Ködösítés az áramárról

Publikálás dátuma
2014.06.30. 07:15
A „titkos” tanulmányok választ adhatnának arra, megéri-e bővíteni az atomerőművet FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Trükközik a kormány a paksi atomerőmű bővítését megalapozó hatástanulmányokkal, ha vannak egyáltalán. Emellett a kormányzat továbbra is azt állítja, hogy olcsón termelnek majd áramot az új paksi reaktorok. Az eddig közzétett számítások szinte mindegyike minimum a jelenlegi árak megduplázódását vetíti előre, amit a hazai fogyasztók lesznek kénytelenek megfizetni, mert az Európai Unió vélhetően nem engedi majd "szétporlasztani" a költségeket.

A kormány álllításával szemben drágábban termelik majd az elektromos energiát az új paksi reaktorok a mostaniaknál. Több szakmai és civil szervezet is elkészítette a leendő termelői árra vonatkozó számításait a paksi beruházásra kötött orosz hitelszerződés összegének megismerése után. A Regionális Energia Kutató Központ kilowattóránként 30 forint körüli árat számított ki, ami a jelenlegi paksi 12 forint körüli paksi termelői ár több mint duplája. Miközben Németh Lászlóné a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere tavaly decemberben 13 százalékos árcsökkenést vetített előre.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint az új reaktorok kilowattóránként 25-26 forintos áron termelnek majd. Ám csak akkor, ha beruházási költségek megállnak a beígért 3600 milliárd forintos szinten, és nem növekednek a járulékos kiadásokkal együtt 6000 milliárd forint körüli összegre, amit legtöbb szakember már egyre inkább elképzelhetőnek tart. Az ellenzéki politikai pártok - az LMP, az Együtt-PM, és az MSZP - is számolgattak, és mindegyikük 30 forint körüli, illetve annál magasabb árral állt elő.

Nem különböznek a többitől érdemben a leendő, paksi beruházást felügyelő kormánybiztos, Aszódi Attila számításai sem. Az atomenergetikai szakember Magyar Energetika című lap májusi számában a két társszerzőjével, Boros Ildikóval, és Kovács Arnolddal közösen közzétett számításai szerint az építkezésre felvett hitel 21 éves törlesztési időszaka alatt az új reaktorokban a termelési egység költsége 28,89 forint lesz kilowattóránként.

Szakértők szerint már a második Orbán-kormány is tisztában lehetett azzal, hogy az új paksi blokkokban termelt áram nem alacsonyabb, hanem magasabb lesz a mostaninál. Egy, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. számára 2012-ben készített tanulmány ugyanis már azt taglalja, hogy miként lehetne "szétporlasztani" az árakat a társadalomra. Az Ernst & Young Tanácsadó Kft. és a Faludi Wolf Theiss ügyvédi iroda által összeállított dokumentum szerint a reaktorépítés költségeit kétféleképpen szokták ráterhelni a fogyasztókra, illetve az adófizetőkre: az egyik lehetőség a kiemelt garantált átvételi ár, a másik pedig egy speciális tarifaelem beépítése az áramárba.

Az uniós versenyjog szempontjából azonban mindkét változat tiltott állami támogatásnak minősül. Így a hozzáértők szerint kevés játéktere marad a kormányzatnak arra, hogy trükközzön az árakkal, ami viszont azt vetíti előre, hogy a hazai áramfogyasztók fizetik majd meg, az Európában aligha versenyképes áramárakat.

Nem meglepő, hogy továbbra is ködösít a kormány a paksi atomerőmű bővítését megalapozó dokumentumokról. Normális esetben legalább az országgyűlés képviselőknek meg kellett volna ismerniük a beruházással kapcsolatos információkat, még az előtt, hogy szavaztak volna a parlamentben az építkezésről, illetve az ahhoz nyújtott tíz milliárd eurós ( mintegy 3000 milliárd forint) orosz hitel felvételéről - nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett. Az LMP társelnöke szerint a társadalomnak is joga van megtudnia, hogy milyen számítások, előzetes tanulmányok alapozzák meg az óriás beruházást, s egyáltalán szükséges-e ilyen nagy terhet a családok nyakába rakni.

Az ellenzéki politikus közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a hatásvizsgálatokat a fejlesztési tárcától, miután Seszták Miklós, a minisztérium új vezetője megerősítette, léteznek ilyen dokumentumok. Emellett a miniszter azt is állította, hogy az új paksi reaktorok "nem fognak drágán termelni", sőt a kimutatások szerint paksi blokkokban előállított áram az egyik legolcsóbb áramforrás lesz.

Szél Bernadett úgy véli: nem léteznek olyan tanulmányok, amelyek konkrétan a megépíteni tervezett két új 1200 megawattos orosz reaktorra vonatkoznak, az eddig nyilvánosságra hozott korábbi elemzések pedig csak általános megállapításokat tartalmaznak. A politikus hozzátette: az pedig a rosszabb forgatókönyv lenne, ha lennének ilyen anyagok, de azok nem az építkezés szükségességét és gazdaságosságát támasztják alá, hanem az ellenkezőjét.

Bokros: másra költik a paksi hitelt

A tízmilliárd eurós hitelfelvételnek semmi köze a paksi atomerőműhöz. Ezt nem azért veszik föl. Valamiből azonban ki kell fizetni azokat a veszteségeket, amelyeket a kormány más populista intézkedéseivel termel - mondta Bokros Lajos, az ATV egyenes beszéd című műsorában. A közgazdász szerint összefüggés van a devizahitelezés és a tízmilliárd eurós hitelügylet között. Bokros szerint ez a kölcsön alkalmas lehet arra, hogy tartani lehessen a három százalékos hiánycélt, vagy arra, hogy a devizahitelesek megsegítésének az árát ki lehessen fizetni.

Az egy külön kérdés, hogy lesz-e a hitelből atomerőmű vagy sem - tette hozzá. A volt pénzügyminiszter szerint semmi értelme atomerőművet építeni, mert 20 év múlva nem tudjuk, hogy milyen energia lesz a legolcsóbb, a leghatékonyabb, és a legkevésbé szennyező. Könnyen lehet, hogy a fejlődés addigra rég túllép az atomenergián.

Brüsszellel egyeztetnek a Paksról

Több hónapos bemelegítés után kezdenek érdemi szakaszba fordulni az egyeztetések Brüsszellel a paksi atomerőmű bővítéséről. Az Európai Bizottság leginkább a közbeszerzési és az állami támogatási szabályok kapcsán köphet bele a magyar-orosz levesbe - írja a Figyelő.

Szijjártó Péter vezetésével magyar kormánydelegáció tárgyalt június elején Brüsszelben a paksi atomerőmű bővítésének különböző uniós vonatkozásairól. Bár részletek nem ismeretesek, mégis alapos okkal feltételezhető, hogy a konzultációt követően intenzívebbé válnak az egyeztetések a tervezett beruházásról az Európai Bizottság és Budapest között.

Az EU-nak legalább négy oka van arra, hogy a magyar és az orosz kormány által tavaly decemberben aláírt keret-megállapodás alapján megvalósuló nukleáris beruházással behatóan foglalkozzon. Először is utána kell járnia annak, hogy a projekt megfelel-e az Euratom szerződés atomenergia békés célú felhasználásáról szóló cikkének. Az energiapolitikai főigazgatóságnak a piaci szereplők szempontjából is vizsgálnia kell majd a beruházásról aláírt szerződéseket.

A bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának lesz a feladata megbizonyosodni arról, hogy a két új atomerőmű blokk építésekor tiszteletben tartják-e a vonatkozó uniós előírásokat. Ugyanakkor a tervezett beruházásnak az uniós közbeszerzési és versenyjogi szabályoknak is meg kell felelnie. Az Energiaklub és a Greenpeace néhány napja beadvánnyal fordult e két utóbbi témában az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságához, kérve az ügy kivizsgálását.

Titkosak az előkészítő anyagok?

Az atomerőmű-projekt megvalósítása során több lépcsőben, egymást követő és egymásra épülő döntéseket kell hozni, a döntéshozatali eljárás védelmében a megtérülési számítások, elemzések, rizikóvizsgálatok idő előtti megismertetése az úgynevezett információs törvény rendelkezéseivel összhangban korlátozható - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A kivitelezés részletezéséről szóló, úgynevezett megvalósítási megállapodásról most kezdődnek a tárgyalások. A tárca szerint ez egy összetett dokumentum lesz, a friss nemzetközi példák alapján a tárgyalások legalább fél-egy évig tartanak majd. A rendkívül bonyolult és sokszereplős folyamatban az engedélyezésekkel kapcsolatos elvárásokra tekintettel folyamatosan egyeztetni kell a magyar és európai uniós hatóságokkal.

Súlyosan rontaná a magyar fél érdekérvényesítő képességét, ha az előkészítő dokumentumokat a tárgyalópartnerek is idő előtt megismerhetnék - hangoztatja a minisztérium. Igaz, korábban az előkészítő tanulmányokkal ki nem adásával kapcsolatban nem hangzottak el ilyen érvek.

Szerző

Helló miszter, áj láv jú!

Ha már unjuk a politikát, olvassunk jó regényeket. Itt van mindjárt Décsy Eszter kitűnő könyve a „Helló miszter, áj láv jú!” Vegyük úgy, hogy kétféle ember van. Az egyik álmodozik, hogy milyen jó lenne valahol máshol. A másik meg fogja magát, felpattan egy repülőre és elutazik Indonéziába. Szerez hozzá egy művészeti ösztöndíjat – aztán hadd szóljon. A második típusú emberből is kétféle létezik.

Az egyik maximum a Facebookon vagy az Instagramon számol be kalandjairól, a másik viszont könyvet ír belőle. A mi Eszterünk ehhez az  utóbbi csoporthoz sorolható, és az Ab ovo kiadó segítségével remek könyvet írt kalandjairól. Mert az azért el tudjuk képzelni, hogy egy ifjú és felettébb kíváncsi hölgynek aztán bőségesen akadnak izgalmas történetei a világ túlsó végéről.

A személyes kalandok mellett – milyen az, amikor stoppolunk és a sofőr közli, hogy ő álmos, úgyhogy a kedves utas legyen szíves vezetni, ha el akar jutni a célig, Indonézia számunkra egészen ismeretlen világáról is sokat megtudunk. Vannak még rituális fejvadászatok és ha nincsenek, miért találtak száz lefejezett holttestet egy dayak-mandurai etnika csata után?

És persze öreg varázslók a falu széléről mesélnek csodás történeteket, mindez a hétköznapok kalandjaival együtt olyan kedvcsináló, hogy már-már előhúzzuk az iskolai atlaszt, megnézni hol is járunk, aztán a menetrendet, hogy mikor indul a legközelebbi gép. De addig is olvasgassuk ezt a helyes könyvet és örüljünk, hogy valaki idehozza nekünk készre főzve ezeket a pompás kalandokat.

Szerző
Dési János

Helló miszter, áj láv jú!

Ha már unjuk a politikát, olvassunk jó regényeket. Itt van mindjárt Décsy Eszter kitűnő könyve a „Helló miszter, áj láv jú!” Vegyük úgy, hogy kétféle ember van. Az egyik álmodozik, hogy milyen jó lenne valahol máshol. A másik meg fogja magát, felpattan egy repülőre és elutazik Indonéziába. Szerez hozzá egy művészeti ösztöndíjat – aztán hadd szóljon. A második típusú emberből is kétféle létezik.

Az egyik maximum a Facebookon vagy az Instagramon számol be kalandjairól, a másik viszont könyvet ír belőle. A mi Eszterünk ehhez az  utóbbi csoporthoz sorolható, és az Ab ovo kiadó segítségével remek könyvet írt kalandjairól. Mert az azért el tudjuk képzelni, hogy egy ifjú és felettébb kíváncsi hölgynek aztán bőségesen akadnak izgalmas történetei a világ túlsó végéről.

A személyes kalandok mellett – milyen az, amikor stoppolunk és a sofőr közli, hogy ő álmos, úgyhogy a kedves utas legyen szíves vezetni, ha el akar jutni a célig, Indonézia számunkra egészen ismeretlen világáról is sokat megtudunk. Vannak még rituális fejvadászatok és ha nincsenek, miért találtak száz lefejezett holttestet egy dayak-mandurai etnika csata után?

És persze öreg varázslók a falu széléről mesélnek csodás történeteket, mindez a hétköznapok kalandjaival együtt olyan kedvcsináló, hogy már-már előhúzzuk az iskolai atlaszt, megnézni hol is járunk, aztán a menetrendet, hogy mikor indul a legközelebbi gép. De addig is olvasgassuk ezt a helyes könyvet és örüljünk, hogy valaki idehozza nekünk készre főzve ezeket a pompás kalandokat.

Szerző
Dési János