Előfizetés

Gőgös: átgondolatlan az agrárpénzek elvétele

A jövő héten dönt várhatóan a kormány arról, milyen engedményekkel fölözi le a földalapú agrártámogatásokat. Legutóbb a múlt hétvégi Magosz-gyűlésen Orbán Viktor kormányfő jelentette be, hogy a most induló hét éves uniós költségvetési időszakban a 150 ezer eurónál (45-50 millió forint) nagyobb földalapú támogatási részeket a mezőgazdasági vállalkozásoktól elvonják. 

A kormányzat tönkreteszi a vidéki kis-, és közepes vállalkozásokat, ugyanis a döntően szövetkezeti jellegű, jobbára rosszabb minőségű földeken termelő társaságok a kompenzáció nélkül életképtelenné válnak - nyilatkozta lapunknak Gőgős Zoltán. Emitt az MSZP agrárpolitikusa nyílt levélben fordult tegnap Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A szakpolitikus szerint a 60-70 milliárd forintot kitevő elvonás országszerte hozzávetőleg 500 vállalkozást sodorna a csőd szélére. Ezt az összeget a kabinet eddig pontosan meg nem határozott vidékfejlesztési célokra csoportosítaná át, arra hivatkozva, hogy támogatást folyósító Európai Unió (EU) erre lehetőséget biztosít. A kormánynak augusztus 1-ig kell elkészítenie a következő hét év támogatáspolitikáját, de várhatóan a jövő héten pénteken már döntést hoz a kabinet a kérdésben.

A szakember szerint a kialakulóban lévő támogatás-hiányos helyzetre az lenne a megoldás, ha a vállalkozásoktól elvonni tervezett összeget csökkenthetnék a cégek a bérköltségükkel. Ez segítené a vidéki munkahelyek megőrzését, a vállalkozások talpon maradását.

Az agrárpolitikus a nyílt levélben felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatás-megvonásra ítélt társaságok néhány kivétellel falusi kisvállalkozások, amelyek sok tízezer embernek adnak hivatalos jövedelmet, átlagosan 29 hektáronként tartanak el egy munkavállalót. Ezek a cégek tartják a magyar állatállomány döntő többségét. Az elmúlt években komoly terheket vállalva rengeteget beruháztak. Nem akarnak mást, mint dolgozni és hozzájárulni a magyar vidék gazdasági fejlődéséhez - fogalmazott a szakértő.

Gőgös Zoltán felügyelőbizottsági tagként meghívta kormányfőt nagyalásonyi Táncsics MG Zrt. telephelyére. A céget bemutatva Gőgös arról számolt be, hogy a szövetkezet 1949-ben alakult. Jelenleg részvénytársasági formában 3500 hektár gyenge, átlagosan 17 aranykoronájú földet használ. 200 tulajdonosa és 189 hivatalosan bejelentett munkavállalója van. Hat településnek fizet adót, ezekben a falvakban ők az egyetlen munkáltatók. A portfólió része egy 1000 állatot tartó tehenészeti telep, és egy 10 ezer hízót kibocsátó sertéstelep. Napi 23 ezer liter folyamatosan extra minőségű tejet állítanak elő. A sertéseket és a hízómarhákat a cég Devecserben lévő húsüzeme az utolsó darabig feldolgozza. Itt megvalósul az, amit mindenki óhajt, a szántóföldtől az asztalig tart a minőségi felügyelet, és a termékek a megyén belül vevőre is találnak - tette hozzá az agrárpolitikus.

Ellenőrzik a dinnyéket

Dinnyét lékelni csak akkor lehet, ha rendelkezésre állnak az eszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez, illetve a kézmosáshoz a kellő feltételek - derül ki a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) közleményéből.

Kiemelt figyelmet fordít a nyári szezonális termékek, így a görögdinnye ellenőrzésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: az ellenőrzések folyamatosak, s amikor felmerül annak a gyanúja, hogy nem magyar görögdinnyét árulnak, megteszik a szükséges lépéseket. Ez a termelők és a vásárlók érdekében történik, az üzletláncoktól pedig azt várják el, hogy a dinnyeszezonban csak magyar dinnyét áruljanak - emelte ki. Közölte: a felvásárlási árak alakulását is figyelemmel kísérik, a kistermelői piacokon és alkalmi árusítóhelyeken pedig a hatóság elsősorban azokat a forgalmazókat ellenőrzi, akik magukat őstermelőként határozzák meg, de az áru nyomon követhetősége megkérdőjelezhető.

Kitért arra, hogy az ágazat a nemzeti dinnyeprogram elindítása óta megerősödött, 6 ezer hektáron termelnek görögdinnyét az országban. Hozzátette: a dinnyetermesztés az országban mintegy 10 ezer családnak nyújt megélhetést. A magyar görögdinnyét nemcsak bel-, hanem külföldön is keresik a vásárlók, a megtermelt dinnye közel felét külföldön adják el - fűzte hozzá.

A németek közepes alát adtak Magyarországnak

A közép- és kelet-európai régióban működő német kereskedelmi kamarák szerint Magyarország a legtöbb mutató tekintetében már nem sereghajtó, de elbizakodottságra semmi okunk nincs, Szlovákia és Románia társaságában a középmezőnyben szerepelünk.

A legvonzóbb befektetési cél Lengyelország, míg hazánkat sehol nem tekintik mintának, annak ellenére, hogy a kormány sikerpropagandájában gyakran ez az állítás szerepel.

Az egyes európai országokban működő német kamarák összesített éves jelentését mindig izgalommal várják a cégvezetők, a befektetők, a makroelemzők. Európa legerősebb gazdaságának külhoni kamarái a német tulajdonban lévő vállalatok vezetőit kérdezik meg minden évben az adott ország legfontosabb mutatóinak alakulásáról. A jelentés sommás, és némileg meglepő megállapítása az, hogy a Visegrádi négyek országaiban átlagon felül javult a helyzet, ugyanakkor az észtek, a bosznia-hercegovinaiak és a koszovóiak borúlátóbbakká váltak. Magyarország - és ez nem nagy dicsőség - a bérköltségek tekintetében jól áll, nálunk negyedannyiba kerül egy munkaerő, mint Németországban. A legkevesebb Bulgáriában kell a munkavállalókra fordítani, éppen 12-szer kevesebbet, mint Svédországban, de még Csehország is háromszor drágább, mint a Fekete-tenger menti ország. Talán éppen a hazai alkalmazottak gyenge érdekérvényesítő képességét tükrözi az, hogy a második Orbán-kormány által 2012-ben elfogadott Munka Törvénykönyve, amely a munkavállalók körében nagy-nagy visszatetszést keltett, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara által megkérdezett menedzserek között kifejezetten jó fogadtatásra talált, különösen a munkaidő és a felmondási szabályok tekintetében. Ez azért kétes dicsőség, mert Európában a cégvezetők a munkajog szigorodása - értsd a munkavállalók jogainak jobb érvényesítése - miatt panaszkodnak, szemben Magyarországgal, ahol mint láttuk éppen fordított a helyzet.

Akad azonban olyan terület, ahol belesimulunk az általános európai trendbe, és ez nem más, mint a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a jelentés azt írja, hogy ebben a tekintetben évek óta változatlan a helyzet. Azonban ez a megállapítás nem tesz különbséget az egyes országok között, feltehetően itt is az élmezőnybe tartozhatunk.
A befektetési szándékokat illetően továbbra sincs érdemi változás, Lengyelország, Csehország, Észtország, Szlovákia és Szlovénia a legvonzóbb, Magyarországnak meg kell elégednie 20 ország között a 9. hellyel.