Előfizetés

Közelednek a választások? - Szépülnek a budapesti parkok

Július közepétől csaknem 190 millió forint értékben kezdődnek rekonstrukciós munkák a főváros parkjaiban - közölte a BVK Holding Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. 

A közlemény szerint a Főkert felújítja az 1970-es években kialakított margitszigeti szikla- és japánkertet, a felújítási munkák  július közepén kezdődnek. Felújítják a szintén a Margitszigeten, a japánkert mellett található zenélő kutat is. 

Az V. kerületi Erzsébet téri játszóteret egy fa mászóvárral egészítik ki. A VIII. kerületi Ludovika téren ezer négyzetméteres kutyafuttatót alakítanak ki, mellette kavicsburkolatú, díszfüves pihenőkertet hoznak létre.

A Főkert a tervek szerint szeptember első felére mindegyik területen befejezi az átépítést.

A tényszerűség kedvéért: az önkormányzati választások októberben zajlanak Magyarországon. Az önkormányzati választások időpontját a köztársasági elnök tűzi ki legalább 60 nappal a szavazás előtt. 

Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz

"A kormány most egy nagyon fontos döntés előtt áll.  Augusztus 1-ig kell elkészítenie a következő 7 év támogatáspolitikáját. Az eddig kiszivárgott hírek és megszólalások arra engednek következtetni, hogy a kormánya nagyon súlyos hibát akar elkövetni a magyar mezőgazdasággal szemben. Ha jól értelmezem, önök nagyjából 50 millió forint felett el kívánják vonni a jövedelem-kiegészítést a mezőgazdasági társas gazdaságoktól" - írja levelében Gőgös Zoltán.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A kormány most egy nagyon fontos döntés előtt áll.  Augusztus 1-ig kell elkészítenie a következő 7 év támogatáspolitikáját. Az eddig kiszivárgott hírek és megszólalások arra engednek következtetni, hogy a kormánya nagyon súlyos hibát akar elkövetni a magyar mezőgazdasággal szemben.
Ha jól értelmezem, önök nagyjából 50 millió forint felett el kívánják vonni a jövedelem-kiegészítést a mezőgazdasági társas gazdaságoktól.

Ezen társaságok néhány kivétellel falusi KKV-k, sok tízezer embernek adnak hivatalos jövedelmet, átlagosan 29 hektáronként tartanak el egy falusi munkavállalót.
Ők tartják a magyar állatállomány döntő többségét. Az elmúlt években komoly terheket vállalva rengeteget beruháztak. Nem akarnak mást, mint dolgozni és hozzájárulni a magyar vidék gazdasági fejlődéséhez.
A csaknem 500 vállalkozás nagyon nehéz helyzetbe kerül a jövedelem-kiegészítés nélkül.
Ha a kormány nem rombolni akar, és nem a külföldi konkurenciát kívánja jobb helyzetbe hozni, azt javasolnám önnek, fontolják meg ezt a lépést.

Én azt javaslom, hogy mielőtt véglegesítik a döntést, jöjjön el és nézze meg, hogyan működik egy megszüntetésre ítélt falusi kisvállalkozás Nagyalásonyban. Ez a szövetkezet 1949-ben alakult. Jelenleg részvénytársasági formában 3500 hektár gyenge, átlagosan 17 aranykoronájú földet használ. 200 tulajdonosa és 189 hivatalosan bejelentett munkavállalója van. Hat településnek fizet adót, ezekben a falvakban ők az egyetlen munkáltató. A portfólió része egy 1000 állatot tartó tehenészeti telep, 10000 hízót kibocsátó sertéstelep.  Napi 23000 liter tejet állítanak elő, ami folyamatosan extra minőségű. Az állattartást saját, a húsüzemet hatósági állatorvos felügyeli, így kizárt, hogy az elmúlt napokhoz hasonló törvénytelenségek történjenek. A sertéseket és a hízómarhákat a cég Devecserben lévő húsüzeme az utolsó darabig feldolgozza. Itt megvalósul az, amit mindenki óhajt, a szántóföldtől az asztalig tart a minőségi felügyelet, és a termékek a megyén belül vevőre is találnak. Az itt készült termékek nem tartalmaznak szóját, tej- és tejfehérje készítményt, tojást és tojáskészítményt, glutént. A húsüzem nagy népszerűségnek örvend a környéken, a vörösiszap sújtotta Devecserben jelentős foglalkoztató.

Az elmúlt években több beruházás is történt, de a kisüzem mindig vállalta, hogy megtartja dolgozói állományát. A beruházások hiteleit is csak akkor tudja visszafizetni, ha működni tud.
Középtávon már komoly problémát jelent számukra a földtörvény miatti területcsökkentési kényszer is, de az uniós forrásmegvonás azonnali súlyos károkat okozna.

Ebben a kisvállalatban benne van a foglalkoztatásbővítés lehetősége, hisz korábban a jelenlegi létszám dupláját foglalkoztatta – igaz, nem a főtevékenységben, hanem varrodában, lakatosüzemben, építőbrigádban, kisállattartásban, kertészetben.

Miniszterelnök Úr!

Ezen falusi KKV-k felszámolása helyett nem arra kellene ösztönözni őket és a magyar mezőgazdaság többi szereplőjét, hogy az uniós jövedelemkiegészítés fejében több falusi embernek adjanak megélhetést? Az állattartás és a munkahelyek erőszakos megszüntetése helyett nem a foglalkoztatás bővítését kellene célként kitűzni?
Ön azt nyilatkozta, hogy az így elvont forrás a kistermelőkhöz kerül. Önt nyilván félretájékoztatták, mert ez a pénz nem marad az ágazatban, hanem különböző vidékfejlesztési célra kell fordítani. A kihaló falvakban lehet-e fontosabb cél, mint a munkahelyek megőrzése, és bővítése?

Miniszterelnök Úr, ön a napokban több vidéki KKV beruházást avatott fel. Én ezúton szeretném meghívni egy látogatásra Nagyalásonyba a Táncsics ZRT-be.  Az időpontot önre bízom, de azt kérem, hogy ez történjen meg még a támogatásokat meghatározó döntés előtt. Nem fog csodákat látni, csak egy küzdelmes munkát folytató kisvállalkozást, ahol az emberek nem akarnak mást, mint dolgozni. Az emberek ezekben a falvakban – így a cég munkavállalói is – többségében az ön pártjára szavaztak, ezért már csak ezért is kötelessége a jövőjüket érintő döntés előtt kikérni a véleményüket.

Egy vezetőnek tudnia kell korrigálni is, én önt most erre kérem, a Táncsics ZRT dolgozói, illetve a több tízezer falusi munkavállaló nevében.

Budapest, 2014. július 10.

Tisztelettel:

Gőgös Zoltán,
Táncsics MG ZRT Nagyalásony
Felügyelőbizottsági tag

Liberálisok: Az Igazságügyi Bizottság határozata Magyarország szégyene

Elfogadhatatlan ahogy az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága lesöpörte asztaláról 10 vallási közösség egyházi elismerését. Tette a bizottság ezt annak ellenére, hogy a szervezetek Balog Zoltán miniszter szerint is megfeleltek a törvényi és átvilágítási előírásoknak. Az Igazságügyi Bizottság semmibe vette az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság döntését, a magyar törvényeket és semmibe vett alapvető demokratikus jogokat - írja közleményében a Magyar Liberális Párt.

A hazai kisegyházak kálváriája a Fidesz-kormány egyházügyi törvényével kezdődött, melynek alapján már nem a bíróságok, hanem a parlament dönthetett az egyházzá minősítésről. A törvény a fellebbezés lehetőségét is kizárta. A jogszabályt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, ám a kormány megoldotta a kérdést és szokása szerint az Alaptörvény módosításával tette alkotmányossá az egyházi jogszabályt, melyről a strasbourgi emberi jogi bíróság is kimondta, hogy sérti a vallás- és egyesülés szabadságát.

Az Igazságügyi Bizottság határozata, amely nem javasolja a parlamentnek a szervezetek egyházzá nyilvánítását, a Liberálisok számára elfogadhatatlan. A bizottság eljárása ellentétes minden demokratikus és uniós alapelvvel. Szégyen, hogy Magyarországon ez megtörténhetett, szégyen hogy egy parlamenti bizottság nyíltan tiporhatja a vallásszabadságot, a gyülekezési szabadságot, s ezáltal azokat a jogokat, melyek a demokrácia alapvető elemei.

Az Orbán-rezsim kormányzás helyett mást sem csinál, mint alapvető szabadságjogokainktól foszt meg valamennyiünket, minden magyar állampolgárt.  A választások utáni hetekben minden eddiginél erőteljesebben épül az a diktatórikus rendszer, melynek azt hittük, a rendszerváltáskor búcsút mondtunk. 

A leghatározottabban kérjük a kormányt, hogy ősszel, az ügy parlamenti szavazásánál ne ismételje meg a most történteket, ne hivatkozzon a bizottság indoklására, miszerint ez a 10 szervezet ,,nem alkalmas az állammal való együttműködésre”. Éppen a fordítottja igaz ennek: az állam nem alkalmas arra, hogy saját érdekkörén kívül bárkivel együttműködjön, bárkit megtűrjön.