar mutatni a jövő tavasszal esedékes választások előtt. A Guardian szerint Cameron máris kampánymódba kapcsolt, s tehetséges hölgyeket hozott helyzetbe, de nem tudni, eléri-e majd célját, a tory kormány újraválasztását.