Előfizetés

Nem rákgyógyszer az Avemar!

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Biropharma Első Magyar Biotechnológiai Kft. (Biropharma Kft.) és a Bizalom Expressz Kereskedelmi és Csomagküldő Kft. (Bizalom Kft.) az Avemar termékekről jogsértő módon állította, hogy a készítmények alkalmasak a betegség gyógyítására, kezelésére.

A vállalkozások 2011. január 1. és 2013. szeptember 15. között különböző reklámeszközökön daganatos betegek részére az Avemar élelmiszernek minősülő termékeket betegség gyógyítására, kezelésére vonatkozó ígéretekkel népszerűsítették. Fontos kiemelni, hogy az élelmiszerekre vonatkozó szigorú reklámozási szabályok szerint tilos élelmiszernek gyógyhatást tulajdonítani. Az Avemar elnevezésű, granulátum és tabletta kivitelben értékesített termék különleges táplálkozási célú élelmiszernek minősül, azon belül speciális gyógyászati célra szánt tápszer kategóriába sorolható – de még ebbe a kategóriába tartozó termékeknek sem tulajdonítható a reklámokban gyógyhatás.

A GVH kiemeli, hogy a reklámokkal elsősorban azokat a daganatos betegségekben szenvedő fogyasztókat célozták meg, akik kifejezetten a gyógyulás, illetve kezelések kiegészítése céljából keresik a különböző terápiás lehetőségeket. Az egészségre és az emberi szervezetre ható termékek esetén a különféle betegségben szenvedő vagy azt megelőzni szándékozó emberek sérülékeny fogyasztói csoportot alkotnak. Ők a gyógyulás vagy gyógyító hatás reményében lényegesen érzékenyebben reagálnak a gyógyulást ígérő tájékoztatásokra, emiatt különös jelentősége van az ágazati szabályoknak megfelelő tájékoztatásnak.

A GVH megállapította, hogy a fenti tájékoztatásokkal a vállalkozások jogsértést követtek el és megtiltotta a magatartás folytatását. Ezen kívül bírság kiszabását is indokoltnak látta a Hivatal, a Biropharma Kft.-t 2.000.000 Ft, a Bizalom Kft.-t 1.100.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. A Biropharma Első Magyar Biotechnológiai Kft. ellen korábban már folyt – némileg eltérő gyakorlat miatt, némileg eltérő jogalapon – versenyfelügyeleti eljárás, amely egyes állítások alkalmazása miatt marasztalással zárult, azonban az is megállapítható volt, hogy a vállalkozás a GVH döntését követően jelentősen megváltoztatta kommunikációs gyakorlatát a döntés megállapításaira alapozva.

A bírság meghatározása során a GVH a jogsértő reklámok költségeiből indult ki, és enyhítő körülményként vette figyelembe a vállalkozások kommunikációs gyakorlatának különböző módosításait, illetve a gyakorlat felfüggesztését is.

Norvég alapok - Kemény ellenféllel került szembe a magyar kormány

A magyar kormány kezdeményezni fogja a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodánál (FMO), hogy adja át az EY (korábban Ernst and Young) jelentését, amelyet a nemzetközi tanácsadó cég a norvég alapok 2008-2010 közötti forráselosztásáról készített - közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, azt követően, hogy személyesen tárgyalt az EY magyarországi igazgatójával.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy a megbeszélésen kiderült, az EY magyarországi vezetője, Havas István a magyar kormány kérését a dokumentum átadására továbbította a megrendelőnek; a norvég fél azonban megtiltotta, hogy az iratokat átadják a magyar kormánynak, ezzel az érdemi tárgyalás befejeződött, mert Havas Istvánt köti a titoktartási szerződés, amelyet a tanulmány megrendelőjével írt alá - jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Az EY magyarországi vezetője emiatt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta, hogy az atlatszo.hu honlapon megjelent dokumentum a közzétett formában hiteles-e, a teljes anyagot jelenti-e, illetve mi a különbség a sajtóban is vázlatként szereplő dokumentum és a véglegesített anyag között - közölte  Csepreghy Nándor. 

Jelezte azt is: furcsállja, hogy a Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) nem járul hozzá, hogy a dokumentumot megismerje a magyar kormány. Ezzel - az államtitkár értékelése szerint - a kormány gyanúját erősíti, hiszen ha nincs mit takargatni, akkor mi értelme van a titkosításnak. A kormány fenntartja eddigi kifogásait, miszerint a pályázati folyamat során nem volt biztosított a bíráló bizottságok függetlensége, és visszaéltek a közpénzekkel - mondta Csepreghy Nándor.



Norvég alapok - Kemény ellenféllel került szembe a magyar kormány

A magyar kormány kezdeményezni fogja a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodánál (FMO), hogy adja át az EY (korábban Ernst and Young) jelentését, amelyet a nemzetközi tanácsadó cég a norvég alapok 2008-2010 közötti forráselosztásáról készített - közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, azt követően, hogy személyesen tárgyalt az EY magyarországi igazgatójával.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy a megbeszélésen kiderült, az EY magyarországi vezetője, Havas István a magyar kormány kérését a dokumentum átadására továbbította a megrendelőnek; a norvég fél azonban megtiltotta, hogy az iratokat átadják a magyar kormánynak, ezzel az érdemi tárgyalás befejeződött, mert Havas Istvánt köti a titoktartási szerződés, amelyet a tanulmány megrendelőjével írt alá - jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Az EY magyarországi vezetője emiatt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta, hogy az atlatszo.hu honlapon megjelent dokumentum a közzétett formában hiteles-e, a teljes anyagot jelenti-e, illetve mi a különbség a sajtóban is vázlatként szereplő dokumentum és a véglegesített anyag között - közölte  Csepreghy Nándor. 

Jelezte azt is: furcsállja, hogy a Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) nem járul hozzá, hogy a dokumentumot megismerje a magyar kormány. Ezzel - az államtitkár értékelése szerint - a kormány gyanúját erősíti, hiszen ha nincs mit takargatni, akkor mi értelme van a titkosításnak. A kormány fenntartja eddigi kifogásait, miszerint a pályázati folyamat során nem volt biztosított a bíráló bizottságok függetlensége, és visszaéltek a közpénzekkel - mondta Csepreghy Nándor.