Előfizetés

Lépfenefertőzés Tiszafüreden

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2014.07.05. 07:05
Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. munkatársa dolgozik egy Tiszafüred- Kócsújfalu melletti szarvasmarhatelepen MTI FOTÓ: CZEGLÉDI Z
Lépfenefertőzés gyanúja miatt hat embert ápolnak a debreceni Kenézy kórházban - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken. A betegek jó általános állapotban vannak, várhatóan néhány napon belül elhagyhatják a kórházat. A fertőzés illegális marhavágás következménye, a húsból főzőkonyhák is kaptak. A hatóságokat későn értesítették.

Az MTI által kiadott közlemény szerint az utóbbi napokban egy tiszafüredi szarvasmarha-telepen két marhát vágtak le illegálisan. Az állatokról feltételezni lehetett, hogy betegek, de erről az állategészségügyi hatóságot nem értesítették. A kórházba került emberek az illegális szarvasmarhavágás során fertőződhettek meg. A Nébih vizsgálata a helyszínen még fellelhető fagyasztott húsból kimutatta a lépfene baktériumot. A hatóságok kérik azokat, akik a beteg állatokkal közvetlen kapcsolatba kerültek, vagy fogyasztottak azok húsából, és észlelik magukon a betegség tüneteit, mielőbb forduljanak orvoshoz.

Az időben felfedezett lépfene antibiotikummal jól gyógyítható, a szakemberek a helyszínen megtették a szükséges intézkedéseket, közvetlen veszéllyel már nem kell számolni. Megelőző antibiotikumos kezelést kapnak azok, akik nem betegek, de érintkezésbe kerülhettek a fertőzött szarvasmarhákkal vagy a feldolgozáskor azok húsával.

A fertőzésnek kitett állatok vakcinázását megkezdték. Az illegálisan levágott állat húsának egy részét családilag használták fel, a másik részét a több konyhát is üzemeltető Füredi Hableány Bt.-hez szállították. A cég felelőssége, hogy illegális forrásból, szabálytalanul szerzett be húst és azt a közfogyasztásban értékesítette. A Nébih a konyha működését csütörtökön felfüggesztette, az ügyben rendőrségi feljelentést tesz. A tiszafüredi önkormányzat ugyanakkor felmondta a nyári szünidőre kötött szerződést a város diákétkeztetését ellátó bt.-vel. Pintér Erika polgármester úgy tudja, hogy a szarvasmarhákat a City-Farm Kft. kócsújfalui telephelyén, illetve a Fekete rétnek nevezett legelőn tartották, ahol most több hatóság is vizsgálódik.

Az ügy kapcsán tegnap sajtótájékoztatót tartott Gőgös Zoltán szocialista agrárpolitikus, aki szerint Fazekas Sándor miniszternek, mint helyi országgyűlési képviselőnek, komoly politikai felelőssége van abban, hogy "a hatóságok eltitkolnak egy ilyen problémát". Gőgös úgy tudja, az első beteg már három-négy napja kórházba került, a helyi védelmi bizottság elnökét és a lakosokat mégis csak csütörtök este értesítették. Ha a hatóságok időben intézkedtek volna, nem kellett volna öt embernek kórházba kerülnie. Nem érti senki, hogy "milyen erők támogatásával" volt eddig az egész ügy eltussolva - jelentette ki Gőgös Zoltán. Az MSZP válaszokat vár többek között arra: Fazekas Sándor tudott-e róla, illetve adott-e utasítást a hatóságoknak, hogyan járjanak el az ügyben; igaz-e, hogy az érintett telephely tulajdonosa komoly támogatója volt a miniszternek a választási kampányban; Fazekas Sándor nem gondolja-e, hogy mindez elegendő, hogy benyújtsa a lemondását? Amennyiben nem teszi meg, Orbán Viktor miniszterelnöknek kellene felmentenie miniszterét.

Gőgös Zoltán - utalva a június végén kiderült botulizmusos megbetegedésekre - azt mondta, hogy két héten belül két élelmiszerbiztonsági botrány elég indok, hogy a rendszert visszaállítsák a normális működésbe. A Népszava kérdésére Gőgös elmondta: 2010 előtt a csak a miniszternek alárendelt főállatorvos rendelkezett teljes felelősséggel az élelmiszerbiztonsági rendszer felett. Ha úgy adódott Sopronból rendelt Békéscsabára állatorvosokat, így senki nem tudott eltussolni semmit. 2010 után az állategészségügyi hálózatot felosztották a kormányhivatalnoki rendszerben, a központi szerv, a Nébih szakemberei pedig, ha akarnák sem tudnák átlátni az egész országot, a helyi gondokat a helyi állatorvosoknak kellene megoldaniuk, de ahhoz nincs elegendő pénz, hogy rendszeresen ellenőrizzenek. Akkor mennek a beteg állatokhoz, ha hívják őket, így aztán előfordulhat, hogy kéz kezet mos alapon, az orvos tudtán kívül a "helyi kiskirályok" elhallgatják a megbetegedéseket.

Csak több szarvasmarha megbetegedése, elhullása után értesítették a hatósági állatorvost arról, hogy a Tiszafüred határában lévő telepen aggályokra adott okot egy elhullott állat szerveinek vizsgálata - közölte Péter István Jász-Nagykun-Szolnok megyei főállatorvos pénteken egy sajtótájékoztatón, Szolnokon. Miután a lépfenebetegséget július 2-án megállapították, elkezdődtek a hatósági intézkedések, az állományt forgalmi korlátozás alá vették és hozzáláttak az állatok vakcinázásához. A járványtani nyomozás során kiderült, hogy több állat kényszervágása már korábban megtörtént, és a húsukból sajnálatos módon főzőkonyhák is kaptak.

Időben?

Az illetékes hatóságok időben megtettek minden szükséges intézkedést, amikor kiderült, hogy Tiszafüreden lépfenével fertőzött szarvasmarhákkal vagy feldolgozáskor azok húsával többen is megfertőződhettek - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) péntek délután az MTI-vel. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert a hatóságok a szokásos hivatali úton folyamatosan tájékoztatják a vizsgálatok állásáról. Az FM közleményében kiemelte: sajnálattal tapasztalják, hogy "egyes politikai szereplők képesek egy ilyen ügyet is politikai hangulatkeltésre használni". Az eljáró hatóságok és hivatalok a mostani ügyben is megfelelő higgadtsággal, szaktudással, körültekintéssel látják el feladatukat.

Nincs kétségünk, hogy az illetékes hatóságok mindent megtettek, amit csak tehettek. Úgy, ahogyan a minisztérium azt közli is: "amikor kiderült", mi történt. Ám, ha jól értjük Gőgös Zoltán is erre hívja fel a figyelmet. Arra, hogy a korruptság előtt nyitott állategészségügyi hálózat alkalmatlan a gyors és elfogulatlan információközlésre. Mint, ahogyan június 23-án, a botulizmus-megbetegedések kapcsán is szóvá tette, s mint, ahogyan most sem történik más, mint akkor: ledorongolják, ne csináljon politikát az egészségügyből, holott az új rendszerrel éppen a kormányzat tette azt.

Hozta a formát a törvénygyár

Publikálás dátuma
2014.07.05. 07:03
Elfogadták a reklámadóról szóló törvény módosítását, amelyet L. Simon László jegyzett, bár nem teljesen ismerte FOTÓ: VAJDA JÓZS
A nyári szünet előtti utolsó ülésnapján is zakatolt a kormánypárti törvénygyár. Megszavazták a felsőoktatási változtatásokat, így nem csak Orbán kancellárait, hanem Schmitt Pált és a jobboldali holdudvart is "tárt karokkal" várhatják az egyetemek. Elfogadták a reklámadó újabb, "személyre szabott" módosításait, illetve a távszerencsejáték szervezését könnyítő jogszabályt, amellyel lehet, hogy Andy Vajna kezébe adták az internetes szerencsejáték-ipart.

A politikusoknak biztosan nem kell reklámadót fizetniük az interneten közzétett hirdetéseik után, mások 2,5 millió után 20 százalékot adóznak, az RTL Klubot pedig már idén jelentős, csaknem 4 milliárdos különadó befizetésére kötelezik - a június 11-én már megszavazott reklámadó-törvény újabb módosításiról is döntött tegnap a kétharmados parlament. A fideszes L. Simon László eredeti javaslatához e héten "csak" kétszer érkezett újabb javítás, először ő, másodszor a törvényalkotási bizottság nevében Gulyás Gergely faragott rajta.

L. Simon hétfőn azért kívánt javítani, mert kiderült, idén nem csak a TV2-nek, hanem az RTL-nek is jelentős kedvezmény járna az adóbefizetés alól a több tízmilliárdos elhatárolt vesztesége miatt. (Az indtíványozó vélhetően azt feltételezte, hogy csak a TV2-nek van ilyen.) Így L. Simon csak a 2013-ban veszteséges, vagy nullás eredményt záró cégekre szűkítette a kört - mint a TV2, mely 2010 óta veszteséges, és tavaly 11 milliárdos mínuszt könyvelt el -, egyben a reklámügynökségek megsarcolására, és közvetve a Google és a Facebook, mint internetes hirdetési felületek "megadóztatására" is kitért. Csakhogy ez a törvény főleg a kisvállalkozásokra sújtana: minden 25 ezer forint feletti internetes hirdetés után ugyanis fizetniük kellett volna, ezért a bizottság úgy javított rajta, hogy az értékhatár 2,5 millió legyen.

Ugyancsak pikáns, hogy L. Simon korábban azért jött elő az internetes reklámok megsarcolásával, mert politikusok is célzottan hirdetnek a közösségi oldalakon: végül a tegnap megszavazott verzió éppen azt mondja ki, "az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt", vagyis, a közhatalmat gyakorló politikusok kimaradnak a fizetésből. Az Országgyűlésben mindössze 35-en ellenezték az indítványt, 151-en támogatták, és a kihirdetést követő 31. napon lép majd hatályba.

L. Simont az RTL Klub sikeresen megizzasztotta a javaslatai miatt: mikor a riporterek szembesítették azzal a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárát, hogy a kkv-szektorra hárulnának jelentős terhek, azt mondta: nincs is ilyen a javaslatában. (Ezután telefonált a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, amely felvilágosította tévedéséről, emiatt L. Simon azt kérte a csatornától, ne adják le kínos tévesztését.)

Az, hogy egy képviselő nincs tisztában az általa benyújtott indítvány tartalmával, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint nem más, mint "tárgyi adat". Legalábbis Kósa Lajos erről beszélt az RTL-nek. L. Simon László nagyszerű politikus, egy politikust pedig nem az minősít, hogy egy konfliktusos helyzetben pontosan tud-e idézni egy tárgyi adatot - mondta, hozzátéve, hogy szerinte egy ilyen helyzetben "bárkit zavarba lehet hozni". Kísértetiesen hasonlít ez a védekezés a Tasnádi László volt III/II-es operatív tiszt államtitkárrá történt kinevezése utáni fideszes hangokhoz, melyek úgy szóltak, "csak a munkáját végezte", és különben is, "ez egy szakma".

L. Simon mindenesetre a parlamentben azzal védte a reklámadót, hogy "lehet hecckampányt indítani, nevetséges helyzetbe hozni a miniszterelnök családját, országgyűlési képviselőket", de most olyan jogszabályokat hoznak, amelyek a "könyveléstechnikákat" kihasználó cégek előtt bezárnak minden kiskaput. A fideszes Szűcs Lajos pedig úgy érvelt, hogy az egész törvény annak eredménye, hogy a párt 2010-ben vállalta, hogy mindenkivel szemben érvényesíti az igazságos teherviselés elvét. A jelek szerint a honatyákat leszámítva.

Elfogadta az Országgyűlés azt az oktatási salátatörvényt is, amelynek értelmében idén szeptembertől bevezetik a kancellári rendszert az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben. A posztra a miniszterelnök nevezhet ki olyan személyeket, akik felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban három éves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti, az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad. A rektorokat az intézményi szenátusok választhatják majd meg, de szinte minden fontosabb döntéshez a kancellár egyetértésére lesz szüksége.

Ezen felül bővül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy-egy delegáltjával. A módosítás révén önállósodhat a Testnevelési Egyetem a Semmelweis Egyetemtől. Bekerült a törvénycsomagba a "lex Mocsai" is, ami lehetővé teszi, hogy a sporttudományi felsőoktatásban az olimpiai érem megszerzése a doktori fokozattal egyenértékűnek minősüljön, a művészeti felsőoktatásban pedjig bizonyos díjak - amelyeket később határoznak meg - ugyanígy annak számítanak majd. Ennek következtében a kormánypárti holdudvar olyan személyiségeiből lehetnek rektorok vagy egyetemi tanárok, akik nem rendelkeznek doktorátussal, mint például Schmitt Pál, aki plágiumügye miatt veszítette el doktori fokozatát, és az államfői tisztségéről is le kellett mondania. A kormány tagjainak megváltozott feladat- és hatáskörével összefüggésben is módosított több törvényt a parlament.

A távszerencsejátékkal is Vajna nyer?
Andy Vajna lehet a pénteki nap nyertese, mert a korábbi kaszinóüzemeltetési jogok mellett "az internetes szerencsejáték is az övé lehet" a DK szerint. Vadai Ágnes független képviselő emlékeztetett, hogy amikor nemzetbiztonsági okokból betiltották a nyerőgépeket, abból is "Andy Vajna profitált". Ezután pedig a becslések szerint az is "egymilliárdon felül ajándék volt" Vajnának, amikor a játékadóból levonhatóvá tették a kaszinókoncessziós díjat - a filmipari kormánybiztos nyerte el ugyanis öt kaszinó üzemeltetési jogát. Vadai felhívta a figyelmet, hogy a szerencsejátékhoz kapcsolódva Andy Vajna neve mellett gyakran felbukkan Rogán Antalé, akinek tisztáznák a szerepét. A DK bejelentésének apropóját az adta, hogy az Országgyűlés tegnap elfogadta a távszerencsejáték szervezését megkönnyítő jogszabályt. A kaszinókoncessziós pályázaton induláshoz hasonló "könnyített" feltételekkel külföldi cég is szervezhet távszerencsejátékot Magyarországon.

Kiállított egy századot a kormányfő

Publikálás dátuma
2014.07.05. 07:02
A luxuskormányban egy államtitkár majdnem egymilliót keres, a helyettesek pedig csaknem 750 ezret FOTÓ: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ
Egyre ritkábban hangzik el a 2010-ben gyakran emlegetett olcsóbb és hatékonyabb állam szlogenje. Az állítás már 4 éve sem volt igaz, mostanra pedig teljesen hamissá vált, hiszen a harmadik Orbán-kormányban már 150-nél több az állami felső vezetők, vagyis a miniszterek, államtitkárok és helyetteseik száma - csak utóbbiból 102 szolgál. A "luxuskormányban" egy államtitkár majd' egymilliót keres, a helyettesek - csak a Miniszterelnökségen 27 van belőlük, illetve ilyen rangban dolgozik Áder János államfő húga is - pedig csaknem 750 ezret.

Már az előző Orbán-kormány is mintegy egymilliárd forinttal került többe négy év alatt, mint elődje, Bajnai Gordon kabinetje, a mostanra véglegessé vált kormányzati struktúra fenntartása pedig még drágább lesz az adófizetőknek. A kormányfő "luxuskormányt" alakított ki, amelyet immár több mint 150 állami felsővezető - miniszter, államtitkár és helyettes államtitkár - működtet. Csak helyettes államtitkárból 102 dolgozik - a legtöbb a Lázár János vezette Miniszterelnökségen. A 2010-es kampányban sokat hangoztatott, de már a második Orbán-kormányra sem igaz karcsúbb, olcsóbb állam szlogenje mára teljesen tarthatatlanná vált: a 10 miniszter munkáját 41 államtitkár és 102 helyettes államtitkár segíti.

Havi 65 ezer volt a fix
A rendszerváltás után először hivatalba lépő miniszterek még havi 65 ezer forintot kerestek. Az állami vezetők bérezését először 1992-ben, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben rendezték. A politikai vezetők és köztisztviselők kiegyensúlyozott bérezési rendszerét aztán az első Orbán-kormány rúgta fel 2001-ben azzal, hogy létrehozták a főtisztviselői kart: 300 kormányhű tisztviselőnek - és 150 főtisztnek - adtak ezzel átlagosan 50 százalékos béremelést.
Medgyessy Péter kormányfő 2002 végén a 2003-as költségvetés elfogadásához nyújtotta be a bérarányokat helyreállító, a kormánytagoknak két lépcsőben emelést adó javaslatot. Miután a parlament megszavazta a béremelést, a miniszterelnök vissza is vette: 2003 nyarán "megkérte" minisztereit, hogy a költségvetés helyzetére tekintettel éves béremelésüket ajánlják fel jótékony célra. Az emelt bért a kormánytagok először Gyurcsány Ferenc hivatalba lépésekor kapták meg.

Ezen állami felső vezetői kar éves bérköltsége csaknem 1,5 milliárd forint - és ebben nincs benne a cafetéria, az esetleges jutalom vagy prémium, a miniszteri hatáskörben adható fizetésemelés, és az olyan egyéb, közpénzből fizetett juttatások, mint a telefon-, vagy a gépkocsihasználat. Az éves bérköltséghez képest ugyan kis összeg Orbán Viktor havi 1,5 milliós miniszterelnöki fizetése, ám ahhoz képest sok, hogy Bajnai Gordon ugyanekkora összegből csak havi egy forintot vett fel, a többit jótékony célra ajánlotta fel, és Gyurcsány Ferenc is minden hónapban különböző alapítványoknak utalta át kormányfői javadalmazását. Egy miniszter havi bruttó 1,1 milliót keres, amit évi 200 ezer forintos cafetériakeret egészít ki, az államtitkári alapfizetés 997 ezer forint - ehhez szintén jár az évi 200 ezres cafetéria -, egy helyettes államtitkár 748 ezer forintos bruttó alapbért kap, plusz az egyéb juttatások.

A legszembetűnőbb a helyettes államtitkárok számának növekedése: míg a Bajnai-kabinet 54 helyettes államtitkárral működött, a második Orbán-kormány már kezdetben 59-re növelte a számukat, a ciklust pedig 80-nal fejezte be, most pedig már 102-nél tartanak. Az immár minisztériumi rangra emelt Miniszterelnökségen a 2010-es cikluskezdéskor alkalamazott kettővel szemben immár 27 helyettes államtitkár dolgozik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozik ilyen poszton például Áder János államfő húga, Pölöskei Gáborné, aki eddig a tárca főosztályvezetője volt. Az Index szerint a köznevelési államtitkárságon fog dolgozni, a Hoffmann Rózsát váltó Czunyiné Bertalan Judit beosztottja lesz.

Kiderült, hogy a minap a Magyar Közlöny felelős szerkesztői posztjáról Trócsányi László igazságügyi miniszter által menesztett Borókainé Vajdovits Éva nem is járt rosszul, hiszen az első Orbán-kormány szóvivőjének, Borókai Gábornak, a Heti Válasz főszerkesztőjének a felesége is helyettes államtitkár lesz: Áder húgához hasonlóan az Emmi-ben.

Mint a hvg.hu összeállításából kiderült, az új kormányban is helyettes államtitkári sarzsit kapott a KDNP-s Latorcai János fia, Latorcai Csaba: ő az Emmi-ből került át a Miniszterelnökségre. Szintén tárcát váltott Prőhle Gergely: eddig a külügyi tárcánál a kulturális diplomáciáért felelt, most viszont Balog Zoltán minisztériumába igazolt. Noha távozásáról cikkezett a sajtó, marad a Miniszterelnökségen helyettes államtitkár Kumin Ferenc. Lesz, aki nagyköveti posztot hagy ott egy helyettes államtitkári megbízatásért: a külügyhöz került Magyarország bécsi nagykövete, Szalay-Bobrovniczky Vince - az ő testvére Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kormányzati megrendelésekkel kistafírozott Századvég egyik vezetője.

Káoszban a Klik, lemondatták az elnökét
Közös megegyezéssel távozik Marekné Pintér Aranka az állami köznevelési intézményeket fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöki székéből - értesült az Index. Lehetséges utódját a hírportál nem nevezte meg, de a hvg.hu szerint Hanesz József, az új köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit korábbi munkatársa lehet a Klik vezetője. Marekné bukása mögött a 2013-ban államosított iskolarendszer botrányai állhatnak, amelyek a túlközpontosított irányításból fakadnak. A Klik problémáinak feltárására szerződött, majd leváltott miniszteri biztos, Szabó Balázs jelentésében személyesen az elnököt hibáztatta a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is.
A Klik működési zavarai azonban a hibás törvényalkotási gyakorlatból is következhetnek, amelyre az Alkotmánybíróság (Ab) június 30-i határozata mutatott rá. Bár elvileg az intézményfenntartó mintegy 120 ezer pedagógus munkáltatója, egy munkaügyi per miatt a miskolci munkaügyi bíróság az Ab-tól a köznevelési törvény alaptörvény-ellenességének kimondását kérte, mivel a testület nem tudta megállapítani, hogy valójában ki a felperes fél munkáltatója, vagyis a Klik, maga a közoktatási intézmény vagy a helyi önkormányzat. Az Ab elutasította a bírói kezdeményezést, és megállapította, hogy nem alkotmányossági, hanem jogértelmezési problémáról van szó, vagyis a bíróságoknak kell eldönteniük a vitás esetekben, hogy ki a közoktatásban dolgozók munkáltatója.

Mint arról korábban beszámoltunk, a szűkebb államtitkári gárdában is sok a megbízható káder. A Lázár Jánost luxusutazásaira is elkísérő Sonkodi Balázs például a nagyhatalmú csúcstárca, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára lett. Lázár beosztottja továbbá L. Simon László, volt kulturális államtitkár és a Várbazár felújításáért felelős kormánybiztos a kancellária parlamenti államtitkáraként. Németh Lászlóné számára viszont visszalépés volt, hogy a fejlesztési miniszteri székből csak egy államtitkáriba ülhetett. A fideszes Potápi Árpád a nemzetstratégiáért felel a Miniszterelnökségen, ahol államtitkár lett még Kis Miklós Zsolt, a Magosz ifjúgazda-tagozatának elnöke is, aki a vidékfejlesztést irányíthatja.

Politikai vezetők száma
Kabinet                      Miniszter    Államtitkár  Helyettes államtitkár  Összesen
Bajnai-kormány            15               21                      54                      90
Orbán-kormány
2010. június                     9               42                      59                      120
2014. április                     9               47                      80                      136 
Orbán-kormány
2014. július                     10               41                   102                      153
Forrás: Népszava-gyűjtés