„Orbán lesz..ta Putyint"

Publikálás dátuma
2014.06.23. 17:50
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Magyar téma is előkerült a lengyel lehallgatási botrányban - írja az Origo. A lengyel állami olajtársaság vezetője szerint „Orbán úgy le...pta Putyint, hogy azóta felcsapott f..okkal jár. Az Orlen vezére, Jacek Krawiec a lengyel pénzügyminiszternek és a helyettesének beszélt erről februárban. Szavai szerint "az oroszok 10 milliárdot adnak (a magyaroknak) az atomerőműre, és épül a Déli Áramlat annak ellenére, hogy az EU ellene van”.

A beszélgetésükről készült hangfelvételt most hozta nyilvánosságra a Wprost című lengyel hetilap. A lap szerint a hangfelvételen a következő beszélgetés zajlik:

„Ide figyeljetek, elmondok egy dolgot. Figyeljétek, b....ameg, mennyire másképp mennek a magyaroknál a dolgok. Elutaztam Hernádihoz, mert ő nem hagyhatta el Budapestet. Mondom neki: hány évet kapsz? Ő mosolygósan, kisimultan ezt válaszolja: az ügyvédeim találtak egy ügyet, amelynek köszönhetően felmentenek, és ezt minden EU-tagállamnak el kell ismernie, és oda utazom majd, ahova akarok. (...) És ott ül mögötte egy ügyvéd, nagyon elbizakodott. (...) Ábel, mondd el Jaceknek, hogy ki képviseli a vádat az ügyben? Ábel erre: a feleségem. Kapisgáljátok? Képzeljátek el, hogy ez nálunk van.”

Radoslaw Sikorski külügyminiszter a Wprost kiszivárogtatásaira reagálva azt mondta, hogy a lengyel kormányt "egy szervezett bűnbanda ostromolja".

A teljes cikket itt olvashatja el.

Szerző

Basescu testvére elismerte, hogy pénzt kapott

A román államfő testvérének előzetes letartóztatásáról határozó bíró szerint a korrupcióval gyanúsított Mircea Basescu elismerte, hogy pénzt kapott, de nem tudta igazolni hitelesen, hogy csak kölcsönről lett volna szó - derült ki a hétfőn közzétett bírói indoklásból.

Traian Basescu államelnök öccsét péntek este helyezték 30 napos előzetes letartóztatásba, miután olyan rejtett kamerás felvétel került napvilágra, amelyen egy azóta elítélt személy fiával tárgyal arról, hogy utóbbi apja miként kerülhetne ki a börtönből, illetve, hogyan kaphatna enyhébb ítéletet.

Az elítélt személy fia pénzt ígért Mircea Basescunak, hogy járjon közbe testvérénél az igazságszolgáltatás befolyásolása érdekében.

Az indoklás szerint Mircea Basescu a bíróság előtt elismerte, hogy pénzt kapott, és azzal védekezett, hogy csak kölcsönről volt szó, de ezt nem tudta igazolni semmilyen hiteles irattal. A bíró szerint a rögzített beszélgetés hiteles felvétel, ezért az ügyben akár bizonyítékként is fel lehet használni.

Megállapította, hogy a két személy közötti beszélgetés alapján Basescu testvére elhitette a befolyását megvásárolni akaró személlyel, hogy ő valóban hatni tud testvérére, és "kijárható" a vádlott számára a kedvező igazságszolgáltatási döntés.

Az előzetes letartóztatásról hozott döntés még nem jogerős, a bukaresti ítélőtábla várhatóan pénteken tárgyalja Mircea Basescu fellebbezését. A korrupciós botránytól Traian Basescu elhatárolódott.

Ennek ellenére a román kormánykoalíció Calin Popescu Tariceanu szenátusi házelnök javaslatára olyan határozatot akar elfogadtatni a parlamenttel, amely kényszerítené Basescut az elnöki tisztségből való lemondásra.

A román kormánykoalícióban helyet foglaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) még nem döntött, hogy megszavazza-e ezt a nyilatkozatot. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn újságíróknak elmondta: csak a végleges nyilatkozat szövegének ismeretében alakítják ki álláspontjukat.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke közölte, hogy nem célszerű és nem hasznos Basescu esetleges lemondása, hiszen novemberben amúgy is államelnök-választás lesz. Ezen Basescu már nem vehet részt, mert második mandátumát tölti most. Az esetleges lemondása politikai válságot idézne elő, ami árt Romániának - magyarázta Borbély László.

Szerző

Az oroszok befagyasztanák a konfliktust

Moszkva az ukrán konfliktus "befagyasztását" akarja elérni azzal, hogy erőlteti a közvetlen párbeszédet a kijevi hatalom és a délkelet-ukrajnai úgynevezett köztársaságok között - fejtette ki a Novaja Gazeta kommentátora az orosz lap hétfői cikkében. A Kommerszantnak nyilatkozó ukrán politológus szerint egyszerre több vonalon kell tárgyalni a kelet-ukrajnai rendezés érdekében.

Konsztantyin Bondarenko a Kommerszantnak úgy vélte, hogy a Petro Porosenko ukrán elnök által pénteken meghirdetett tűzszünet nem ad választ arra az alapvető kérdésre, hogy iként lehet megteremteni a kelet-ukrajnai térség stabilitását.

A szakértő úgy gondolja, hogy ennek érdekében Kijevnek feltétlenül tárgyalnia kell Moszkvával, a szakadárok parancsnokainak pedig a kelet-ukrajnai terrorellenes művelet egységeinek vezetésével, s pontosan meg kell határozniuk a tárgyalások témáját, például Donyeck és Luhanszk jövőbeni státusára összpontosítva.

Bondarenko a tekintélyes politikai-gazdasági lapnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy kevés az idő a valódi előrelépésre, hiszen a hét végén letelik a Porosenko által meghirdetett tűzszünet határideje, és addigra az ukrán válság miatt újabb nyugati szankciók várhatóak Oroszország ellen, mivel pénteken ér véget az Európai Unió csúcsértekezlete.

Az Izvesztyija című orosz lap kommentárja szerint egyáltalán nem világos, hogyan működhetne Kijev "A" terve, ha a Donyec-medencének (az oroszbarát erőknek) nincs lehetősége követeléseivel előállni. A hatalomhoz közeli újság szerint Porosenko terve a tárgyalások helyett túlságosan is kemény feltételeket szabott a tűzszünetre: e hét péntekig a "felkelőknek" le kell tenniük a fegyvert és fel kell szabadítaniuk a közigazgatási épületeket, "s mindezt minden biztosíték nélkül" - bírálta a kijevi tervet a lap.

A Novaja Gazeta című orosz ellenzéki napilap szakírója szerint csak az állandó tűzszünet és a nemzeti megbékélésről szóló, elhúzódó tárgyalási folyamat mentheti meg az úgynevezett délkelet-ukrajnai népköztársaságokat a gyors összeomlástól. Pavel Felgengauer rámutatott, hogy Moszkva pontosan ezt követeli egyre erőteljesebben, nyilvánvalóan ezzel az ukrajnai szembenállást akarja befagyasztani, ugyanúgy, ahogy azt a 1990-es évek elején tette a Dnyeszteren túli terület és a Kaukázus konfliktusaival.

A cikkíró meggyőződése, hogy a nemzetközi megfigyelők bevonása, az Európai Unió, valamint a Független Államok Közössége tagállamainak közvetítése, a végtelen és eredménytelen "nemzeti megbékélési párbeszéd" a legjobb kiút a Kreml számára a jelenlegi helyzetből. Az ugyanis biztosíthatja Moszkva Ukrajnával kapcsolatos stratégiai céljait. Azt, hogy a kelet-európai ország ne lépjen be sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba, és különleges rendszert vezessenek be Délkelet-Ukrajnában. A konfliktus befagyasztása "erőteljes eszközöket ad Moszkva kezébe a Kijevre, s egyszersmind a szeparatistákra való nyomásgyakorláshoz".

Felgengauer szerint ez esetben a Krím problematikája sok szempontból elveszíti időszerűségét, és a Nyugat Kijevnek és a Donyec-medencének lesz kénytelen segítséget nyújtani.

Szerző