A biztonság illúziója

Publikálás dátuma
2014.07.02. 07:25
A szőregi biztonsági gáztárolót sem sikerült még teletölteni FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY
A kormányzat által beígért százmilliárd forint értékű gázvásárlás nem javítja az ország gázellátásának a biztonságát. A Fidesz-kabinet által a végletekig leürített gáztárolókat ugyanis csupán addig a szintig készül feltölteni a kormány, mint amilyenen korábban tél végén álltak. Az orosz gázcsapok elzárása esetén így az országnak nem lesz elegendő tartaléka az ellátási krízis átvészeléséhez.

Nem lesz sokkal biztonságosabb az ország gázellátása attól, hogy a kormány százmilliárd forintból részlegesen feltölti a hazai kereskedelmi gáztárolókat. A föld alatti tározók ugyanis a régebben ilyenkor szokásos 2,5-3 milliárd köbméternél mintegy kétmilliárd köbméterrel alacsonyabb szintre lettek leürítve. Így a most betárolni tervezett gázmennyiség csak az óriási hiány részleges pótlására elegendő. Arra pedig nem, hogy az ország felkészüljön az orosz gázcsapok esetleges elzárására - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezzel cáfolta az az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közleményét, ami szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kapott milliárd forint hitelből vásárolt gáz betárolásával jelentősen nő a magyar ellátásbiztonság.

Hegedűs Miklós számításai szerint a jelenlegi, hozzávetőleg ezer köbméterenként hetvenezer forintos gázból, mintegy 1,4-1,5 milliárd köbmétert lehet majd vásárolni a 100 milliárdos keretből. Ez töredéke a kormány által tavaly államosított az összesen 4,2 milliárd köbméteres hazai kereskedelmi, és az 1,2 milliárd köbméteres biztonsági készleteket tároló kapacitásnak. A gáztartalék csak néhány hónapra lesz elegendő az ország ellátására, ha az orosz exportőr, a Gazprom leállítja a kivitelt az orosz-ukrán területi vita kiéleződése miatt.

Emlékezetes: korábban a szőregi vésztározóban 1,2 milliárd biztonsági tartalék volt felhalmozva krízis helyzet esetére. Ebből a kormány tetemes mennyiséget felhasznált arra, hogy enyhítse a saját maga által a rezsicsökkentéssel okozott károkat. Az ügyletbe - a szakértők szerint teljesen feleslegesen - bevont egy magántársaságot is, amely több milliárdos hasznot tehetett zsebre az üzleten. A tartalékok leapadtak mintegy 700 millió köbméterre a biztonsági tárolóban, s a kormányzat ezt a készletet tegnapig 900 millió köbméterre töltötte fel, de ez még mindig alatta van a Fidesz-kormány hatalomra jutása előtti 1,2 milliárdos szintet. Vagyis az ellátásbiztonság javulásáról a kereskedelmi és a stratégiai befogadó egységekben tárolt mennyiség miatt nem beszélhetünk.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a jelenleg a kereskedelmi tárolókban lévő hozzávetőleg egymilliárd köbméternyi gáz zöme nem a kormányé, hanem a hazai gázszolgáltatóké. Ezeket a cégeket ugyanis arra kötelezte a kormány, hogy a lakossági ügyfeleik kiszolgálásához a tavalyi fűtési idényben szükséges gázmennyiség 60 százalékát még az elmúlt év őszén tároltassák be. Az enyhe téli időjárás miatti visszaesett a fogyasztás, ezért viszonylag jelentős mennyiség maradt belőle. E szerint a kormány eddig szinte semmit tett az általa rendszeresen hangoztatott ellátásbiztonság-növelés érdekében, mi több a korábbi biztonsági szintet sem érte el.

Szakértők továbbra is azt állítják, hogy a kormánynak tavaly nem a német E.ON gáztárolóit kellett volna megvennie mintegy 280 milliárd forintért, hanem ezt az összeget földgáz vásárlásra kellett volna költeni. Ekkor valóban javult volna az ellátásbiztonság, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor az ország sohasem látott mértékben kiszolgáltatott az orosz beszállítónak.

A kormányzat állítása ellenére az Ausztria felől érkező HAG vezetékre nem lehet az ország ellátását alapozni, miután annak a kapacitása csupán napi 12 millió köbméter körüli, s elméletileg ebből napi kilencmillió köbmétert leköt az Ukrajna számára Magyarországon keresztül zajló export. Vagyis a hazai tárolók töltésére nem jut számottevő kapacitás. Nagyobb mennyiségű gáz továbbra is csak az Ukrajna felőli vezetéken érkezhet, hozzávetőleg napi 18-20 millió köbméternyi mennyiségben. Persze csak addig, amíg az oroszok le nem állítják, vagy nem korlátozzák az exportot. Erre pedig a Gazprom vezetése szerint egyre növekszik az esély, miután lassan háborúvá fajul az Kijev és Moszkva konfliktusa és egyre halmozódik Ukrajna tartozása a korábban leszállított gáz miatt. Emellett az orosz állami gázcég abban az esetben is elzárhatja a csapokat, ha kiderül, hogy az európai országokból - köztük Magyarországról - a valóságban nem nyugat-európai gáz, hanem az orosz exportból visszafordított (reverz) gáz jut el Ukrajnába.

Piaci információk szerint Magyarországon keresztül "papíron" a német RWE energetikai konszern szállít gázt azt ukránoknak. Ám az általuk exportált mennyiség csak hivatalosan átutazik országunkon nyugatitól a keleti határig, a valóságban a gáz fizikai "utaztatása" nem történik meg, hanem a Beregdarócnál bejövő gáz egy részét fordítják vissza a szakemberek Ukrajna felé egy nemrégen kibővített kapacitású exportvezetéken.

Elemzők úgy vélik: az import vezetékkapacitások korlátait figyelembe véve csak orosz gázzal tudjuk feltölteni a tárolóinkat, hiába olcsóbb a nyugat-európai piaci ár - mintegy 20 százalékkal - a Gazprom árainál. Emellett gondoskodni kell az ország napi tíz millió köbméter körüli szükségleteinek a kielégítéséről is, de csökkenti készleteinket a napi néhány millió köbméteres "kötelező" export is, amit Horvátországba, Szerbiába és Romániába továbbítunk.

                                             A Gazprom előbb a saját tárolóit tölti
Magyarország hiába kérte az orosz Gazpromtól, növelje gázszállításait a magyar földalatti gáztározókba. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter múlt heti bécsi találkozóján hangzott el a ez a kérés. Akor az oroszok megígérték megvizsgálják a lehetőségeket. A Gazprom múlt pénteki, éves részvényesi közgyűlésének szünetében azonban az MTI értesülése szerint Alekszandr Medvegyev, a Gazprom exportcégének vezérigazgatója azt közölte, hogy a Gazprom először az európai országokban meglévő saját tulajdonú és bérbe vett földalatti gáztározóit tölti fel, Magyarországgal viszont sem a tározók használatára, sem a feltöltésre nincs bérleti szerződése. Az európai tárolók feltöltése gőzerővel folyik, ezekben jelenleg több mint 56 milliárd köbméter földgáz van, ami 70 százalékos töltöttségi szintnek felel meg.

                                          Ismeretlenek a kölcsön kondíciói
Nem tudni mikor és miből, és milyen kamatokkal fizeti majd vissza a most felvett 100 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt az MVM a kormányzatnak. A gázforgalmazáson - különösen a lakossági szektor esetében - ugyanis aligha érhet el profitot a társaság a jelenlegi nyomott piaci árak, illetve a szokásosnál is alacsonyabb igények miatt - állítják szakemberek. Az MVM elméletileg amúgy sem szerezhet hasznot a gáz ügyleteken, miután a kormányzat éppen az állami vállalat bázisán szándékozik nonprofit jellegűvé alakítani a hazai közmű szolgáltatási szektort. Igaz - teszik hozzá a szakértők -, a kormányzat furcsán értelmezi a profit és az extraprofit fogalmát. 2012-ben például a Fidesz-kabinet a külföldi tulajdonú áramszolgáltatókat vádolta "extraprofit kitalicskázásával", miközben az állami kézben lévő MVM egyedül nagyobb nyereséget produkált az áramszektorban, mint az összes többi  villamos cég együttvéve. Vagyis az árampiacon maga az állam zsebelt be extra hasznot, nem a szolgáltatók.

Szerző

Botrány a kertbérletek miatt

A rossz földtörvény miatt országszerte több ezren veszíthetik el főként önkormányzattól bérelt földjüket, kiskertjüket. A széleskörű egyeztetés nélkül megszületett  jogszabályban egy  passzus miatt egy hektárnál kisebb földet csak regisztrált földműves bérelhet, holott venni bárki vehet.

A teljesen érthetetlen szabályozásnak úgy tűnik először Szombathelyen lesznek "áldozatai", 1500 szombathelyi család októberben lejáró szerződése miatt elbúcsúzhat a jövedelemkiegészítésre, illetve az önellátásra szolgáló bérelt kertjétől - derült ki Ipkovich György, az MSZP szombathelyi polgármesterjelöltje és Nemény András Vas megyei elnök kedden tartott sajtótájékoztatóján.

Ipkovich György a Népszavának azt mondta, a toldozott-foltozott "alaptörvényhez" hasonlóan, a május 1-jén hatályba lépett földtörvény módosítása sem maradhat el. "Ha az urak gondolkodtak volna, akkor a többnyire nagyvárosi embereket nem hozzák ilyen lehetetlen helyzetbe, hogy települések határában található jórészt egy hektár alatti gyümölcsösök, zöldséges kertek művelőit, lakótelepi embereket, alkalmazottakat, munkásokat kizárják a bérlők közül" - fogalmazott.

Ezek a területek döntően önkormányzati tulajdonban vannak és a testületek nem is akarják eladni ezeket, hiszen a települések fejlesztésében, terjeszkedésében hosszabb távon is fontos tartalékként vehetők számításba. A bérlők bejegyeztethetnék magukat földművesként, hogy tovább bérelhessék a kertjüket, "mindössze" arra lenne szükség, hogy a mikrovállalkozó szolgáltatók, közalkalmazottak legalább 3 évig jövedelmük legalább felét a mezőgazdaságból szerezzék. Ipkovich hangsúlyozta, országosan tízezres nagyságrendben keserítheti meg családok életét a hibás szabályozás.

Bárándy Gergely országgyűlési képviselő készíti elő azt a törvénymódosító javaslatot, amit még a héten benyújtanak az országgyűlésnek. A javaslat lényege, hogy ne csak megvásárolni, de bérleni is lehessen az egy hektár alatti mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket földműves regisztráció nélkül is.
Nemény emlékeztetett, volt már példa arra, hogy utólag csendben, vagy akár sajátjukként beterjesztve, de a kormánypárt elfogadott ellenzéki javaslatot.

Az ellenzéki politikusok bemutattak egy áthidaló megoldást is. Ha a bérleti szerződések lejártáig, őszig nem születik meg a törvénymódosítás, akkor az új városi közgyűlés megalakulása után azonnal rendeletmódosítást kezdenek és meghosszabbítják a lejáró bérleti szerződéseket.
Ipkovich György megjegyezte, a bérlők már május 1-je előtt kérték az önkormányzatot, hogy az új földtörvény tiltása előtt rendezzék hosszabb távra a bérletek ügyét, de elengedték a fülük mellett.

Egy 80 ezres városban 1500 család, azaz 6-7 ezer szavazó már egy önkormányzati választást is eldönthet. Nem csoda, hogy hirtelen fontos lett a kiskertek ügye. Látva a felháborodást, a polgármester is rohanna az agrárminisztériumba, de a törvényt az Országgyűlés hozta, aminek akkor ő is tagja volt és megszavazta - fogalmazott Ipkovich György.

Szerző

Nem csaltak a civilek

Publikálás dátuma
2014.07.02. 07:21
A Tilos Rádió 3 millió forintból 8 hónapig tanította a rádiózásra a roma gyerekeket FORRÁS: TILOS RÁDIÓ
Továbbra sem érkezik hazánkba pénz a norvég alapból - többek között azért, mert a kormány abajgatja a civileket. A Miniszterelnökség által lobogtatott átvilágítási jelentést az egyik kormány által kifogásolt szervezet, az Átlátszó.hu hozta nyilvánosságra: abból kiderül, nem voltak rendszerszintű problémák a pályáztatásnál. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) folytatta a civilek vizsgálatát, a Tilos Rádiónál is bejelentkeztek.

Úgy tűnik a kormánynak esze ágában sincs felhagyni a civilek zaklatásával. A Transparency International Magyarország (TI) tegnap közleményben tudatta: az alapvető jogok biztosához fordul a Kehi norvég alap vizsgálata miatt. A TI szerint a Kehi kihasználja a működését szabályozó törvény homályos megfogalmazását, és kiterjeszti a hatáskörét a norvég adófizetők pénzéből finanszírozott civil támogatásokra.

Miután számos nagyobb (100 ezer euró körüli) támogatást elnyert pályázónál kopogtatott a Kehi, tegnap már ennél kisebb összeg miatt is kiszállt egy civil szervezethez. A Tilos Kulturális Alapítvány, azaz a Tilos Rádió is megkapta azt a levelet, amelyben a Kehi a támogatással összefüggő dokumentáció átadására szólítja fel őket. A rádió az "Egyedül nem megy - a Tilos Rádió oktatási projektje roma fiataloknak" pályázata kapcsán nyert 10 ezer eurós támogatást. A Tilos Rádió együttműködik, de vitatja a vizsgálat jogszerűségét, valamint nehezményezi, hogy a Kehi számára másfél napot hagyott, hogy a teljes dokumentációt összeállítsák. Mivel "az alapvetően önkéntes munkára építkező Tilos Alapítványnak egyetlen adminisztratív munkakörben dolgozó munkatársa van, a kérés ilyen rövid határidővel nem teljesíthető" - írja a Tilos Rádió.

Számos, a Kehi által felkeresett civil szervezet visszautasította a vizsgálatot, mivel álláspontjuk szerint a Kehi csak a közpénzek felhasználását ellenőrizheti, a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) forráselosztásának ellenőrzésére pedig a brüsszeli FMO jogosult. Amely ezt rendszeresen meg is teszi: jól mutatja ezt, hogy az előző programidőszakról példának okáért készült egy olyan átvilágítás, mint az EY-é. (A kormány is készíthetne ilyet a közbeszerzések, a trafikkoncessziók vagy a földbérleti pályázatok lebonyolításáról.) Nem állapított meg rendszerszintű hiányosságot az NCTA hazai elosztási rendszerében az Ernst &Young (EY) - derül ki az Átlátszó.hu által nyilvánosságra hozott jelentésből. A könyvvizsgáló cég a források elosztásáért felelős brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodától kapott megbízást, hogy világítsa át a 2008-2009-es időszak tevékenységét. Erre a jelentésre hivatkozva állította korábban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, hogy ennek alapján a sikkasztás gyanúja is fennállhat. Ezzel szemben a jelentés szerint megfelelő volt a projekt végrehajtása. Ugyanakkor, ahogyan ez egy ilyen átvilágítás esetén elvárható, az EY több problémát illetve kockázatot is feltárt a pályázatokkal kapcsolatban, ezek mindegyikét kijavította a pályáztatást felügyelő Ökotárs Alapítvány.

A civil alapból hazánk mintegy 3,5 milliárd forintot kap, ennek elosztásáért felel az Ökotárs Alapítvány, és konzorciumi társai. Emellett további 35 milliárd forintot kap Magyarország: ennek elosztásáért a központi kormányzat felel. Ez utóbbi kifizetéseit azonban májusban felfüggesztette Oslo. Bár néhány hete a kormány már arról beszélt, hogy újra megindulhat a norvég pénzek áramlása, az északiak a múlt héten levélben jelezték a kormánynak: addig nem lehet szó róla, amíg a kormány és a Kehi vizsgálgatja a civileket.

Szerző