Előfizetés

Káder a doktor helyett

Molnár Richárd
Publikálás dátuma
2014.07.01. 07:03
Szeptembertől a kancellárok lesznek a felsőoktatási intézmények urai FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége a felsőoktatási törvény módosításait, így szeptembertől Orbán elkezdheti kinevezni az egyetemek élére a kancellárait, doktorátus híján is egyetemi tanár vagy rektor lehet a bukott Schmitt Pálból vagy épp Mocsai Lajosból, illetve megszűnik a felsőoktatási intézmények gazdálkodásáért felelős gazdasági főigazgatói tisztség.

Visszacsempészték az Országgyűlés által tegnap elfogadott oktatási salátatörvénybe egy utolsó pillanatban beadott módosító indítvánnyal annak lehetőségét, hogy doktori fokozat nélkül lehessenek egyetemi tanárok vagy rektorok a sporttudományi és művészeti felsőoktatásban a Fidesz holdudvarának ismertebb személyiségei. Mint megírtuk, a módosítás értelmében a doktori fokozattal egyenértékűnek számít majd "a jogszabály alapján adományozott díj", amelyet a javaslat konkrétan nem nevez meg, az indoklás szerint ezt később határozhatják meg. Sporttudományi területen továbbá doktorátust "ér" az olimpiai és paralimpiai játékokon szerzett 1.-3. helyezés, ez alapján pedig akár a plágiumügye miatt doktorátusát elveszítő, lemondott köztársasági elnök, Schmitt Pál is egyetemi tanárrá válhat. A módosítás eredeti beterjesztője, a fideszes Pósán László a múlt héten még azzal indokolta javaslata gyors visszavonását, hogy "túl sok paragrafust kellene megnyitni ahhoz, hogy a módosító alkalmazható legyen". Valószínűleg ezért nem konkretizálták egyelőre, hogy milyen állami kitüntetések, díjak egyenértékűek a doktorátussal.

A törvényalkotási bizottság által benyújtott új módosító indítvány egy másik, jelentős változtatást is tartalmaz. Megszünteti ugyanis az egyetemeken és a főiskolákon a gazdasági főigazgatói posztot, amelyre a nemzetgazdasági miniszter nevezhetett ki szakembereket. Így ezután csak a miniszterelnök által kinevezett kancellárok irányíthatják majd az intézmények gazdálkodását, működtetését, igaz, maguk alárendeltségébe gazdasági vezetőket nevezhetnek majd ki. Mint megírtuk, a 2005 óta létező gazdasági főigazgatói poszt lényegében azt a feladatot látta el, amit a kancellároknak szánnak: az állami pénzekkel való felelős, hatékony gazdálkodás biztosítását. Csakhogy a kancellárokat a miniszterelnök nevezi majd ki, és kinevezési feltételeik nem túl szigorúak. Azaz valószínűbb, hogy Orbán Viktor nem kiváló gazdasági szakembereket, hanem hűséges bürokratákat szán az egyetemek élére.

Bár a zárószavazás napján beadott módosító már-már kormánypárti "hagyománynak" számítanak, a törvényalkotási bizottságban az ellenzék mégis felháborodásának adott hangot az eljárás miatt, valamint élesen bírálták a teljes törvénycsomagot. A szocialista Hiller István - akinek módosítóit nem támogatta a bizottság - bírálta, hogy a kormány a felsőoktatási reform átfogó koncepciója nélkül, csak egy részterületet módosít a kancellár intézményének létrehozásával. Mindez szerinte megfelel a kabinet centralizációs törekvésének, az elképzelés pedig kezelhetetlen állapotokat eredményez majd és csorbítja az egyetemi autonómiát. Hiller hozzátette: az intézmény szenátusának kellene megválasztania a tulajdonosi jogokat érvényesítő kancellárt.

Az Együtt-PM szerint az oktatási törvénycsomag átgondolatlan, jelenlegi formájában értelmetlen, ráadásul szakmai egyeztetés nélkül született. A pártszövetség képviselője, Szabó Szabolcs úgy fogalmazott, a módosító "köszönő viszonyban sincs" a 2013 őszén létrehozott felsőoktatási stratégiával. Úgy vélte, a kancellár "az első éjszaka jogát leszámítva gyakorlatilag minden joggal rendelkezni fog az egyetemeken", miközben a rektornak és az intézmények szabadon választott belső testületeinek nem lesz érdemi döntési joguk. Az Együtt-PM politikusa azt is bírálta, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) tagjai közé a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is tagot delegál majd, miközben "nekik semmi közük ilyen értelemben az akkreditációs eljáráshoz".

Sneider Tamás részt vett Göncz Árpád kifütyülésében

Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke a Hír TV hétfő esti Híradójában elismerte, hogy részt vett 1992. október 23-án a Kossuth téren Göncz Árpád köztársasági elnök kifütyülésében.

Az 1992. október 23-i eseményekről a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) által készített jelentést, valamint a Füzessy Tibor nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszternek írt értékelő jelentést az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján hozták nyilvánosságra.

A titkosszolgálati jelentés kitér az egri szkinhedekre, akik készültek a Göncz-beszéd megzavarására. Vezetőjüket név szerint nem említi a dokumentum, de azt írják róla, hogy ő készítette elő a budapesti utat. "A leírtak ráillenek az Országgyűlés jelenlegi jobbikos alelnökére" - hangzott el a Hír Tv-ben, és megjegyezték, hogy Sneider Tamás akkoriban a Nemzeti Ifjak Egyesületének vezetője volt.

A Hír TV riporterének kérdésére Sneider Tamás azt mondta: a Nemzeti Ifjak Egyesülete képviseletében utaztak vonattal Budapestre, illetve ekkor - október 23-án - alakult a Független Kisgazdapártnak az ifjúsági szervezete. "Tehát gyakorlatilag magamra ismerhetek, csak nyilvánvalóan ezt a szkinhed jelzőt nem tudom elfogadni" - mondta a képviselő.

A képviselő kijelentette: nem azért utaztak a fővárosba, hogy megzavarják az eseményeket. Mint mondta, azért jöttek, hogy megalakuljon a Kisgazdapárt ifjúsági szervezete. Utána mentek át a Kossuth térre, "ahol ez a fütyülés megtörtént, abban részt is vettünk, mert én személy szerint - nem szégyellem - Göncz Árpáddal nem tudtam egyetérteni" - mondta Sneider Tamás.
Az mno.hu május 6-án írt arról, hogy Molnár Zsolt - aki 2006 óta a szocialista párt országgyűlési frakciójának tagja, jelenleg a nemzetbiztonsági bizottság elnöke - egykor együtt tüntetett szkinhedekkel. A portál egy a 168 Óra fotósa által készített, a hetilapban megjelent képet is közölt, amelyen a lap szerint Molnár Zsolt látható "a bőrfejűekre jellemzően fejére húzott kapucniban szkinhedekkel" Göncz Árpád köztársasági elnök 1992-es Kossuth téri kifütyülésén". Akkor az mno.hu azt is megjegyezte: a szocialista párt "állítólagos szkinhed múltja" miatt támadta a jobbikos Sneider Tamásnak az Országgyűlés alelnöki posztjára jelölését.

Az egykori NBH most nyilvánosságra hozott jelentése szerint az 1992. október 23-i zavargásokon megjelent fővárosi és vidéki, elsősorban szkinhed fiatalok tevékenységét, két - a nyilvánosságra hozott jelentésben kitakart - szervezet koordinálta. Kiderült, hogy az állami ünnepségsorozatra készülve több olyan intézkedést hoztak, amelynek révén az események "időben" ismertté váltak: a rendőröknek október 23. előtt sikerült lefoglalniuk fasiszta röplapokat, gyakorló kézigránátokat és nagy mennyiségű robbanóanyagot is, amellyel a Szabadság téri szovjet emlékművet akarták felrobbantani.
Molnár Zsolt az MTI-nek hétfőn azt mondta: sajnálja, hogy 22 évet kellett várni a jelentés megismerésére. Ismét kijelentette: nem volt szkinhed, neve nem szerepel a jelentésben.

Visszavonták a másodfokú riasztásokat

Mérséklődött a zivatar, visszavonták a korábban heves zivatarok, illetve felhőszakadás miatt kiadott másodfokú riasztásokat és az éjfélig szóló figyelmeztetéseket is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn kora este az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzése szerint már csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében van érvényben elsőfokú riasztás heves zivatar és felhőszakadás miatt.

Kedd hajnalig főként az északkeleti megyékben fordulhat elő elszórtan zivatar - írták. Napközben is az északkeleti megyékben helyenként előfordulhat zivatar, amelyhez néhol nagyobb mennyiségű (15-20 milliméter körüli, kis eséllyel annál több) csapadék és kisméretű jég társulhat. 

Keddre is Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést, de már csak a felhőszakadás veszélye miatt.

Az előrejelzés szerint kedden az ország nagyobb részén napos időre lehet számítani. Többfelé megélénkül, helyenként megerősödik a szél, de délután mérséklődik a légmozgás. A legalacsonyabb hőmérséklet 8-14, a legmagasabb 22-26 Celsius-fok között várható.