70 milliárd a trafikmutyi mérlege

Publikálás dátuma
2014.07.08. 07:18

Évi 70 milliárd forint költségvetési bevételkiesés - ez a trafikmutyi mérlege. A lakosság egy része a dohányboltok monopolizálása miatt a legális piacon kaphatóról áttért a sokkal olcsóbb illegális dohánytermékekre. Emellett egyre többen sodrott cigarettát szívnak. Az elemzés szerint kicsi az esély a piac visszarendeződésére, inkább csempészet további növekedése, ezzel együtt a bevételek elmaradása jelezhető előre.

Évente mintegy 70 milliárd forintjába kerül a társadalomnak a trafikmutyi. A költségvetés ugyanis hozzávetőleg akkora bevételtől esik el amiatt, hogy az Orbán-kormány a klientúrája kezébe adta a hazai dohánykereskedelmet - nyilatkozta lapunknak Molnár László.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója úgy véli: ez a veszteség várhatóan évről-évre megmarad, mert azok a dohányfogyasztók, akik a cigarettapiac monopolizálása miatt kiszorultak a legális kereskedelemből, már nem térnek vissza oda.

Molnár László szerint az Orbán-kormány dohánypiaci beavatkozása több nem kívánatos folyamatot indított el. Hozzávetőleg ezerrel csökkent ugyanis a kiskereskedelmi boltok száma, ami önmagában jelentős adóbevétel kiesést okozott.

A dohányos nem vész el...
A GKI Zrt. által 2013 októberében készült felmérés szerint a lakosság 27 százaléka dohányzik napi rendszerességgel. Ugyanakkor egy 2013. szeptemberben készíttetett felmérés azt jelzi, hogy a felnőtt magyar lakosság 19 százaléka naponta, 2 százaléka alkalmanként dohányzik, míg 57 százalékuk nemdohányzó, a többi (22 százalék) pedig korábban dohányzott, de már leszokott. Ez azt jelentené, hogy a korábbi (2012) 29 százalékos dohányzó népesség 21 százalékra zsugorodott, amit azzal támasztottak alá, hogy a népesség hat százaléka szokott le a dohányzásról egy év alatt (ami a korábbi dohányosok csaknem ötödét jelentené). A dohányosok ötödének eltűnése azonban nem valószínű és nem is magyarázható. A jelenség magyarázta inkább az, hogy a dohány kiskereskedelem monopolizálása nagy számban kiszoríthatott (főleg községi) lakosokat a legális piacról.

Visszaesett gyári cigaretták, és növekedett az otthon sodortak darabszáma. Ezzel párhuzamosan kevesebb lett a legálisan értékesített, és több az illegálisan forgalmazott dohánytermékek mennyisége, s a csempészet részesedése várhatóan tovább növekszik.

Ez a két utóbbi tendencia pedig minőségi romlást jelent, ami később fog jelentkezni, nevezetesen a népegészségügyi költségek emelkedésében. A rosszabb minőségű cigaretták ugyanis ártalmasabbak az egészségre, mint a legális bolti termékek.

A GKI elemzéséből kiderül, hogy 2013-ban jelentős visszaesés volt a dohánypiacon, miután 21,6 milliárd szálról 18,5 milliárd szálra mérséklődött a legális fogyasztás 2012-höz képest.

Ez azonban úgy következett be, hogy a gyári cigaretták száma erősen csökkent, míg a sodort dohány fogyasztása gyakorlatilag stagnált. Így a dohányfogyasztás megoszlása a 2012-es gyári 60 százalék, és 40 százalék sodortról 53 százalék gyárira és 47 százalék sodortra módosult, melynek hatására a költségvetés bevételei csaknem 41 milliárd forinttal, 466 milliárd forintról 425 milliárd forintra estek vissza egy év alatt.

A Nemzeti Adó - és Vámhatóság (NAV) adatai szerint 2014 első három hónapjában összesen 1,7 milliárd szál gyári és 1,3 tonna sodort dohány fogyott. Ez megközelítőleg 3,9 milliárd szál cigarettának felel meg, míg tavaly ugyanezen időszakban még 4,5 milliárd szál volt a fogyasztás. Ezen belül az előző évi fogyasztás 70 százalékára esett vissza a gyári cigaretta eladott mennyisége, míg a vágott dohányé 8,5 százalékkal nőtt. Vagyis a 2013-ban elindult kedvezőtlen folyamatok idén is folytatódni látszódnak.

Sok szakértő a visszaesést annak tulajdonítja, hogy egyrészt nőtt a dohánytermékek feketepiaca, másrészt a lakosság egy része csökkentette a "bevitelt". Egy, a Gfk által készített jelentésből az derül ki, hogy 2012-ről 2013-ra a dohánytermékek illegális árusítása 725 millió szálról 1,1 milliárd szálra nőtt, s így a feketekereskedelem súlya 5,1 százalékról 11,8 százalékra bővült.

Az éves fogyasztói árindexet vizsgálva pedig az látható, hogy a dohánytermékek árindexe szinte minden évben meghaladja a többi termékét. Vagyis a dohánytermékek megdrágultak a többi termékhez képest. Aminek a következménye valószínűleg az, hogy megindult egyfajta helyettesítési "trend", melynek egyik szereplője a sodort cigaretta (vágott dohány) volt, mivel az ezekből készíthető cigaretta "előállítása" a gyári készítményekhez képest jelentősen olcsóbb.

Szerző

Itt a heti vészjelzés: percek alatt leéghetsz

Publikálás dátuma
2014.07.08. 07:17

Három megye kivételével az egész országra fi gyelmeztetést adott ki a hőség miatt tegnap a meteorológiai szolgálat.

Hét megyében és Budapesten másodfokú figyelmeztetés volt érvényben. A meteorológiai szolgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő napokban nagyon erős – akár 7,8-as értéket elérő – UV-B sugárzás várható. Ilyenkor normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet. Csak a hét második felében várható enyhülés.

Szerző

Törvényt kell módosítani

A gyermekvédelmi törvény módosítására kérte az alapvető jogok biztosa Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert. 

Székely László ombudsman egy édesanya bejelentésének vizsgálata alapján derítette ki, hogy az állami fenntartású iskolákban a települési (kerületi és fővárosi) önkormányzatok biztosítják ugyan a gyermekétkeztetést és az önkormányzat állapítja meg a térítési díjat, ám a  személyi térítési díjat - vagyis amennyit az étkezésért fizetni kell - az intézményvezető szabja meg, aki a törvény  szerint több személy is lehet.

Lehet maga az intézményvezető, a működtető vagy a szolgáltatást vezető. Arról azonban már nem rendelkezik egyik jogszabály sem, hogy mely esetben melyik szerv a tényleges döntéshozó. 

Amennyiben a személyi térítési díj megállapítását a szülő vitatja, mivel a normatív kedvezményre való jogosultságát nem, vagy csak későn állapították meg, akkor a jelenlegi szabályozás és a feltárt joggyakorlat alapján nem egyértelmű, hogy ki jogosult a gyermekétkeztetés személyi térítési díjával kapcsolatos döntéssel, vagy a döntés elmulasztásával szemben benyújtott kérelem elbírálására. 

A szabályozás tehát nem egyértelmű, és ellentmondásos, ami a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményébe ütközik, és a panaszos jogorvoslathoz fűződő alapjogával összefüggésben is visszásságot idéz elő.  Az ombudsman segítségét egy háromgyerekes anya kérte középiskolás gyermeke étkezési díjának sérelmesnek vélt megállapítása miatt.

Lánya a debreceni Könnyűipari Szakközép- és Szakiskolába jár, és az iskola működtetője annak ellenére nem biztosítja neki a normatív kedvezményt, hogy a családban három kiskorú gyermeket nevelnek. Tudomása szerint az önkormányzat azért nem ismeri el a kedvezményre való jogosultságot, mert a családban nevelkedő gyerekek közül az egyik - tekintettel arra, hogy az anya egyben nevelőszülő is - nevelt gyermek.

Szerző
Frissítve: 2014.07.07. 22:23