Még az internetezők is készpénzzel fizetnek inkább

Az innovatív fizetési eszközök terjedése ellenére még a hetente internetező magyar felnőttek is készpénzzel fedezik havi kiadásaik 62 százalékát - derül ki az NRC piackutató vállalat tanulmányából.

A jelentés szerint az internetező társadalom nyitottabb a készpénzfizetést kiváltó rendszerekkel szemben, a megkérdezettek fele már pénzügyi tranzakciót is intézett az interneten keresztül, többségük mégis túl lassúnak, kockázatosnak és bonyolultnak tartja. A felmérést alátámasztja, hogy a lakossági készpénzállomány tavaly 11 százalékkal, 2559,7 milliárd forintra nőtt.

A havi kiadások közel negyedét bankkártyával, 12 százalékát átutalással fizetik a háztartások. A bankok és kártyáik népszerűségét a megszokáson túl a tranzakciós illeték is visszavetette, amelynek következményeként a megkérdezettek 48 százaléka igyekszik visszaszorítani a készpénzfelvételek számát. Az év elejétől fennálló 150 ezer forintos határig havi két ingyenes készpénzfelvételi lehetőséggel pedig a lakosság 64 százaléka él.

Az internetezők 18 százaléka már legalább egyszer használt érintés nélküli fizetésre alkalmas eszközt és tavaly már minden negyedik POS terminál alkalmas volt az érintés nélküli tranzakcióra, a technikát mégis sokan nem ismerik, a tájékozatlanság miatt pedig nem terjed a módszer.
A lakosság közel fele elképzelhetőnek tartja, hogy rövid időn belül természetessé válik a készpénz nélküli vásárlás.

Szerző

Új kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2014.07.15. 14:49
Fotó: Thinkstock
Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a múlt héten az Európai Bizottság az e-útdíjrendszer kialakításának módja, valamint több irányelv nem megfelelő átültetése miatt, emellett pedig a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt is összeegyeztethetetlennek tartja a bizottság az uniós joggal - derül ki az Európai Bizottság honlapjára kedden feltöltött adatokból.

Az e-útdíjrendszer esetében az MTI információi szerint Brüsszel azt kifogásolja, hogy az állam közbeszerzési eljárás nélkül kért fel egy két cégből álló konzorciumot a rendszer kiépítésére és működtetésére. A távirati iroda úgy tudja: a brüsszeli testület illetékesei tavaly április óta kapcsolatban álltak a magyar hatóságokkal, de Budapestnek nem sikerült meggyőznie Brüsszelt arról, hogy miért volt indokolt a közbeszerzési pályázat mellőzése. A honlap adatai szerint Brüsszel úgy látja, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabály sincs összhangban az uniós joggal.

Emellett új kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogosítványokról szóló uniós irányelv nem megfelelő átültetése miatt, valamint a határokon átnyúló egészségügyi ellátást, a betegjogokat szabályozó, 2011-ben elfogadott uniós jogszabályt sem megfelelően ültette át Magyarország a saját jogrendjébe. Az MTI úgy tudja: Brüsszel szerint, bár időben megtörtént a jogszabály átültetése, de az irányelv egyes rendelkezéseit Magyarország elmulasztotta belefoglalni a magyar jogszabályba. Hasonló ügyben nyolc másik tagállamnak is küldött a bizottság a múlt héten úgynevezett hivatalos felszólító levelet.

Az Európai Bizottság a múlt héten összesen 13, Magyarországot érintő kötelezettségszegési döntést hozott. Az újonnan induló eljárások mellett egy esetben, a mobilfizetési rendszer miatt indított procedúrában döntött úgy, hogy új szakaszba lépteti az eljárást, úgynevezett indoklással ellátott vélemény formájában, míg a jegyzőkkel szemben támasztott állampolgársági követelmény miatt indított eljárásban kiegészítő levelet küldött Budapestre a bizottság. Mindemellett hat olyan döntés is született, amelyekkel az Európai Bizottság korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat zárt le. Megszűnt ez eljárás a szén-dioxid geológiai tárolása miatt, illetve az az eljárás is, amelyet amiatt indított Magyarország ellen Brüsszel, amiért Budapest nem megfelelően ültette át a nem uniós tagállamokból érkező dolgozók jogait szavatoló és letelepedési és munkavállalási kérelmeik egységes szabályait lefektető uniós jogszabályt.

Ugyancsak véget ért egy olyan eljárás, amely amiatt indult, mert Brüsszel szerint Magyarország az uniós joggal szembemenve korlátozta a szolgáltatások szabad áramlását a szerencsejátékok terén. Lezárult a növény- és zöldségfajok telepítését szabályozó uniós jog miatti eljárás, ahogyan az is, amely a reptéri földi szolgáltatások piacának korlátozása miatt indult. Véget ért egy, a nem megfelelő adóügyi együttműködés miatt korábban indított kötelezettségszegési eljárás is.

Szerző
Frissítve: 2014.07.15. 15:03

Elbocsátások lehetnek a kötelező rezsióradíj miatt?

A vagyonvédelemben hamarosan kötelező lesz a minimális rezsióradíj alkalmazása, emiatt a jelenleg százezres vagyonőri létszám 2-3 százalékkal csökkenhet - mondta Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke kedden, sajtótájékoztatón Budapesten.

Az ágazatban 3500 cég foglalkoztatja a vagyonőröket, akik évi ezermilliárd forint bevételt hoznak a társaságoknak. A kötelező minimális rezsióradíjtól azt várja a szakma, hogy a szolgáltatás minősége is javulni fog - tette hozzá az elnök. A parlament februárban fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását, amelyben aránytalanul alacsony árnak minősül a vagyonvédelmi szolgáltatásnál az az ajánlati ár, amely nem éri el minimális rezsióradíj kötelező mértékét. A kormány július elején tette közzé azt a rendeletét, amelyben előírja a rezsióradíj meghatározásának a módját, és a napokban várható annak a belügyminiszteri rendeletnek a megjelenése, amely már kimondja a konkrét összeget is. Ez 1700 és 1800 forint között várható - ismertette a folyamatot Német Ferenc.

A kamara azért is szorgalmazta a minimális rezsióradíj jogszabályi előírását, mivel több állami szervezet is olyan áron fogadott el ajánlatokat őrzés-védelemre, amelyből még a minimálbért és annak közterheit sem lehetett kifizetni. A jövőben az állami szervezetek automatikusan alkalmazzák tehát a minimális rezsióradíjat. A piaci - nem állami - szereplők többsége, például a bankok, eddig is ragaszkodtak a korrekt árhoz. A teljes piac 20-25 százalékánál jelenthet gondot a minimális rezsióradíj kifizetése, itt lehet majd létszámcsökkentés - vélte az elnök.

A létszámcsökkentéssel együtt a képzettebb vagyonőrök jutnak nagyobb szerephez, ugyan is egyes területeken ők kevesebben is el tudják látni a feladatokat. A képzésről Birtalan Géza, a kamara oktatási elnökhelyettese számolt be a tájékoztatón. Tavaly májustól ez év májusáig 70 ezer vagyonőr vett részt 40 órás továbbképzésen, és tett vizsgát. A hiányzó 30 ezer vagyonőr részben - a szakirányú felsőfokú képesítése miatt - mentesült a továbbképzés alól, illetve egyszerűen kimaradt abból.

Ez utóbbi csoportba tartozók rosszul járnak, ha egy rendőrségi ellenőrzéskor nem tudják igazolni a továbbképzésen való részvételt.

Szerző
Frissítve: 2014.07.15. 15:10