Bővül a túlkínálat az árampiacon

Publikálás dátuma
2014.07.13. 20:50
Fotó: Bielik István
Kiéleződik a verseny az elkövetkező évtizedekben a közép-európai térség árampiacán. Mivel várhatóan a 2020-as évek elején jelenik meg a régió villamosenergia hálózatán az új magyar, szlovák és cseh atomreaktorok teljesítménye. Így fokozódik a már most is jelentős túlkínálat a környező országokban. Az új paksi blokkokban termelt áram pedig előreláthatólag nem lesz versenyképes, mert drága lesz az előállítása.

Jelentős túlkínálat van már most is a közép-európai áram piacon, s ez az elkövetkező évtizedekben csak növekedni fog. Ezért felesleges volt elkapkodni a döntést a paksi atomerőmű bővítéséről - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetőjét annak kapcsán kérdeztük a paksi beruházásról, hogy sajtó hírek szerint a cseh kormány megváltoztatja a korábbi döntését és elkezdi a temelini atomerőmű bővítését. Az ottani nukleáris létesítmény tervek szerint hozzávetőleg az új paksi blokkokhoz hasonló nagyságú, kétszer 1200 megawattos kapacitással bővülne, s az ottani teljesítmény megközelítőleg Paks II.- vel egyszerre a 2020-as évek elején jelenne meg az árampiacon. Ekkor még a meglévő paksi reaktorokban is zajlik majd az áramtermelés, ami 2000 megawatt kapacitást jelent. Így a hazai piac nem tudja majd felvenni az újonnan létesülő reaktorokban előállított energiát - vélik szakértők.

Hegedűs Miklós szerint 2016-2017 környékén jelenik majd meg a térség árampiacán az új szlovák reaktorokban termelt villamosenergia is. Így a túlkínálat garantált, már csak ezért is érdemes lett volna megvárni az Paks II. építésével a 2030-as évek közepét, amikor a jelenleg üzemelő paksi termelőegységek fokozatosan leállnak.

A magyar villamosenergia az elkövetkező években sem lesz versenyképes a régióban, mint ahogyan jelenleg sem az. Ezért importálja Magyarország már most is az áramszükségletének több mint az egyharmadát, s az olcsó áram behozatala évről - évre növekvő mértéket mutat - jegyezte meg a szakember. Aki szerint az új paksi reaktorokban előállított áram sem lesz piacképes. Magyarország ugyanis drágán, 4-5 százalékos kockázati felárral jut hitelhez, amíg a cseh és a szlovák versenytársai már egy százalék körüli kamatfelárral is kapnak kölcsönt. A drága hitel pedig azt jelenti hogy az új paksi reaktorokban termelt áram is 5-10 százalékkal többe kerül majd, mint a cseh, vagy a szlovák blokkban termet energia. Így a térségben aligha lesz felvevőpiaca az idehaza megnövekvő kapacitásoknak.

Az pedig szinte kizárt, hogy amint azt a kormány állítja, a német ipar igényli majd a magyar áramot. Németországban ugyanis óriási túlkínálat van jelenleg is. Egyebek mellett az államilag támogatott szélenergia termelés erőteljes elterjedése miatt, s ez az ellátási bőség ott is csak növekszik majd. Miközben az áramszükséglet előreláthatólag az elkövetkező években nem emelkedik majd a kontinens országaiban - tette hozzá a szakember.

                                  Szaporodnak a megválaszolatlan kérdések
Feltett szándékom, hogy betekintést nyerjek az eddig a paksi atomerőmű területén tárolt sérült fűtőelemek elszállítási terveibe. Mindenképpen meg szeretném ugyanis tudni, hogy mi lesz ezeknek a kazettáknak a sorsa - nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett. Az LMP társelnöke elmondta: eddig a kormányzat, illetve a paksi erőmű az iratok titkosságára hivatkozva akadályozta a betekintést, ám az érvényben lévő jogszabályok szerint hamarosan be kell mutatniuk a kért dokumentumokat. Az ellenzéki parlamenti képviselő hozzátette: több kérdést is feltett a kormányzatnak a paksi beruházással kapcsolatban. Egyebek mellett arra is válasz vár, hogy mennyi pénzébe kerül idén az adófizetőknek a még fel sem vett tíz milliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forint) orosz építési kölcsön. Az új paksi reaktorok létesítéséhez nyújtott hitelért ugyanis már most kell fizetni az úgynevezett rendelkezésre állási díjat.

                                 Sért-e uniós tenderszabályt a paksi üzlet?
Jávor Benedek írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban. Az Együtt-PM európai parlamenti képviselője azt tudakolta, hogy nem ütközik-e uniós jogba a paksi bővítési beruházás tendereztetés nélküli odaítélése. Az Együtt-PM szerint a magyar adófizetők érdekét azt szolgálná, ha egy ilyen volumenű beruházásról csak nemzetközi tender kiírása után, a műszaki és finanszírozási ajánlatokat megversenyeztetve, átlátható körülmények között születne döntés, nem pedig Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök magánalkujában. Jávor Benedek  emlékeztet arra, hogy  a magyar kormány a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban éveken keresztül nemzetközi tenderre, pályázaton kiválasztott technológiájú és kivitelezőjű beruházásra hivatkozott, amit az  az összes előkészítő dokumentum is alátámaszt. A magyar és az orosz fél titkos tárgyalásai nyomán a beruházás átváltozott a két ország nemzetközi megállapodásában végrehajtandó atomerőmű-építéssé.

Szerző

Torlódás Röszkénél és Záhonynál

 A Nyugat-Európából szabadságukra hazatérő vendégmunkások miatt torlódás alakult ki a röszkei határátkelőhely kilépő oldalán vasárnap délelőtt – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Szenti Szabolcs elmondta, a személygépkocsival utazók kettő, az autóbuszok egy óra várakozásra kényszerülnek.
A százados azt tanácsolta az utazóknak, hogy indulás előtt tájékozódjanak az aktuális közlekedési helyzetről a rendőrség honlapján (police.hu), és szükség esetén válasszák az ásotthalmi vagy a tiszaszigeti átkelőt, mindkettőt 7-től 19 óráig vehetik igénybe az uniós és a szerb állampolgárok.

Három órát kell várakozni Záhonyban

Három órát kell várakozni a Záhony és Csap közötti magyar-ukrán közúti átkelőhelyen vasárnap délelőtt - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Fehérvári Marietta százados elmondta, hogy a határállomás forgalma az utazó vendégmunkások, illetve a turisták száma miatt nagy, így a kilépő személyforgalomban 180 perces várakozásra kell számítani az Ukrajnába tartóknak.
A rendőrség azt javasolja az utazóknak, hogy Záhony helyett a 8-16 óra között nyitva tartó Lónya-Harangláb, illetve a 7-től, 19 óráig utazókat fogadó Barabás-Mezőkaszony közötti átkelőt, valamint az éjjel-nappal nyitva tartó Tiszabecs-Tiszaújlak közötti határállomást válasszák.
A 3,5 tonna alatti járművekkel közlekedők a Beregsurány-Asztély közötti határállomást is választhatják az átkeléshez - tette hozzá a sajtóreferens.

Szerző

Torlódás Röszkénél és Záhonynál

 A Nyugat-Európából szabadságukra hazatérő vendégmunkások miatt torlódás alakult ki a röszkei határátkelőhely kilépő oldalán vasárnap délelőtt – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Szenti Szabolcs elmondta, a személygépkocsival utazók kettő, az autóbuszok egy óra várakozásra kényszerülnek.
A százados azt tanácsolta az utazóknak, hogy indulás előtt tájékozódjanak az aktuális közlekedési helyzetről a rendőrség honlapján (police.hu), és szükség esetén válasszák az ásotthalmi vagy a tiszaszigeti átkelőt, mindkettőt 7-től 19 óráig vehetik igénybe az uniós és a szerb állampolgárok.

Három órát kell várakozni Záhonyban

Három órát kell várakozni a Záhony és Csap közötti magyar-ukrán közúti átkelőhelyen vasárnap délelőtt - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Fehérvári Marietta százados elmondta, hogy a határállomás forgalma az utazó vendégmunkások, illetve a turisták száma miatt nagy, így a kilépő személyforgalomban 180 perces várakozásra kell számítani az Ukrajnába tartóknak.
A rendőrség azt javasolja az utazóknak, hogy Záhony helyett a 8-16 óra között nyitva tartó Lónya-Harangláb, illetve a 7-től, 19 óráig utazókat fogadó Barabás-Mezőkaszony közötti átkelőt, valamint az éjjel-nappal nyitva tartó Tiszabecs-Tiszaújlak közötti határállomást válasszák.
A 3,5 tonna alatti járművekkel közlekedők a Beregsurány-Asztély közötti határállomást is választhatják az átkeléshez - tette hozzá a sajtóreferens.

Szerző