Uber, a taxisok rémálma - Új szereplő a piacon

Publikálás dátuma
2014.06.19. 07:15
A londoni taxisok teljes leállással fenyegettek, ha nem tiltják be az Ubert FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Nyugat-Európa taxisai már tüntettek, sőt Párizsban sztrájkoltak is az Uber ellen, amely most Magyarországon is álláshelyeket hirdetett meg. Az applikáció egy okostelefonra szabott alkalmazás, amely kiiktatja a taxistársaságokat a rendszerből, közvetlenül összekötve az utast a sofőrrel. A rendszernek bárki tagja lehet, aki rendelkezik gépkocsival. A hazai taxisok egy ősszel életbe lépő rendeletmódosítástól várják, hogy az Uber sem kerülheti meg a szigorú szabályokat, ha legálisan kíván működni.

Okostelefonokra szabott alkalmazással robbant be a személyszállítás piacára egy amerikai cég, az Uber. S mit kínálnak? Ahelyett, hogy az utazni vágyó egy taxistársaságot hívna, egy alkalmazás segítségével választhat egyet a közelben lévő - az Uberrel szerződött - bármilyen (taxi, magánautó) kocsi közül.

Kaliforniából indult az UBER
Az Uber eredetileg taxistársaságként jött létre Kaliforniában, San Franciscóban. A startup cég újítása, hogy iPhone-os és Androidos applikációk segítségéve az utasok közvetlenül kapcsolatba léphettek a taxisokkal, s az azonos irányba tartók utastársakat is kereshettek a mobil segítségével. A cég azóta számos világvárosban alapított vállalkozást. 2014-ben a cég értéke már meghaladta a 18,2 milliárd dollárt. A taxispiacon azzal hoztak újdonságot, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a körülményekhez, ha kevés az utas, olcsóbb az ár, rossz időben, ünnepnapon, ha kevés a kocsi, akkor drágábban viszik az utasokat. A fuvardíjat is a mobil segítségével vonják le, 80 százalék a sofőré, 20 százalék a cégé. A fuvar végén az utas és a taxis pontozza egymást, így kialakul egy adatbázis is. A hagyományos taxiscégek szerte Amerikában tiltakoztak az Uber megjelenése ellen. Washington DC-ben a közösségi médiában kezdett tömeges tiltakozás nyomán engedélyezték működését, New Yorkban 2012 októberében felfüggesztették a szolgáltatást, de a luxusautó-piacról nem szorították ki a céget. Több kanadai város is pereli a vállalkozást. Idén júniusban több világvárosban tartottak tiltakozó napot a mobiltelefonos szolgáltatás ellen. A londoni taxisok érdekvédelmi szervezete teljes leállással fenyegetett, ha nem tiltják be az Ubert. A hagyományos fekete taxik munkalassító sztrájkot kezdtek, s a Trafalgar-térre gyűltek össze. Boris Johnson, London polgármestere követeléseikre válaszul közölte, a brit fővárosban "nagyon nehéz lenne"bírósági úton betiltatni a vállalkozást. A taxisok szerint az Uber szolgáltatása lehetővé teszi, hogy engedéllyel nem rendelkező, illegális fuvarozók vigyék el előlük az üzletet. (E.É)

Az út végén nincs közvetlen fizetés, a szállítás díját az utas bankkártyájáról vonják le. Az összeg 80 százaléka a sofőré, 20 százalék jár az Ubernek. Az út végén utas és sofőrje kölcsönösen értékelhetik egymást virtuális csillagok segítségével.

A fővárosban működő mintegy 5 200 taxisnak az ellen nincs kifogása, hogy egy új szereplő tűnik fel a piacon, a versenyt nem akarják korlátozni, ám ahhoz ragaszkodnak, hogy az új szolgáltató ugyanazoknak a szigorú feltételeknek feleljen meg, mint a jelenleg piacon lévők. Így foglalható össze a lapunk által megkérdezett taxis cégek, érdekképviseletek véleménye az Amerikában és több európai városban már hódító Uber cég szolgáltatásáról.

Az új szereplő megjelenésével kapcsolatban a legfontosabbnak a megfelelőséget tartja Horváth Csaba, a fővárosi taxipiac egyik legjelentősebb szereplőjének, a mintegy 700 taxival működő Budapest Taxinak az ügyvezető igazgatója. Ez azt jelenti, hogy mindannak meg kell felelnie az Ubernek is, amit a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kialakított a fővárosban - járművel, a sofőrrel, a Pályaalkalmassági Vizsgálattal, a taxiórával, a számlaadással, a drosztmatrica díjjal és a fix tarifákkal kapcsolatban.

- A probléma az, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint, a BKK egy ellenőrzés alkalmával csupán az Uber taxi sofőrjét bírságolhatja meg, ha nem felel meg az előírásoknak, az Ubert mint céget nem. E tekintetben joghézag van - emelte ki Horváth Csaba. Hozzátette: ezen a helyzeten segíthet a személyszállítási taxis szolgáltatást szabályozó tervezett kormányrendelet, ami már az idén ősszel hatályba léphet.

Ez szabályozza a taxis és használója közötti viszonyrendszert, a megfelelőségi elvárásokat, és alkalmas lehet arra is, hogy az Uber típusú szolgáltatóval szemben is fellépjenek és megkövetelje tőlük ugyanazokat működési feltételeket,

mint más piaci szereplőtől. - Az Uber annyira friss, hogy a magyar taxisok pontos információkkal még nem rendelkezhetnek működéséről. A hazai taxis cégek természetesen nem örülnek, ami érthető, mert jó néhány kérdést vet fel ez a rendszer - mondta Farkas Zsolt, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezetének elnöke. Úgy véli, hogy az Uber egyelőre még nem jelent komoly veszélyt, ám ha sikerülne megvetnie lábát a budapesti piacon, akkor az megváltoztathatja a személyszállítás kialakult rendjét.

Farkas Zsolt kiemelte, 2013 szeptembere óta kizárólag hatóságilag rögzített áron lehet utast szállítani a fővárosban, ami azt jelenti, hogy az árat sem csökkenteni, sem emelni nem lehet. Ezt az Ubernek is - mint új piacra lépőnek - be kell tartania. Ám a szakszervezeti elnök szerint nem az ár az egyetlen gond, amit az Uber megjelenése okozhat.

A taxi sofőröket rendkívül szigorú feltételek alapján választják ki, akiknek évtizedes vezetési tapasztalattal kell rendelkeznie, emellett pályaalkalmassági vizsgát is kell tenniük. Viszont az Ubernél semmi garancia sincs arra, hogy a mobilos alkalmazáson "kifogott" taxinak rutinos, megbízható a vezetője, ugyanis szinte bárki, akinek van autója dolgozhat taxisként az Ubernek.

Metál Zoltán, a mintegy 1.500, elsősorban egyéni vállalkozó taxis érdekeit védő, Országos Taxis Szövetség elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: "Egyelőre úgy látom, hogy az Uber mind az EU, mind pedig a fővárosi szabályokat megkerülve szeretne működni. Ám amíg nem látjuk a hazai cégbejegyzést, addig nehéz konkrét ítéletet alkotni. A 2012-ben megalkotott személyszállítási törvény ugyanis szigorú feltételeket szab, ki, milyen eszközzel taxizhat.

Aki ezeket nem tartja be, vagy tevékenységi engedély nélkül akar szolgáltatni, azt a törvény 600 ezer forintos bírsággal sújthatja. Ennek alapján óvva intenék minden taxist, hogy az Uberrel dolgozzon együtt. Az Uber egy ügyeskedő amerikai "spanyolviasz"-szerű találmánya, aki úgy gondolta, áron alul, tevékenység engedélye nélkül megtalálja a kereslet-kínálatot. De ami működik az USÁ-ban, az nem biztos, hogy az EU-ban, illetve Budapesten is életképes lesz."

A csaknem 40 éve taxizó Miklós László érdeklődésünkre elmondta: az Uber taxis szolgáltatókkal szemben a jelenleg a fővárosi piacon lévő társaságok garanciát jelentenek a kiváló minőségre. Ezeknél a cégeknél az utas panaszt tehet, reklamálhat, ha nem felelt meg a szolgáltatás színvonala, ha túlárazást tapasztalt. Azonban az Ubernél erre nincs lehetőség, az utas legfeljebb a taxisnak adott csillagokkal fejezheti ki véleményét.

"Ráadásul a taxis cégeknél komoly belső ellenőrzés működik, amely odafigyel, a sofőr kulturált megjelenésére, tiszta ingjére, az autó külső-belső tisztaságára is" - emelte ki Miklós László.

A Zuglóból hívott tanácsadókra jut pénz

Publikálás dátuma
2014.06.19. 07:14
Egyre kaotikusabb a helyzet a Páva utcában, ahol a házipénztárból fizetik a tanácsadókat FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A dolgozók bérét ugyan nem tudják fizetni a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteménynél, ám az intézményt "menedzselő" Haraszti György volt kuratóriumi elnök információink szerint megbízási szerződéssel foglalkoztat - és fizet ki a házipénztárból - két tanácsadót.

Két, megbízási szerződéssel foglalkoztatott tanácsadóval bővült nemrég a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) apparátusa, és őket rendesen ki is fizetik, nem úgy, mint az intézménynél státuszban dolgozó mintegy kéttucat munkatársat - értesült lapunk. Úgy tudjuk, őket Haraszti György, a HDKE közalapítványának volt kuratóriumi elnöke "vette fel" tanácsadónak, és korábban mindkettejüket foglalkoztatta a fideszes Papcsák Ferenc vezette Zugló önkormányzata.

Információink szerint egyikük, Kassai Ildikó korábban Hódmezővásárhelyen élt, majd miután az előző ciklusban a város polgármestere, Lázár János a Miniszterelnökséget vezető államtitkár lett, ő is a tárcához került, illetve Zuglóban előbb havi 350 ezer forintért Kun Miklós történésznek segített konferenciákat szervezni, közreműködött a Polgárosodás Modernkori Kutató Központ megalapításában, majd tanácsokat adott az önkormányzatnak. Úgy tudjuk, szintén Zuglóból érkezett Csertő Gyula, aki jelenleg a HDKE jogi tanácsadója.

Mivel tanácsadói feladataikért nem munkabért, hanem megbízási díjat kapnak, ezt a házipénztárból megkapják, miközben az intézmény körüli káosz miatt a főállású alkalmazottak a bérükhöz nem jutnak hozzá. Megírtuk, a kéttucat alkalmazott azért nem kapta meg még a májusi bérét - csupán a házipénztárból jutottak fejenként 60 ezer forintos gyorssegélyhez -, és azért nem tudja fizetni a HDKE a közüzemi számláit sem, mivel jelenleg hivatalosan nincs sem ügyvezető igazgató, sem pedig kuratórium és kuratóriumi elnök.

Egyfajta "árnyékvezetés" ugyanakkor működik: Haraszti György irányít, bár döntéshozatalra nincs joga. Az ex-lex állapot oka, hogy május elsejei hatállyal lejárt az addigi ügyvezető, Szita Szabolcs megbízatása éppúgy, mint a teljes kuratórium és így annak elnökének mandátuma is. A kuratórium új elnökét pedig az új tagok választanák, de új tagok sincsenek, mert őket az alapító kormány nevében egyelőre senki nem nevezte ki; azt sem tudni, hivatalosan melyik tárcához tartoznak.

Kitartanak a tiltakozók
Nem érdemes a hatalomnak abban reménykednie, hogy a Szabadság téren épülő '44-es német megszállási emlékmű és a kormány emlékezetpolitikája illetve demokráciafelfogása ellen tüntető civilek két hónap után megunják a mindennapos demonstrációt, mert kitartanak. Az állandó jelenlét folytatódik, még ha egyre gyakoribb a szoborcsoport védelmére kirendelt rendőrökkel a heves szóváltás, esetenként dulakodás. Erről Magyar Fruzsina, a tiltakozó akciósorozat egyik szervezője beszélt lapunknak, mondván: kitartanak és - ahogy eddig -, minden nap felemelik szavukat az önkény ellen, a demokrácia védelmében. Tegnap is sokan összegyűltek a téren, ahol Daróczi Ágnes beszélt a roma holokausztról.
Eközben a vitatott szobrot nem fejezték be: nincs a helyén a két főalak, Gábriel arkangyal és a birodalmi sas. Magyar Fruzsina megjegyezte: a berlini fal is felépült lényegében egy éjszaka alatt. A befejezésre kormányhatározatban rögzített határidő már régen, május 31-én lejárt, ahogy június 15-én az V. kerületi önkormányzat korábban meghosszabbított területfoglalási engedélye is. Eközben a civilek csaknem ezer aláírást gyűjtöttek online petíciójukban, amely követeli: a jelenlegi kormány ne legyen jövőre a holokauszt emlékezetéért felelős nemzetközi szervezet, az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA) soros elnöke.

Szerző

Nem tetszik az RTL Híradó a kormánynak

Utánanéz az Origo-ügy hátterének a német államfő - derült ki a Népszabadság tudósításából, amely szerint Joachim Gauck egy vasárnap esti vacsorán találkozott Demszky Gáborral, Kenedi Jánossal, Kőszeg Ferenccel és Varga Lászlóval. Kőszeg közlése szerint Gauck azt ígérte, hogy a portál főszerkesztőváltása "fontos ügy", és utánanéz, mekkora benne a német felelősség. 

A német nagykövetség mindezt nem kommentálta - ám a találkozó tényét megerősítette -, arra hivatkozva, hogy az államfő magánprogramjáról van szó. Nagy Imréék újratemetésének huszonötödik évfordulója alkalmából látogatott Budapestre Gauck, és amúgy "régi ismerőseivel" találkozott - tették hozzá. A szűk körű vacsorán Demszkyéken, a nagykövetség és az államfő munkatársain kívül négy egykori keletnémet ellenzéki vezető, köztük Ulrike Poppe és Rainer Eppelmann is jelen volt.

Ismert, hogy az Origo tulajdonosa közvetve a Deutsche Telekom, de a német konszern korábban hevesen cáfolta, hogy a Magyarországon elnyert milliárdos mobiltender "ára" lett volna a portál főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek az eltávolítása, amely sokak szerint politikai nyomásra történt. Kőszeg a találkozón megjegyezte: a magyarországi mobilpiacért folyó harc lehetőséget ad arra, hogy a magyar kormány nyomást gyakoroljon az Origo tulajdonosaira.

Gauck "érdeklődése" a reklámadó ügyében megélénkült nemzetközi figyelem miatt sem megkerülhető: egyrészt az Európai Bizottság is vizsgálja a múlt héten megszavazott, az RTL Klub reklámbevételeinek 40 százalékát lenyeső, ám a rivális TV2-nek kedvező törvényt, miközben Áder János hétfőn már aláírta azt, másrészt komoly német lapok is összekötötték az Origo-üggyel. A Die Zeit például azt írta, a kormány számára "mindenki baloldali, aki őt bírálja".

Az RTL Klub ellen a törvénytervezet benyújtása óta sok fideszes politikus kikelt, így Lázár János, Rogán Antal és a benyújtó L. Simon László is, valamint Gulyás Gergely, akiről kiderült, hogy néhány éve még egy általa kért ingyenjeggyel nézte a csatorna tehetségkutatójának döntőjét a stúdióból. Utóbb cáfolta, hogy az ő kérésére vendégeskedett volna, miként a fideszesek azt is hárították, hogy a törvényt az RTL-re szabták volna.

Most Gulyás ezt újfent megtette: a Hír24-nek azt mondta, a törvény a TV2-re is vonatkozik, és "a hatalom senkinek nem akarja megmondani, milyen műsort szerkesszen, különösen a politikai hírműsorok tekintetében". Ezt annak ellenére mondta, hogy a törvény megszavazása óta az RTL a kormánnyal szemben kritikusabb hangra váltó Híradóját a kormány rendre bírálja, közvetve beleszólva ezzel a műsor tartalmába. "Persze a kiegyensúlyozottság alapkövetelmény, kár, hogy ennek immár egyáltalán nem kíván megfelelni az RTL Klub" - mondta még Gulyás, megerősítve a kormány visszatámadó politikáját.

Már csak azért is téves az az állítás, hogy a már egy hónap múlva fizetendő különadó mindenkit egyformán sújtana, hiszen a TV2 különadó ellenére "zsebre vághatja" reklámbevételeit - L. Simon szerint csupán azért, mert veszteségesebben működnek -, míg az RTL-nek a bevételei jóval nagyobb részéről kell lemondania, és még a költségeit sem számolhatja el. Ehhez képest nem csökken az RTL kormányellenessége: legutóbb már az Orbán Viktor lányának esküvőjén ellopott, majd a Nemzeti Nyomozó Irodával 4 millióért kerestetett telefonok ügyéről számoltak be, arról, hogy Orbánt kifütyülték az Omega-koncerten, hogy 2012-ben az Unióban nálunk növekedtek a legjobban az adóterhek.