Előfizetés

A települések tizedén már összeomlott a hulladékszállítás

Magyarországon már több mint 300 településnek kellett kijelölni a katasztrófavédelemnek közszolgáltatót a hulladékgazdálkodásban. Júliustól hét megyében lehet ellátatlan a kéményseprés - írja a vg.hu.

„Magyarországon egyetlen település sem válhat Nápollyá!” – nyilatkozta a Világgazdaságnak a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. Pogácsás Tibor közölte, hogy hulladékgazdálkodásban és a kéményseprésben senki sem maradhat szolgáltatás nélkül. 

Pogácsás hangoztatta, hogy ha egy településnek nem sikerül megállapodnia egy szolgáltatóval, akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki a szolgáltatót. Az államtitkár hangsúlyozta: a kijelölt szervezetnek az állam kifizeti a szükséges forrásokat, melyre megvan a szükséges fedezet. 

„Tavaly augusztus óta már 300-nál több település esetében jelöltek szolgáltatót a hulladékgazdálkodásban” – mondta Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója. A Köztisztasági Egyesülés vezetője közölte, a kijelölteknek a korábban alkalmazott díjon kellett elvégeznie a szolgáltatást. Indokolt többletköltség esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz lehet díjkülönbözet igénylésre, amelyre egy 1,7 milliárdos, felülről nyitott keretet állítottak fel.

„Lehallgatnak bennünket”

Feszültséget keltett a görög-német viszonyban a Ta Nea című lap értesülése, amely szerint a német hírszerzés, a BND 195 országot figyelt meg, köztük Görögországot. Athén felvilágosítást követelt az ügy kapcsán, Berlin ugyanakkor azt állította, a jelentés nem fedi a valóságot.

A Ta Nea állítása szerint a BND kiterjedt lehallgató hálózatot épített ki. A „Németek lehallgatnak bennünket” című írás egy meg nem nevezett dokumentumra hivatkozik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ugyanakkor a lap egyik forrása Niko Härtnig német ügyész lehet, aki vádat akart emelni a BND email-megfigyelési programja ellen. Erőfeszítéseit azonban nem koronázta siker.

Az írásra gyorsan reagált az athéni külügyminisztérium, amely figyelmeztetett arra: „barátok között léteznek bizonyos együttműködési szabályok”. A dokumentum hozzátette, a német kormány éppen ezekre a szabályokra hivatkozott, amikor az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatásai ellen tiltakozott.

A német kormány is gyorsan reagált a görögök intésére. Georg Streiter kormányszóvivő-helyettes cáfolta a Ta Nea cikkét megjegyezve, hogy a BND az említett országokkal kicseréli információit. Nem arról van szó, hogy a német hírszerzés kémkedne ezen államok után.

A német-görög viszony a gazdasági válsággal mérgesedett el. Görögországban sokan Berlint, illetve Angela Merkel kancellárt teszik felelőssé az országban elfogadott kemény megszorítások miatt, melynek nyomán zuhant az életszínvonal az országban. Korábban Hitler-bajusszal ábrázolták a német kancellárt egyes görög lapokban. Az utóbbi évben ugyan enyhült a két ország közötti feszültség, ám Görögországban még az idei évben is felmerült annak a lehetősége, hogy kártérítést követeljenek Németországtól a második világháború alatt az ország területén elkövetett rémtettek miatt.

„Lehallgatnak bennünket”

Feszültséget keltett a görög-német viszonyban a Ta Nea című lap értesülése, amely szerint a német hírszerzés, a BND 195 országot figyelt meg, köztük Görögországot. Athén felvilágosítást követelt az ügy kapcsán, Berlin ugyanakkor azt állította, a jelentés nem fedi a valóságot.

A Ta Nea állítása szerint a BND kiterjedt lehallgató hálózatot épített ki. A „Németek lehallgatnak bennünket” című írás egy meg nem nevezett dokumentumra hivatkozik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ugyanakkor a lap egyik forrása Niko Härtnig német ügyész lehet, aki vádat akart emelni a BND email-megfigyelési programja ellen. Erőfeszítéseit azonban nem koronázta siker.

Az írásra gyorsan reagált az athéni külügyminisztérium, amely figyelmeztetett arra: „barátok között léteznek bizonyos együttműködési szabályok”. A dokumentum hozzátette, a német kormány éppen ezekre a szabályokra hivatkozott, amikor az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatásai ellen tiltakozott.

A német kormány is gyorsan reagált a görögök intésére. Georg Streiter kormányszóvivő-helyettes cáfolta a Ta Nea cikkét megjegyezve, hogy a BND az említett országokkal kicseréli információit. Nem arról van szó, hogy a német hírszerzés kémkedne ezen államok után.

A német-görög viszony a gazdasági válsággal mérgesedett el. Görögországban sokan Berlint, illetve Angela Merkel kancellárt teszik felelőssé az országban elfogadott kemény megszorítások miatt, melynek nyomán zuhant az életszínvonal az országban. Korábban Hitler-bajusszal ábrázolták a német kancellárt egyes görög lapokban. Az utóbbi évben ugyan enyhült a két ország közötti feszültség, ám Görögországban még az idei évben is felmerült annak a lehetősége, hogy kártérítést követeljenek Németországtól a második világháború alatt az ország területén elkövetett rémtettek miatt.