Korallzátony a sivatagban

Publikálás dátuma
2014.07.11. 08:30
Fotó: Thinkstockphotos, Gettyimages.
A világ legrégibb korallzátonyának maradványait találták meg a namíbiai sivatagban.

Mint arról a Science beszámolt, a korallstruktúrák 548 millió évvel ezelőtt alakultak ki vízi mikroorganizmusokból, amelyeket kemény héj védett és képesek voltak egész kolóniákat alkotni.

Az edinburghi egyetem, a londoni University College és a namíbiai földtani intézet kutatói megállapították, hogy a korallzátonyt a Cloudinának nevezett kúp alakú, egymásba fonódó apró lények alkották, amelyek az Ediakarannak nevezett földtörténeti korban népesítették be a tengereket.

„Képesek voltak „falat építeni” az újonnan megjelent ragadozók ellen, ugyanakkor beengedték maguk közé a táplálékkal teli áramlatokat egy olyan időszakban, amikor erősödni kezdett a természetben a táplálékért és az élettérért vívott harc” – nyilatkozta Rachel Wood, a kutatás koordinátora.

Szerző

Madarakat öl a rovarirtó szer

Publikálás dátuma
2014.07.10. 22:03
Képünk illusztráció. Fotó: Scott Barbour/Getty Images.
Az imidacloprid nevű növényvédő szer okozza a közelmúlt jelentős madárpusztulását Európában holland kutatók szerint.

A neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott rovarirtó szer, melyet korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak, számos madárfaj - köztük fecskék, seregélyek és rigók - egyedszámának csökkenéséért felelős - írták a szakemberek a Nature című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Caspar Hallman vezető szerző, a nijmegeni Radboud Egyetem kutatója elmondta, a legvalószínűbb hatásmechanizmus az, hogy a madarak egyszerűen nem jutnak elég élelemhez, mert a szer hatására túlságosan megcsappan a rovarok száma. Emellett az is elképzelhető, hogy a zsákmányukon vagy a rovarirtóval bevont magokon keresztül jut szervezetükbe az anyag.

A kutatók 15 olyan madárfajt vizsgáltak, amelyeknek elsődleges tápanyagforrását a rovarok adják. Hosszú időn keresztül figyelték az egyedszámot és a madarak egészségi állapotát, valamint a felszíni vizek imidacloprid-koncentrációját. A két adathalmaz összehasonlításakor arra jutottak, hogy a magasabb koncentráció együtt járt a legtöbb vizsgált madárfaj hanyatlásával.

"Ha a koncentráció magasabb volt, mint 20 nanogramm literenként, a helyi populáció 3,5 százalékos csökkenését tapasztaltuk. Ez tíz év alatt 35 százalékos csökkenést jelent, ami óriási. A vészharangot tehát azonnal meg kell kongatni" - mondta Hans de Kroon, a Radboud Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A holland tudósok megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy a madárpopulációk fogyatkozása már az imidacloprid 1990-es években történt bevezetése előtt elkezdődött-e, valamint azt, hogy esetleg a földhasználat változásaival állna összefüggésben; végül mindkét verziót elvetették.

Az imidacloprid gyártója, a Bayer nem fogadta el az eredményeket, mert azok szerintük nem bizonyítják az okozati összefüggést a vegyszer használata és a madarak pusztulása között. "A neonikotinoidok átfogó kockázatelemzésen estek át, amely megmutatta, hogy használatuk biztonságos a környezetre nézve, amennyiben az instrukcióknak megfelelően, felelősen alkalmazzák őket" - hangsúlyozta a cég egyik szóvivője.

Más megfigyelők ezzel szemben úttörő jelentőségűnek tartják a holland tanulmányt a neonikotinoidok hatásmechanizmusának megértésében, hiszen a kutatók az első bizonyítékot szolgáltatták a méheknél sokkal szélesebb fajkört érintő káros hatásaira.
"Ha a rovarevő madarak elpusztulnak ennek a vegyszernek a hatására, akkor más rovarevő fajokra is hasonló sors vár. Ezért vizsgáljuk a denevéreket, a sünöket, a cickányokat, a halakat is" - kommentálta az eredményeket Dave Goulson, a Sussexi Egyetem kutatója.

A neonikotinoidok rendkívül elterjedt vegyszerek, jelenleg a globális rovarirtó-piac mintegy 40 százalékát teszik ki.

Szerző

Gondolatvezérlésű autót fejlesztenek kínai tudósok

Publikálás dátuma
2014.07.09. 18:16
Fotó:Thinkstock
A központi televízió beszámolója szerint az észak-kínai Tiencsin városának Nankaj Egyetemén fejlesztett jármű GPS helymeghatározó rendszerrel felszerelt és elektronikus vezérlőrendszerrel ellátott. Az irányítószerepet kapó fedélzeti számítógépet egy speciális érzékelőhöz kötötték, amelyet 14 helyen rögzítenek viselője fejéhez. A szenzorok által érzékelt agyi jelzések közvetlenül a számítógépbe érkeznek, amely azokat feldolgozva küld parancsot az autónak. 

A jelenlegi rendszer az ajtó bezárására, kinyitására és a visszapillantó tükör beállítására való utasítások végrehajtására képes, de a kutatók reményei szerint a gondolat vezérelte vezetés már a közeljövőben valósággá válhat. A Nankaj Egyetemen fejlesztett jármű az első gondolatvezérlésű autó Kínában és Ázsiában, de nem az első a világon. A berlini Freie Universität kutatói már 2011-ben előrukkoltak Brain Driver nevet viselő projektjükkel, amely hasonló elven, egy 16 érzékelővel ellátott, fejen viselendő, számítógéphez kötött szenzorrendszerrel működik. A német fejlesztők - bár számos kiküszöbölendő problémával kénytelenek szembesülni - már gondolattal vezérelt autóvezetésre is képesek, emellett pedig egy gondolat vezérelte kerekes széken is dolgoznak.

Szerző
Témák
autó Kína