Keressünk új világot! - A Marsra 20-25 év múlva juthat el ember

Húsz-huszonöt év múlva megvalósulhat az ember Marsra utazása - jelentette ki Alekszandr Danyiljuk, a CNYIIMAS (a gépgyártás központi tudományos kutató intézete) orosz állami űripari vállalat igazgatója a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnél csütörtökön megrendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Az orosz szakember kiemelte, hogy mindehhez a világméretű összefogásra van szükség. Egyesíteni kell a vezető űrügynökségek nemzetközi programjait, a különböző országokban kidolgozott műszaki eljárásokat és a rendelkezésre álló eszközöket, anyagi forrásokat. Danyiljuk meggyőződése, hogy ez a nemzetközi összefogás megvalósul, és a Mars-projektek egyesítésével elindulhat 20-25 év múlva egy expedíció a vörös bolygóra. 

A RIA Novosztyi emlékeztetett arra, hogy Dmitrij Rogozin, az űrkutatásért és űriparért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn bejelentette: Oroszország számára elsődleges cél a Hold és a Mars meghódítása. A Roszkoszmosz állami űrkutatási hivatalt és egy sor minisztériumot arra utasítottak, hogy az orosz tudományos akadémiával és a Roszatom állami céggel együtt dolgozzanak ki javaslatokat a világűr távolabbi térségeinek kutatásáról szóló nemzeti programra. Rogozin elvárása szerint a közös munka eredményeként Oroszországban megteremtenék a feltételeket ahhoz a minőségi technológiai ugráshoz, amely a világűr természeti kincseinek, a napenergiának, a Hold és a Mars, valamint az üstökös zóna forrásainak kiaknázását tenné lehetővé.

Jurij Cserepnyin, az orosz energiatechnikai tudományos kutató és tervező intézet (NYIKIET) főkonstruktőre a RIA Novosztyinak elmondta, hogy Oroszországban még az idén megkezdik a nukleáris fűtőelemek kipróbálását a leendő atommeghajtású űrhajók számára. A világűr távolabbi részeinek kutatásához szükséges, nukleáris hajtóművel ellátott szállító és energiaellátó modul létrehozatalán az úgynevezett modernizációs elnöki bizottság 2009-ben hozott határozata alapján, együttműködnek a Roszatom és a Roszkozmosz vállalataival.

Cserepnyin arról számolt be, hogy a jövő űrhajóiban gázzal hűtött, kompakt nukleáris reaktorban hozzák majd létre a szükséges energiát, a hajtómű tolóerejét pedig elektromos töltésű atomok, azaz ionok felgyorsításával érik el. Az Oroszországban kifejlesztendő reaktorból nem jut majd ki radioaktív anyag a külső környezetbe - állította. Az orosz főkonstruktőr a fűtőelemekről elmondta, hogy azoknak az "átlagos" nukleáris fűtőanyagoktól eltérően nagyon magas hőfokon kell működniük, éppen ezért különleges eljárást kellett kidolgozni a biztonságos alkalmazásra. Az elemek borítása különleges: molibdén alapú, tűzálló fémekből készült kristályos ötvözet. Elmondta, hogy sok munkába tellett, amíg a szükséges mennyiségben előállították ezt az anyagot.

Az elemekben használt fűtőanyag pedig urán-dioxid, amelyet az atomerőművekben alkalmazottnál nagyobb fokra dúsítanak. 

Cserepnyin közölte, hogy az űrhajózásban alkalmazandó nukleáris fűtőelemek kidolgozói a Szovjetunióban végzett atomenergetikai kutatások eredményeire alapozták munkájukat.

Szerző

Korallzátony a sivatagban

Publikálás dátuma
2014.07.11. 08:30
Fotó: Thinkstockphotos, Gettyimages.
A világ legrégibb korallzátonyának maradványait találták meg a namíbiai sivatagban.

Mint arról a Science beszámolt, a korallstruktúrák 548 millió évvel ezelőtt alakultak ki vízi mikroorganizmusokból, amelyeket kemény héj védett és képesek voltak egész kolóniákat alkotni.

Az edinburghi egyetem, a londoni University College és a namíbiai földtani intézet kutatói megállapították, hogy a korallzátonyt a Cloudinának nevezett kúp alakú, egymásba fonódó apró lények alkották, amelyek az Ediakarannak nevezett földtörténeti korban népesítették be a tengereket.

„Képesek voltak „falat építeni” az újonnan megjelent ragadozók ellen, ugyanakkor beengedték maguk közé a táplálékkal teli áramlatokat egy olyan időszakban, amikor erősödni kezdett a természetben a táplálékért és az élettérért vívott harc” – nyilatkozta Rachel Wood, a kutatás koordinátora.

Szerző

Madarakat öl a rovarirtó szer

Publikálás dátuma
2014.07.10. 22:03
Képünk illusztráció. Fotó: Scott Barbour/Getty Images.
Az imidacloprid nevű növényvédő szer okozza a közelmúlt jelentős madárpusztulását Európában holland kutatók szerint.

A neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott rovarirtó szer, melyet korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak, számos madárfaj - köztük fecskék, seregélyek és rigók - egyedszámának csökkenéséért felelős - írták a szakemberek a Nature című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Caspar Hallman vezető szerző, a nijmegeni Radboud Egyetem kutatója elmondta, a legvalószínűbb hatásmechanizmus az, hogy a madarak egyszerűen nem jutnak elég élelemhez, mert a szer hatására túlságosan megcsappan a rovarok száma. Emellett az is elképzelhető, hogy a zsákmányukon vagy a rovarirtóval bevont magokon keresztül jut szervezetükbe az anyag.

A kutatók 15 olyan madárfajt vizsgáltak, amelyeknek elsődleges tápanyagforrását a rovarok adják. Hosszú időn keresztül figyelték az egyedszámot és a madarak egészségi állapotát, valamint a felszíni vizek imidacloprid-koncentrációját. A két adathalmaz összehasonlításakor arra jutottak, hogy a magasabb koncentráció együtt járt a legtöbb vizsgált madárfaj hanyatlásával.

"Ha a koncentráció magasabb volt, mint 20 nanogramm literenként, a helyi populáció 3,5 százalékos csökkenését tapasztaltuk. Ez tíz év alatt 35 százalékos csökkenést jelent, ami óriási. A vészharangot tehát azonnal meg kell kongatni" - mondta Hans de Kroon, a Radboud Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A holland tudósok megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy a madárpopulációk fogyatkozása már az imidacloprid 1990-es években történt bevezetése előtt elkezdődött-e, valamint azt, hogy esetleg a földhasználat változásaival állna összefüggésben; végül mindkét verziót elvetették.

Az imidacloprid gyártója, a Bayer nem fogadta el az eredményeket, mert azok szerintük nem bizonyítják az okozati összefüggést a vegyszer használata és a madarak pusztulása között. "A neonikotinoidok átfogó kockázatelemzésen estek át, amely megmutatta, hogy használatuk biztonságos a környezetre nézve, amennyiben az instrukcióknak megfelelően, felelősen alkalmazzák őket" - hangsúlyozta a cég egyik szóvivője.

Más megfigyelők ezzel szemben úttörő jelentőségűnek tartják a holland tanulmányt a neonikotinoidok hatásmechanizmusának megértésében, hiszen a kutatók az első bizonyítékot szolgáltatták a méheknél sokkal szélesebb fajkört érintő káros hatásaira.
"Ha a rovarevő madarak elpusztulnak ennek a vegyszernek a hatására, akkor más rovarevő fajokra is hasonló sors vár. Ezért vizsgáljuk a denevéreket, a sünöket, a cickányokat, a halakat is" - kommentálta az eredményeket Dave Goulson, a Sussexi Egyetem kutatója.

A neonikotinoidok rendkívül elterjedt vegyszerek, jelenleg a globális rovarirtó-piac mintegy 40 százalékát teszik ki.

Szerző