Előfizetés

Ejtették a drogügybe keveredett fideszest

Nemhogy polgármesterjelölt, de még képviselőjelölt sem lesz a Fidesz listáján a drogügybe keveredett szombathelyi alpolgármester - értesült a Blikk. Lázáry Viktort korábban, Hende Csaba honvédelmi miniszter bizalmasaként még a város polgármesteri székére is esélyesnek tartották. A lap úgy tudja, hogy a botrány miatt a város két másik fideszes vezetője sem kerül fel az önkormányzati választási listára.

Czeglédy Csaba, a szombathelyi közgyűlés szocialista frakcióvezetője tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra azt a titokban készített videofelvételt, amelyen egy Lazáryhoz megszólalásig hasonlító férfi fehér port szippant fel. Rövid idővel később kiderült az is, hogy az ominózus felvétel a Balatonon, egy vitorláson készült, amelyet Lazáry és társasága bérelt ki egy csapatépítő tréningre. A Nemzeti Nyomozó Iroda azonosította a hajót, a nyomozás azonban csődöt mondott. A hajó szemléjén rögzített nyomokból ugyan a vegyész szakértő kokaint mutatott ki, az ugyanakkor nem volt bizonyítható, hogy Lazáry kapcsolatba került kábítószerrel, illetve hogy ő szerepel a feljelentéshez mellékelt videofelvételen. A helyi szocialisták szerint érthetetlen a rendőrség döntése. Adott volt a helyszín, a hajó, ahol kokain nyomait rögzítették, a kapitány pedig vallomásában beszámolt arról is, kik bérelték ki a jachtot.

Az még nem derült ki, hogy Szombathelyen kit akar városvezetőnek a Fidesz, de Budapesten már zajlik a kerületi polgármesterjelöltek kiválasztása, sőt holnapra össze is állhat a névsor. A II. kerületben újra Láng Zsoltot, a III. kerületben Bús Balázst, Erzsébetvárosban Vattamány Zsoltot, Józsefvárosban Kocsis Mátét, Újbudán Hoffmann Tamást, a XII. kerületben Pokorni Zoltánt, Rákosmentén Riz Leventét, a XVIII. kerületben pedig Ughy Attilát javasolták a helyi fideszesek. Az V. kerület mostani vezetője, Rogán Antal parlamenti képviselőként folytatja, ezért helyére Szentgyörgyvölgyi Péter korábbi önkormányzati képviselőt javasolja a kormánypárt belvárosi szervezete. A XXII. kerületben Karsay Ferenc alpolgármester, Zuglóban Rozgonyi Zoltán alpolgármester, a XV. kerületben Pintér Gábor helyi Fidesz frakcióvezető, Kispesten Dódity Gabriella, György István főpolgármester-helyettes tanácsadója lehet az induló.

Pesterzsébeten Juhász Lajosné, Csepelen Borbély Lénárd, Budafok-Tétényben Karsay Ferenc versengenek majd a polgármesteri székért, míg Soroksáron Orbán Gyöngyi alpolgármestert jelölik.

Egyre messzebb '56 öröksége

Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. június 16-án temették újra az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait Budapesten. A huszonöt évvel ezelőtti esemény a demokratikus változások szimbolikus pillanata lett. A tegnapi emléknapon kormánypárti és ellenzéki politikusok is lerótták kegyeletüket az egykori miniszterelnök előtt, koszorúztak a Vértanúk terén és a rákoskeresztúri Új Köztemetőben, de külön. Az MSZP-s Tóbiás József azt mondta, "a 2010-ben jött urak nem tankkal, de hatalmukkal visszaélve tiporták el a magyarok által '56-ban követelt és '89-ben megvalósult demokráciát".

Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársainak huszonöt évvel ezelőtti újratemetése napján a Vértanúk terén, a rákoskeresztúri Új Köztemetőben és a budapesti Terror Háza Múzeumban is tartottak megemlékezéseket. A Vértanúk terén tegnap reggel katonai tiszteletadással tartottak ünnepséget Nagy Imre szobránál, ahol elsőként Kövér László, az Országgyűlés elnöke emlékezett. Később az Új Köztemetőben Áder János, a visegrádi országok államfőivel: Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel, valamint Joachim Gauck német államfővel együtt rótta le kegyeletét a mártír miniszterelnök sírjánál.

Áder szerint a huszonöt évvel ezelőtti újratemetés a közös reményről szólt, amelyik "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette. A köztársasági elnök arról beszélt, hogy azon a napon lelke mélyén mindenki érezte, történelmi fordulóponthoz érkezett Magyarország.

A Terror Háza Múzeumban a német államfő a magyar köztársasági elnökkel együtt megerősítette, hogy a két ország együttműködik a kommunizmus áldozatainak összesítésében, Áder János pedig köszönetet mondott azért, hogy létrejön az adatbank, amelyben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják. Az emléknapon külön rótta le kegyeletét az ellenzék. Tóbiás József, az MSZP-frakció megbízott vezetője, miután pártja nevében koszorút helyezett el a Vértanúk terén azt mondta, akkor lehet valódi demokrácia az országban, ha az itt élő emberek úgy érzik, hogy a hétköznapok biztonsága számukra is megadatik. Tóbiás közleményben is megemlékezett az évfordulóról.

Azt írta, 1956 és 1989 nemes céljai részlegesen teljesedtek csak ki, sok sikerrel, de sok kudarccal is 2010-ig, amikor "jött egy hatalom, amely felszámolta a '89-es rendszerváltás, az ötvenhatos örökség" minden csodálatos erényét. "A 2010-ben jött urak nem tankkal, de hatalmukkal visszaélve tiporták el a magyarok által '56-ban követelt és '89-ben megvalósult demokráciát, a kisebbségek véleményét tiszteletben tartó többségi kultúrát". Soha ilyen messze nem volt az ország 1956 és 1989 nemes céljaitól, mint Orbán négy éve után - fogalmazott Tóbiás, aki szerint ez nem maradhat így.

Az Együtt-PM szerint Orbán Viktor miniszterelnök ugyanazokat hívta vissza, akiknek az elűzéséért Nagy Imre és mártírtársai meghaltak. A szövetség arra emlékeztetett, hogy az egykori miniszterelnök "saját árnyékán átlépve képviselte a magyar érdeket, mindhalálig". A néhai miniszterelnök "forogna a sírjában, ha látná, mit tesz Orbán Viktor: egy tál lencséért eladta Magyarország függetlenségét az oroszoknak" - fogalmaztak.

Mártírok rokonai tiltakoztak
Ötvenhatos mártírok hozzátartozói tiltakoztak a tegnap estére, a Hősök terére szervezett ingyenes Szabadságkoncert ellen, amelyen az Omega és a német Scorpions együttes lépett fel. Jánosi Katalin, Nagy Imre miniszterelnök unokája, Maléter Pálné, Maléter Pál özvegye és Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya "embertelennek", "kegyeletsértőnek" nevezte a kormányzati rendezvényt. Arra figyelmeztettek, ahogy október 6., úgy június 16. is nemzeti gyásznap. Az aradi vértanúk emléknapját sem keresztelik át a béke napjára, a Batthyány-emlékmécsesnél sem rendeznek az egykori miniszterelnök halála alkalmából táncmulatságot "vagy Aradon, az emlékműnél Madonna-koncertet október 6-án" - tették hozzá.

Orbán az évforduló alkalmából interjút adott a Bild című német lapnak. Arra a kérdésre, hogy tudta-e 25 évvel ezelőtt, hogy az újratemetésen elmondott beszéd lehet élete legfontosabb beszéde, azt mondta, hogy akkor még nem sejtette, de a szertartás azt jelezte Nagy Imre családjának és egész Magyarországnak, hogy "végre az ország kultúrájához illő módon róhatjuk le kegyeletünket a szovjet megszállók elleni 1956-os forradalom jelképes alakja előtt", aminek révén "a diktatúra évtizedei után visszatért a normális élet". Ebben az értelemben az újratemetés "nemcsak a szellem forradalma volt, hanem a szív forradalma is" - mondta. Arra a felvetésre, hogy nem lehetett tudni, miként reagál Moszkva, elmondta, hogy ezt valóban nem lehetett látni, de "készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük".

Orbán "nagyszerű tettnek" nevezte, hogy Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-én átvágta a vasfüggönyt. A kormányfő szerint Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.

Kúrián a Hunvald-per

Lengyel Tibor
Publikálás dátuma
2014.06.17. 07:00
volt polgármester a Fővárosi Törvényszéken 2012 januárjában – a hosszú eljárás végére a Kúria tesz pontot FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Ma a Kúrián folytatódik a Hunvald-per, amelyben az ügyészség koronatanúja egy olyan ember, akinek szavahihetősége megkérdőjelezhető, és akit nemrég csalásért jogerősen elítéltek egy más ügyben. A Szegedi Ítélőtáblán tavaly októberben kihirdetett nem jogerős ítélet az elsőfokú végzéssel egyezően az erzsébetvárosi ingatlanügyekben felmentette Hunvald Györgyöt a maffiavád alól, továbbá a volt polgármesterrel szemben több vádpontban enyhítettek is.

Ma kezdődik - majd június 24-én és július 1-én folytatódik - a Hunvald-per tárgyalása a Kúrián. A legfelsőbb bírói fórum hozhat majd jogerős döntést az erzsébetvárosi ingatlanüggyel összefüggő perben, amelyben az eredetileg 25 vádlott helyett - a felmentések és az elfogadott ítéletek miatt - már csak hat terheltről kell dönteni - köztük Hunvald György volt erzsébetvárosi MSZP-s polgármesterről.

A pernek kezdetektől ügyészségi koronatanúja Nagy György vállalkozó, akiről lapunk kiderítette, hogy megtévesztéssel csalt ki pénzt, ezért tavaly ősszel csalásért állt bíróság elé. A II. és III. kerületi bíróságon azóta be is fejeződött perben a vádirat szerint Nagy egy hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását célzó projekt beindítására kért kölcsön 1,25 millió forintot G. J. D. sértettől. Megígérte azt is, hogy a létrehozandó szervezetben mint oktatási igazgató vagy főtanácsos vehet részt.

Azonban Nagy a kölcsönt eleve nem akarta visszafizetni, noha ezt folyamatosan ígérte. A tartozást Nagy elismerte, ám a pénzt nem fizette vissza, a projektet sem indította be, vagyis a sértettet megtévesztette. Ezt a bíróság is bizonyítottnak látta, ezért kimondta Nagy bűnösségét, és próbára bocsátását rendelte el - miután a vádlott az elmarasztaló ítélet ellen nem fellebbezett, az jogerőre is emelkedett.

Az így elítélt ügyészségi tanú szavahihetősége egyébként már az erzsébetvárosi per elsőfokú tárgyalásain is megkérdőjeleződött. Emlékezetes, amikor az ingatlanügyben a nyomozás 2006 augusztusában elindult, a Nemzeti Nyomozó Iroda azt próbálta feltárni, hogy valóban áron alul adtak-e el önkormányzati épületeket, illetve az érintett személyek - Nagy és strómanjai - nem titkolták-e el az ingatlanügyekből származó bevételeiket, van-e pénzmosásra utaló nyom. Az eljárás ekkor még egyáltalán nem érintette a később vádlottá váló önkormányzati vezetőket, Gál György volt bizottsági elnököt és Hunvaldot. Amikor a Központi Nyomozó Főügyészség átvette a nyomozást, annak iránya is megváltozott: a gyanú az önkormányzati vezetőkre terelődött.

Időközben, 2008 őszén Nagyot letartóztatták. Később hirtelen magára és másokra - Gálra és Hunvaldra - terhelő vallomást tett, vesztegetésről számolt be az ügyészségnek, majd vádlottból - vélhetően a soha be nem ismert nyomozati alku miatt - a vád koronatújává lépett elő. Ismert az is, hogy Nagy György telefon-lehallgatási jegyzőkönyveit csak a védők sürgetésére adta ki az ügyészség az elsőfokú bíróságnak. Azokból pedig egy szavahihetetlen ember képe rajzolódik ki. Legalábbis számtalan emberrel beszélget telefonon arról, hogy a kölcsönkért pénzt megadja nekik.

Nemrég egy másik, ehhez hasonlóan szavahihetetlennek bizonyult ügyészségi koronatanút felvonultató "elszámoltatási" ügy végződött felmentésel. Alig egy hónapja mentette fel jogerősen a hivatali visszaélés vádja alól a Kúria Molnár Gyula volt MSZP-s polgármestert és egykori SZDSZ-es helyettesét, Lakos Imrét egy XI. kerületi ingatlanügylet miatti büntetőperben. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság verdiktje formailag és tartalmilag is törvénysértő volt. Ismert, első fokon szintén felmentették mindkettejüket, ám a másodfokú bíróság elmarasztaló ítéletet hozott. A Kúria felmentő ítéletének indoklása szerint azonban a Fővárosi Ítélőtábla túlterjeszkedett a vádon.

Molnár az ítéletet lapunknak kommentálva akkor emlékeztetett, hogy a korábban hamis tanúzásért elítélt ügyészségi koronatanú állítása alapján döntött az ítélőtábla. Molnár ezek után az őszi önkormányzati választáson polgármester-jelöltként elindul Újbudán, ahol a fideszes Hoffmann Tamás a polgármester, miután 2010-ben Molnár - akkor már a fenti ügy gyanúsítottjaként - alulmaradt.

Kérdéses az őszi indulás
A jövőbeni, esetleges politikai szerepvállalásával egyelőre érdemben nem foglalkozik Hunvald György - addig biztosan nem, amíg az ellene folyó büntetőperben a Kúria jogerős ítéletet nem hoz. Így kommentálta nemrég lapunknak Erzsébetváros volt MSZP-s polgármestere a sajtóhíreket, miszerint nem kizárt, hogy a szocialista párt őt támogatja majd az októberi polgármester-választáson a jelenleg fideszes vezetésű kerületben. Ugyanakkor a jobboldali sajtóban a napokban az jelent meg, hogy nem vehető biztosra egy széles körű összefogás Hunvald mögött.

A most folytatódó Hunvald-per évek óta húzódik: a Fővárosi Törvényszéken 2011. április 7-én kezdődött eljárásban 2012. február 24-én hirdették ki az elsőfokú ítéletet. Csak másfél évvel később folytatódott a per másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán, ahol 2013. október 10-én ítéletet is hirdettek. Az ítélőtábla nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú döntést, noha a vád és a védelem is új eljárást indítványozott. Ehelyett Szegeden több vádlott esetében megváltoztatták a Fővárosi Törvényszék döntését; Hunvald György és Gál György esetében is enyhítettek például.

A maffiavád alól - az elsőfokú ítélettel megegyezően - Szegeden is felmentették Hunvaldot, sőt, a bérlakás-kiutalások miatt az ötrendbeli hivatali visszaélést háromra csökkentették. Ám egy vádpontban - Szabó Zoltán, a kerület volt parlamenti képviselője részére biztosított telefonhasználathoz kapcsolódóan - az elsőfokon még felmentő ítéletet megváltoztatva, hűtlen kezelésben bűnösnek találták Hunvaldot. Maradt a nagyságrendileg 30 milliós kártérítési kötelezettség, és a korábban Hunvaldra kiszabott másfél év letöltendő sem változott - igaz, börtönbe nem kellett vonulnia, mert csaknem két és fél évet már előzetesben töltött.

Kifizette az állam a kártérítést
Kifizette a magyar állam májusban Hunvald Györgynek a megítélt csaknem másfél millió forint kártérítést, miután március végén jogerőre emelkedett az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete, amely megállapítja, hogy a magyar hatóságok megsértették a volt politikus szabadságjogait az ellene folytatott eljárás során. A korábbi MSZP-s polgármesternek igazat adó tavaly decemberi döntés azért vált tavasszal jogerőssé, mert a határidőig a magyar állam nem fellebbezett ellene, elismerve ezzel a jogsértést. Hunvald korábban úgy értékelte az ítéletet, bebizonyosodott, hogy indokolatlanul tartották fogva csaknem három évig.