Túllépte hatáskörét az alapvető jogok biztosa

Az alapvető jogok biztosa túllépte hatáskörét, amikor a mozgóurnás szavazással összefüggésben a választási bizottságok tevékenységét vizsgálta, a biztosnak ugyanis nincs felhatalmazása arra, hogy a hatóságnak nem minősülő választási bizottságok munkájával kapcsolatos ügyeket kivizsgálja - mondta Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke a testület hétfői ülésén.

Patyi András emlékeztetett rá: Székely László, az alapvető jogok biztosa az áprilisi országgyűlési választáson a mozgóurna-igényléssel összefüggő ügyek vizsgálati tapasztalatai alapján jelentést készített, amelyet eljuttatott az Igazságügyi Minisztériumhoz, a Nemzeti Választási Irodához és az NVB-hez is, kérve az elnököt, a jelentést tűzze a testület napirendjére.

A jelentést áttanulmányozva arra jutott - jelentette ki az NVB elnöke -, hogy az alapvető jogok biztosa hatáskörét túllépve olyan ügyeket vizsgált ki, amelyekre nem lett volna jogköre. Elmondta, álláspontjáról levélben tájékoztatta Székely Lászlót. Patyi András felhívta a figyelmet arra: a jelentés maga is elismeri, hogy a választási bizottságok - mint a biztos által vizsgált szavazatszámláló bizottságok és országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok - nem minősülnek hatóságnak, nem közigazgatási szervek, amelyeket a biztos a törvény alapján vizsgálhatott volna.

A bizottságban Litresits András, az MSZP delegáltja és Tóta Áronné, a testület Országgyűlés által választott tagja amellett érvelt, hogy a biztos jogszerűen végezte vizsgálatát, mivel "nem lehet kérdés", hogy a választójog és annak gyakorlása alapjog-e.

Patyi András szerint is alkotmányos alapjog a választójog, a fogyatékos személyek jogait pedig kiemelten védeni kell, de - mint mondta - a biztos hatáskörét önmagában nem az alapozza meg, hogy alapjognak minősül-e vagy sem a vizsgálata tárgya, hanem, hogy van-e egyértelmű törvényi felhatalmazása az alapjoggal összefüggő visszásság feltárására. Az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a vizsgálható állami szerveket a törvény tételesen megjelöli. Patyi András az ombudsman kifogásolt vizsgálatával kapcsolatban úgy fogalmazott: véleménye szerint "ez a hatásköri aktivizmus veszélyt jelenthet a jogállamra".

Az alapvető jogok biztosa június közepén közzétett állásfoglalása szerint a mozgóurnás szavazás szabályai sem a korábbi, sem a legutóbbi országgyűlési képviselő-választások során nem érvényesültek megfelelően. Székely László szerint módosítani kellene a szabályozáson, ezért megállapításait megküldte a Nemzeti Választási Irodának azzal, hogy tegyenek javaslatot a választásokat érintő jogszabályok megalkotására. Az ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjaik létszáma miatt nem feltétlenül tudnak mozgóurnával felkeresni valamennyi érintett választópolgárt a szavazásra nyitva álló időkeretben.

Szerző

A Liberálisok a melegekről és Semjénről

Találkozni akar Semjén Zsolttal a Magyar Liberális Párt ifjúsági tagozata. A párt ifjúsági szervezete a miniszterelnök-helyettesnek a melegekkel kapcsolatos kijelentéseiről szeretné elmondani a véleményét. A Semjén Zsoltnak szóló levelet átadták a sajtónak, ezt az alábbiakban közöljük.

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr, Kedves Semjén Zsolt!

Sajnálattal értesültünk az Ön pénteki kijelentéséről, amelyben a homoszexuálisokat aberráltnak, a melegházasságot pedig abnormálisnak nevezte. Egy demokratikus jogállam nem diszkriminálhatja polgárait. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata ezzel szemben másodrangú állampolgárokká redukálja ezeket a párokat. Véleményünk szerint, a heteroszexuális párokkal azonos jogokat kell biztosítani a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű közösség számára.

Az Egyesült Államokban a melegházasságért tüntetők olyan formáját választották az LMBTQ emberek egyenjogúságáért való küzdelemnek, hogy olyan házaspárok vonultak utcára, akik közül az egyik afroamerikai volt. Kézen fogva tartották a táblát: "a házasságunk nem rég még illegális volt". A tüntetés után, az USA-ban megugrott a melegházasságot támogatók aránya, hiszen polgárai szembesültek vele: a melegházasság kérdése nem más, mint jogegyenlőségért való küzdelem.

A görög-római civilizáció és a zsidó- keresztény kultúrára alapuló nyugati világ változásával ellentétes irányú törekvés az, hogy egy európai ország miniszterelnöki megbízottja a leszbikusokat, melegeket, biszexuálisokat és transzneműeket aberráltnak tekinti. Kerényi Imre május végén azt mondta: ,,Az európai művészet nyolcvan százaléka, a magyar drámairodalom nyolcvan százaléka a keresztény kultúrkör terméke, Európa a keresztény gondolkozás diadala, Magyarország is az. (.) Saját példámon is láttam, hogy ezek a dramaturg gyerekek... egyik lábukon kék harisnya van, a másikon zöld, egy picit szivárványos mindegyik, nagyon new wave-esek.(.) ez a buzilobbi tulajdonképpen."

1990. május 17-én mondta ki az Egészségügyi Világszervezet, hogy "a homoszexualitás nem betegség, zavar vagy perverzió". Az elmúlt 24 évben a világ számos országában elindult a homoszexualitás jogegyenlőségének a megteremtése, az LMBTQ-emberek egyenjogúságára irányuló törekvések. A kérdésben nagy felelőssége van a politikai elitnek. A társadalomra nézve véleményformáló szerepe lehet minden kijelentésnek, amely sérti társadalmi csoportok jogegyenlőségét, az egyén szabadságát, a demokratikus normákat.

A szabadság megsértése az, ha bármely kormány kiterjesztheti épp aktuális értékrendjét az ország egészére. Elutasítunk minden olyan törekvést, mely az egyéneket aszerint kívánja jogilag megkülönböztetni, hogy házasságban élnek-e, milyen a szexuális orientációjuk, vállalnak-e gyermeket vagy sem. Két egymást szerető, egymásról gondoskodó ember szabad akaratából dönthet a hagyományos családi vagy élettársi forma között. Az állam az egyiket sem preferálhatja a másik kárára, és nem diszkriminálhat.

Mi, liberálisok nyitott társadalmat szeretnénk teremteni, amelyben a magánszereplők és közszereplők egyaránt vállalhatják magukat minden területen, ideértve a nemi identitást és szexuális orientációt is, és senki sem kényszerül másmilyen életet élni, mint amilyet szeretne, pusztán azért, mert homoszexuális. Ez azonban egy hosszú társadalmi folyamat. Amennyiben a magyar társadalom azon az úton megy tovább, amelyen a Fidesz-KDNP szövetség vezette négy évben elindult, akkor jelentős társadalmi csoportok esnek el a lehetőségtől, hogy teljes életet élhessenek.

Azt kérjük Öntől, hogy a Hír Televízióban tett kijelentését gondolja át, találkozzon a meleg emberek érdekvédelmi szervezeteivel és legyen bátor megváltoztatni álláspontját egy jogegyenlőségi kérdésben. Az Ön pártja által képviselt keresztény érték a szabad akarat, az elfogadás, amelyek azonosak a liberálisok hosszú ideje képviselt értékeivel. Bár jelentősen mást gondolunk sok alapvető kérdésben, eszméink ugyanabban a civilizációban gyökereznek. A nyugati világ pedig másfelé tart, mint amit Kerényi Imrétől, most pedig Öntől hallottunk.

Miniszterelnök-helyettes úr, feltételezzük, hogy Ön sem szeretné, ha valamiért hátrányos megkülönböztetésben lenne része. Kérjük, hogy a kormány mind a döntéshozatalban, mind megnyilatkozását tekintve, tartózkodjon az LMBTQ kisebbség hátrányos megkülönböztetésétől, hiszen hazánk 10 éve tagja az Európai Uniónak, amelynek alapértékei között szerepel a diszkrimináció-mentesség, legyen szó bárkiről.

Budapest, 2014. június 23.

Bősz Anett 
az MLP ügyvivője 

Haladi Balázs
az MLP LMBTQ Munkacsoportjának vezetője

Szerző

Újabb eljárás indul a Szabadság téri civilek ellen

Publikálás dátuma
2014.06.23. 17:55
Fotó: Bielik István/Népszava
Garázdaság szabálysértés gyanúja miatt csaknem kéttucatnyi, a Szabadság téri '44-es német megszállási emlékmű és a kormányzati önkény ellen immár hónapok óta tüntető civil kapott gyanúsítotti idézést az V. kerületi rendőrségre - tudta meg lapunk. A demonstrálók védelmében eljáró ügyvéd, Czeglédy Csaba az értesülést megerősítve értetlenségének adott hangot, mondván: álláspontja szerint nem lehet sem garázdaságról, sem pedig a megjelölt "kirívóan közösségellenes magatartásról" beszélni, mert a tiltakozások mindvégig békések és erőszakmentesek voltak, továbbá megbotránkozást sem kelthettek. Az nem teljesen világos, pontosan miért indultak az eljárások. 

Lehetséges, hogy azért, mert körülbelül egy hónapja többen megpróbálták megbontani az épülő emlékmű körüli, korábban többször lebontott, ám később a kivitelező által megerősített és összehegesztett kordont bedönteni, ám meg nem rongálták, be sem döntötték. Többen másra is gyanakodnak: április végén rendőrökkel "tisztították" meg a demonstrálóktól a munkaterületet, mert szó szerint a szoborcsoport "útjában" álltak. Akkor az egyenruhások a mintegy húsz "engedetlenkedőt" - ahogy a polgári engedetlenségi mozgalomban részt vevők magukat nevezték - kicipeltek a munkaterületről, ahová hajnalban az éj leple alatt újra felhúzott kerítés ellenére is rongálás nélkül jutottak be, és maguktól távozni nem voltak hajlandóak.

Köztük volt a most gyanúsítottként idézett civilek egyike, Magyar Fruzsina dramaturg is, aki szerint folytatódik a nem is burkolt politikai jellegű kampány ellenük, hiszen - emlékeztetett - áprilisban többjük ellen szintén indítottak eljárást. Akkor - tucatnyi társa mellett - gyanúsítottként hallgatták ki őt és férjét, Mécs Imrét is "falfirkálás" - miatt. Az egykori '56-os halálraítélt, későbbi országgyűlési képviselő Mécset például "falfirka elhelyezésével elkövetett" rongálással és emiatt 2800 forint károkozással gyanúsították, amiért festékszóróval üzent az épülő emlékmű körüli kordont borító molinón. Mécs akkor jelezte: csak a véleménynyilvánítás szabadságával élt, amikor a molinóra azt fújta: "1848-1867-1956-1989 Vissza a demokráciát!" Május elején végül az ügyészség megrovás mellett megszüntette a "falfirkás" eljárásokat. A tiltakozók azért kaptak csupán megrovást - derül ki az iratokból - , mert a vádhatóság úgy találta, "a társadalomra csak csekély fokban" veszélyes, hogy az emlékművel szembeni nemtetszésüknek a kordon takarófóliájára írt jelszavakkal adtak hangot. Több "megrótt" demonstráló ugyanakkor panaszt tett a határozat ellen, és kérték, hogy azt az ügyészség vizsgálja felül, és bűncselekmény hiányában szüntesse meg az eljárást.

A tiltakozó akciósorozat több szervezőjét - Magyar Fruzsinát, Mécs Imrét és Zoltai Andreát szerdán hallgatják ki az újonnan indult eljárásokban a rendőrségen garázdaság miatt. Emlékezetes, míg hét éve Orbán Viktor és képviselőtársai egy halk ejnyebenyjével megúszták a Kossuth téri kordonbontást, most kriminalizálják a Szabadság téren békésen demonstráló civileket.

Szerző