Előfizetés

Titkos adatgyűjtés - A parlamentnek folytatnia kell a vizsgálatot!

Vagy külön parlamenti vizsgálóbizottság, vagy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keretein belül, de folytatni kell az amerikai lehallgatási botrány magyarországi vonatkozásainak feltárását - mondta Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerdán az MTI-nek, a tesületi ülést követően.

Kedden a The Washington Post című amerikai napilap írt arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) százkilencvenhárom ország megfigyelésére kapott engedélyt. Korábban többször felmerült, hogy valószínűleg Magyarországon is érintett volt a titkos megfigyelésben.

A cikk szerint megszerezték az NSA volt munkatársától, Edward Snowdentől azokat a 2010-ből származó igazságügyi dokumentumokat, amelyek felhatalmazzák az NSA-t a kommunikáció megfigyelésére egy adott listán szereplő országokban, összesen 193 államban. A külföldi hírszerzést felügyelő bíróság (FISC) által kiadott, egy évre szóló jogi felhatalmazás nem azt jelenti, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség folyamatosan megfigyelte volna ezeket az országokat vagy nemzetközi szervezeteket, mindössze annyit, hogy megvolt rá a jogi lehetősége.

Molnár Zsolt felidézte, az előző parlamenti ciklusban az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottsága foglalkozott ezzel az üggyel. A testületnek azonban - bár nem sikerült teljes körű vizsgálatot elvégezni - lejárt a mandátuma.

Az MSZP-s politikus szerint a parlamentnek döntenie kell arról, hogy a megkezdett munkát ismét egy külön vizsgálóbizottság folytatja majd, illetve ezzel összefüggésben mi lesz a teendője a nemzetbiztonsági bizottságnak.

Molnár Zsolt elmondta, hogy a testület szerdai, zárt ülésén Lázár János, a Miniszterelnökség vezetőjeként az Információs Hivatalért (IH) felelős miniszter az IH előző évi tevékenységéről, s az idei feladatairól adott tájékoztatást. Ennek során is szóba került az amerikai titkos lehallgatási ügy, s - Molnár Zsolt elmondása szerint - Lázár János is egyetértett abban, hogy folytatni kell a botrány magyarországi szálak feltárását.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly ősszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.

Az Országgyűlés tavaly december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata az volt, hogy megvizsgálja: megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket.

Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.

A vizsgálóbizottság tagjai januártól márciusig tartó munkájuk során több embert, köztük a titkosszolgálatok vezetőit, minisztereket is meghallgattak, több nagykövettől írásban kaptak tájékoztatást.

Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke a bizottság utolsó ülése után újságíróknak elmondta: megállapodtak abban, hogy vizsgálatukban feltárt információkról Kocsis Máté, a bizottság fideszes elnöke Kövér László házelnök számára feljegyzést készít az Országgyűlés, Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottságának munkájáról, s az ennek során feltárt államtitkokat képező tényekről.

Ezen felül abban maradtak, hogy a befolyásszerzéssel kapcsolatos kísérletek feltárását a bizottság  - mandátumának lejártáig - március 31-ig nem tudja befejezni. Ezért az új Országgyűlés - ha úgy gondolja - erre új vizsgálóbizottságot hozhat létre - tette hozzá akkor Gulyás Gergely.

Nem alkotmányellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációja

A szövetkezeti hitelintézetek integrációja két ponton alkotmányellenes, összességében azonban megfelel az alaptörvénynek - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.

Az Ab csupán az alkotmányjogi panaszok kis részét fogadta el és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az integrált működés megteremtését illetően a jogalkotó közérdekre hivatkozása megalapozott, a takarékszövetkezetek önállóságát jelentősen csökkentő egy éve elfogadott kötelező integráció egésze nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.

Az Ab alaptörvény-ellenesség miatt 2014. december 31-ei hatállyal megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet - a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét - és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni.

Továbbá határozatának kihirdetésével megsemmisíti az Ab a törvénynek az integrációban részt vevő Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizáló rendelkezését, amely miatt a Takarékbank más részvényeseitől eltérően ezen jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása nem lenne felfüggeszthető.

Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az intézményvédelmi szervezet - 2014. július 1-jétől a Takarékbank - által a szövetkezeti hitelintézetek számára meghatározott mintaalapszabály csak olyan kötelező elemeket tartalmazhat, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, vagy a törvény végrehajtását szolgálják, illetőleg a hitelintézetek integrált működésére irányadó európai uniós követelmények teljesítéséhez szükségesek.

Nem alkotmányellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációja

A szövetkezeti hitelintézetek integrációja két ponton alkotmányellenes, összességében azonban megfelel az alaptörvénynek - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.

Az Ab csupán az alkotmányjogi panaszok kis részét fogadta el és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az integrált működés megteremtését illetően a jogalkotó közérdekre hivatkozása megalapozott, a takarékszövetkezetek önállóságát jelentősen csökkentő egy éve elfogadott kötelező integráció egésze nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.

Az Ab alaptörvény-ellenesség miatt 2014. december 31-ei hatállyal megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet - a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét - és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni.

Továbbá határozatának kihirdetésével megsemmisíti az Ab a törvénynek az integrációban részt vevő Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizáló rendelkezését, amely miatt a Takarékbank más részvényeseitől eltérően ezen jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása nem lenne felfüggeszthető.

Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az intézményvédelmi szervezet - 2014. július 1-jétől a Takarékbank - által a szövetkezeti hitelintézetek számára meghatározott mintaalapszabály csak olyan kötelező elemeket tartalmazhat, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, vagy a törvény végrehajtását szolgálják, illetőleg a hitelintézetek integrált működésére irányadó európai uniós követelmények teljesítéséhez szükségesek.