Példátlan magyar siker Karlovy Varyban - tarolt a Szabadesés

Publikálás dátuma
2014.07.12. 22:28
Pálfi György rendező és Pusztai Ferenc producer. Fotó: Getty Images, Matej Divizna
Emberemlékezet óta nem történt meg, hogy egy nemzetközi filmfesztiválon egyszerre két fő díjat is elvigyen egyazon film - ez most megtörtént Karlovy Varyban. Pálfi Györgyé lett a legjobb rendezés díja, emellett a Szabadesés című film elnyerte a zsűri különdíját, s a díjjal járó 15 ezer dollárt. Ráadásul a Szabadesés elnyerte az Europa Cinemas legjobb európai filmnek járó díját is.

Taps, ünneplés, kétszer is magasba emelt meztelen leányka a nevezetes kristály gömbbel Karlovy Varyban, a fesztivál szombati záróünnepségén kétszer tapsolt az ünneplő közönség a magyar filmes alkotóknak. Pálfi György rendező a Kristály Glóbusszal a kezében röviden csak annyit mondott: nagyszerű munkatársakkal dolgozott, ha nem ők álltak volna mellette, akkor ő most nem állna a színpadon. A zsűri különdíját Pusztai Ferenc producer vette át, aki ugyancsak az alkotótársak lelkesedését és szakmai együttgondolkodását emelte ki.

Pálfi György Karlovy Varyban megkapta azt az elismerést, amit megérdemelt a szenzációsan rövid határidő alatt elkészített, sok ötletet, tehetséget és alkotói merészséget magába sűrítő filmjéért. Ráadásul a zsűri nem csak a legjobb rendezés díját, hanem a második legnagyobb díjat is odaítélte a Szabadesés szakmai bravúrjáért, amit a film több történetből összeálló drámai íve, s a történeteket egyénítő, különböző műfajok és stílusok megteremtése jelent. Pálfi, aki a képzeletgazdag, újító szenvedélyű, és nagyon merész filmjeivel szerzett nemzetközi nevet magának, már a forgatás idején azt emelte ki lapunknak, amit azután itt, Karlovy Varyban is elmondott, hogy a legélvezetesebb a kísérletezés szabadsága volt számukra. A filmben elmesélt hét epizódhoz megválasztott műfajok és stílusok kreatív, kötöttségek és elvárások nélküli alkalmazása volt igazi élvezet. Ezt érezni a legmeghökkentőbb epizódok alapvető játékosságán is. Ruttkay Zsófia forgatókönyvíró-társával a kísérlet vonzotta őket kiváltképpen a képtelenségnek látszó öt hónapos határidő ellenére. A szokatlan izgatta őket abban, hogy több, különböző műfajú kisfilmet rejtettek el egy nagyjátékfilmben. Olyan műfajokat próbálhattak ki, amire korábban soha nem volt módjuk, de mindig is izgatta őket. Nos, a kísérlet fényesen sikerült. A két fantasztikus díj azért is különösen siker, mert ritkán történik olyasmi a fesztiválok világában, hogy két egymás utáni évben ugyanaz az ország szerepeljen a fődíjasok között. Ráadásul dupla díjjal. A nagy füzet tavalyi Kristály Glóbusza után csodálatosan ragyog idén a két elnyert díj.

A szerény költségvetésű Szabadesés elkészültét Pálfi közösségi filmezésnek nevezi, a példátlanul fényes alkalommal álljon is itt legfőbb alkotótársainak neve, akik a rendezőhöz hasonló odaadással és lendülettel vettek részt a megvalósításban: Molnár Piroska, Benedek Miklós, Nagy Zsolt, Jordán Tamás, Hegedűs D. Géza, Trill Zsolt, Bordán Irén a színészek között, Pohárnok Gergely operatőr és Pusztai Ferenc producer.
Érdemes már most megjegyezni: szeptember végétől már a hazai mozikban is látható lesz a kétszeres díjat nyert Szabadesés.

És még egy jó hír: a fődíjat az a Kukorica sziget című film nyerte, amelynek operatőre Ragályi Elemér volt, s amelynek költészetét, erejét és szépségét jelentős részben a felvételek lélegzetelállító szépsége kölcsönözte, George Ovasvili rendező rendkívülinek mondható drámai érzéke mellett. Mondhatni, nagyszerűen dolgozott ebben az évben a nemzetközi zsűri Karlovy Varyban. És nagyszerűen szerepeltek filmeseink a nemzetközi mezőnyben.

Szerző

Sarkozy - A Le Monde közzétette a korrupciós ügy bizonyítékait

Nicolas Sarkozy volt francia államfő - aki ellen a múlt héten korrupció miatt indult hivatalos eljárás - tényleg közbenjárását ígérte egy monacói kinevezés érdekében egy magas rangú bírónak, majd az utolsó pillanatban visszakozott - derül ki az exelnök lehallgatott telefonbeszélgetéseinek leiratából, amelyet szombat délután megjelent számában tett közzé a Le Monde című napilap.

A volt államfőt az év elején egy nyomozás keretében lehallgatta a rendőrség, s annak alapján felmerült a gyanú, hogy információs hálózatot tartott fenn az igazságügyi szervek körében, amely részletesen tájékoztatta az esetleg őt érintő ügyészségi eljárásokról

Kiderült, hogy Gilbert Azibert, a semmítőszék egyik magas rangú bírója egy folyamatban lévő nyomozás részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. Emiatt korrupció gyanújával múlt héten egy napra őrizetbe vették a volt elnököt, az ügyvédet és a bírót, s kihallgatásuk után valamennyiük ellen hivatalos eljárás indult.

A szombaton közölt részletek szerint Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog közötti telefonbeszélgetések során többször is szóba került, hogy Gilbert Azibert szeretne átmenni a monacói államtanácshoz.
"Segíteni fogom" - mondta február 5-én Sarkozy az ügyvédjének a titkos mobiltelefonján, amelyen a kényes ügyekről tárgyalt Herzoggal. "Hívd fel még ma, és mondd meg neki, hogy foglalkozom az üggyel, mert megyek Monacóba és találkozom a herceggel" - tette hozzá az államfő.
Egy február 24-i beszélgetésben Sarkozy jelezte az ügyvédjének, hogy "megmondhatod neki, hogy elindítom a dolgot az államminiszternél holnap vagy holnapután".
Két nappal később azonban a volt elnök már azzal hívta fel az ügyvédjét, ezúttal a hivatalos telefonján (amiről sejtette, hogy lehallgatják), hogy mégsem tett semmit a bíró érdekében a monacói államminiszternél.

"Úgy éreztem, hogy ez kissé röhejesen hatna, így inkább nem beszéltem neki az egészről" - mondta Sarkozy. Néhány perccel később a Le Monde szerint Sarkozy és Herzog szinte szó szerint megismételték a beszélgetést, ezúttal a titkos mobiltelefonon.
A lap kommentárja szerint a nyomozók azt gyanítják, hogy Sarkozy és Herzog február 25-én megtudta, hogy a titkos telefont is lehallgatják, ezért "annak megfelelően módosították a beszélgetéseiket és esetleg a tetteiket". Az ügyben másnap, február 26-án az ügyészség befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt eljárást indított.
Az ügyben kihallgatták Michel Roger monacói államminisztert is, aki fogadta Sarkozyt. Ő azt vallotta, hogy az exelnök nem próbált közbenjárni Azibert kinevezése érdekében.

A korrupció bűncselekménye a francia törvények szerint akkor is megtörténtnek tekintendő, ha csak egy egyszerű ígéret történt előnyszerzés érdekében egy hivatalos személy irányában. A nyomozók szerint a februári telefonbeszélgetések ezt bizonyítják.
Pierre Haik, aki a korrupciós ügyben Nicolas Sarkozy védője, nem kívánta szombaton kommentálni a Le Monde értesüléseit.
A volt elnök a TF1 kereskedelmi televíziónak múlt héten adott interjúban tagadta az ellene felhozott vádakat. Azóta az egyik vizsgálóbíró visszahívását kérte arra hivatkozva, hogy az egyik baloldali bírói szakszervezet tagjaként lekötelezettje a jelenlegi szocialista hatalomnak.

Sarkozy és ügyvédje egyébként kezdeményezték a lehallgatások megsemmisítését, miután törvénytelennek tartják egy ügyvéd és ügyfele közötti beszélgetések bizonyítékként való felhasználását. Amennyiben ezt az ügyészség elfogadja, az eljárást meg kell szüntetni.

A volt elnökkel szemben az utóbbi két évet tekintve hét ügyészi vizsgálat indult, ami jelentősen nehezítheti őszre tervezett politikai visszatérését. Pártja, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) november 29-én választja meg új vezetőjét, miután Jean-Francois Copé kénytelen volt lemondani, amikor kiderült: Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezését hamis számlákkal fedezte a párt.

A csőd közeli helyzetbe jutott legnagyobb ellenzéki jobbközép párt olyannyira megosztott és kiszolgáltatott a vezetők belső harcának, hogy egy pénteki felmérés szerint a franciák fele azt szeretné, ha az UMP feloszlatná magát.

Szerző

Sarkozy - A Le Monde közzétette a korrupciós ügy bizonyítékait

Nicolas Sarkozy volt francia államfő - aki ellen a múlt héten korrupció miatt indult hivatalos eljárás - tényleg közbenjárását ígérte egy monacói kinevezés érdekében egy magas rangú bírónak, majd az utolsó pillanatban visszakozott - derül ki az exelnök lehallgatott telefonbeszélgetéseinek leiratából, amelyet szombat délután megjelent számában tett közzé a Le Monde című napilap.

A volt államfőt az év elején egy nyomozás keretében lehallgatta a rendőrség, s annak alapján felmerült a gyanú, hogy információs hálózatot tartott fenn az igazságügyi szervek körében, amely részletesen tájékoztatta az esetleg őt érintő ügyészségi eljárásokról

Kiderült, hogy Gilbert Azibert, a semmítőszék egyik magas rangú bírója egy folyamatban lévő nyomozás részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. Emiatt korrupció gyanújával múlt héten egy napra őrizetbe vették a volt elnököt, az ügyvédet és a bírót, s kihallgatásuk után valamennyiük ellen hivatalos eljárás indult.

A szombaton közölt részletek szerint Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog közötti telefonbeszélgetések során többször is szóba került, hogy Gilbert Azibert szeretne átmenni a monacói államtanácshoz.
"Segíteni fogom" - mondta február 5-én Sarkozy az ügyvédjének a titkos mobiltelefonján, amelyen a kényes ügyekről tárgyalt Herzoggal. "Hívd fel még ma, és mondd meg neki, hogy foglalkozom az üggyel, mert megyek Monacóba és találkozom a herceggel" - tette hozzá az államfő.
Egy február 24-i beszélgetésben Sarkozy jelezte az ügyvédjének, hogy "megmondhatod neki, hogy elindítom a dolgot az államminiszternél holnap vagy holnapután".
Két nappal később azonban a volt elnök már azzal hívta fel az ügyvédjét, ezúttal a hivatalos telefonján (amiről sejtette, hogy lehallgatják), hogy mégsem tett semmit a bíró érdekében a monacói államminiszternél.

"Úgy éreztem, hogy ez kissé röhejesen hatna, így inkább nem beszéltem neki az egészről" - mondta Sarkozy. Néhány perccel később a Le Monde szerint Sarkozy és Herzog szinte szó szerint megismételték a beszélgetést, ezúttal a titkos mobiltelefonon.
A lap kommentárja szerint a nyomozók azt gyanítják, hogy Sarkozy és Herzog február 25-én megtudta, hogy a titkos telefont is lehallgatják, ezért "annak megfelelően módosították a beszélgetéseiket és esetleg a tetteiket". Az ügyben másnap, február 26-án az ügyészség befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt eljárást indított.
Az ügyben kihallgatták Michel Roger monacói államminisztert is, aki fogadta Sarkozyt. Ő azt vallotta, hogy az exelnök nem próbált közbenjárni Azibert kinevezése érdekében.

A korrupció bűncselekménye a francia törvények szerint akkor is megtörténtnek tekintendő, ha csak egy egyszerű ígéret történt előnyszerzés érdekében egy hivatalos személy irányában. A nyomozók szerint a februári telefonbeszélgetések ezt bizonyítják.
Pierre Haik, aki a korrupciós ügyben Nicolas Sarkozy védője, nem kívánta szombaton kommentálni a Le Monde értesüléseit.
A volt elnök a TF1 kereskedelmi televíziónak múlt héten adott interjúban tagadta az ellene felhozott vádakat. Azóta az egyik vizsgálóbíró visszahívását kérte arra hivatkozva, hogy az egyik baloldali bírói szakszervezet tagjaként lekötelezettje a jelenlegi szocialista hatalomnak.

Sarkozy és ügyvédje egyébként kezdeményezték a lehallgatások megsemmisítését, miután törvénytelennek tartják egy ügyvéd és ügyfele közötti beszélgetések bizonyítékként való felhasználását. Amennyiben ezt az ügyészség elfogadja, az eljárást meg kell szüntetni.

A volt elnökkel szemben az utóbbi két évet tekintve hét ügyészi vizsgálat indult, ami jelentősen nehezítheti őszre tervezett politikai visszatérését. Pártja, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) november 29-én választja meg új vezetőjét, miután Jean-Francois Copé kénytelen volt lemondani, amikor kiderült: Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezését hamis számlákkal fedezte a párt.

A csőd közeli helyzetbe jutott legnagyobb ellenzéki jobbközép párt olyannyira megosztott és kiszolgáltatott a vezetők belső harcának, hogy egy pénteki felmérés szerint a franciák fele azt szeretné, ha az UMP feloszlatná magát.

Szerző