Előfizetés

Afgán elnökválasztás tálib merényletekkel

Bár a tálibok erőszakcselekményekkel fenyegettek, nem tudták meghiúsítani az afganisztáni elnökválasztás második fordulóját. Egyes források szerint több mint 46, más jelentések szerint legalább 66 ember veszítette életét a voksolás napján, rendőrök és katonák is voltak az áldozatok között.

Több mint hétmillióan járultak az urnákhoz szombaton a választási bizottság szerint, körülbelül annyian mentek el szavazni, mint az első fordulóban. Az előzetes eredményeket július 2-ára ígérik. Abdulla Abdulla volt afgán külügyminiszter és Asraf Gáni volt világbanki közgazdász, volt pénzügyminiszter mérkőzött meg a második fordulóban. Bár Abdulla volt a favorit, egyes felmérések Gánit hozták ki esélyesebbnek. Az afgán elnökválasztás előzetes eredményét július 2-ára ígérik.

A megválasztott elnök Hamid Karzait váltja fel, aki 12 év után köszön le. Ez az első alkalom, hogy demokratikus hatalomátadásra kerül sor Afganisztánban. Abdulla Abdulla első nyilatkozatában megköszönte az afgánoknak, hogy elmentek szavazni. Az elnökjelölt szerint számos rendellenesség történt, s sürgette az esetleges választási csalások kivizsgálását.

A BBC jelentése szerint a tálibok mintegy 150 támadást hajtottak végre, útmenti bombákat helyeztek el, rakétával lőttek szavazóhelyiségeket. Ennek ellenére a 6365 szavazóhelyiség közül csak kevesebb mint kétszázat nem tudtak megnyitni. A választók 62 százaléka férfi, 38 százaléka nő volt. 

Tizenegy ember, köztük több választási tisztviselő veszítette életét vasárnap, amikor bombát robbantottak egy busz közelében, jelentette be az északi Szamangan tartomány kormányzója. Abdulla Abdulla két választási megfigyelője is életét veszítette.

Kész megállapodni a Hatokkal Rohani

Július 20-ig létrejöhet a megállapodás Irán nukleáris programjáról – közölte Hasszan Rohani. Az iráni elnök megválasztásának első évfordulója alkalmából tartott sajtóértekezletet. „Ha minden résztvevőben megvan az eltökéltség és a jóakarat, akkor öt héten belül tető alá hozhatjuk a megállapodást, de ha nem sikerül, akkor is folytatjuk a tárgyalásokat” – mondta az iráni államfő.

Irán és az 5+1-es csoport (a BT öt állandó tagja és Németország) között folyó tárgyalások következő fordulója hétfőn kezdődik Bécsben, a tervek szerint június 20-ig tart. A Hatok és Irán tavaly novemberben átmeneti megállapodást írt alá, abban azt ígérték, hogy ha Teherán korlátozza az atomdúsítást, a Nyugat enyhíti az Irán ellen érvényben lévő szankciókat.

Az átmeneti egyezség szerint július 20-ig kellene véglegesíteni a megállapodást. Az 5+1-es csoporttal folytatott legutóbbi, áprilisi megbeszéléseken nem történt érdemi előrehaladás. Június 9-én magas szintű amerikai-iráni tárgyalások zajlottak Genfben, s Teherán az orosz külügyminiszter-helyettessel, Szergej Rjabkovval is egyeztetett Rómában.

Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter az IPS hírügynökségnek adott interjúban emlékeztetett, a legutóbbi bécsi tárgyalásokon a teheráni kormány részletes ajánlatot tett le az asztalra, amelyben megerősítették, hogy Irán nukleáris programja békés marad. Teherán folytatná ugyan az urándúsítást, de kész garanciát vállalni, hogy nem lépi át az öt százalékos küszöböt.

Rohani szombati sajtóértekezletén cáfolta, hogy Irán katonákat küldött volna az iraki kormány megsegítésére. Közölte ugyanakkor, hogy a nemzetközi jog keretein belül kész a segítségnyújtásra, Bagdad azonban egyelőre nem fordult segítségért Teheránhoz. A BBC tudósítója ugyanakkor iraki forrásból úgy értesült, hogy Irán mintegy 130 forradalmi gárdistát, tanácsadókat és kiképzőket küldött Irakba.

Bagdadi ellenoffenzíva

Publikálás dátuma
2014.06.16. 07:34
Kurd katonák egy ellenőrző pontnál Kalak városban, kurd területekről is megindult a menekültáradat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/
Az iraki kormányerők hétvégén megpróbálták útját állni a szélsőséges dzsihadisták előretörésének. Több várost sikerült visszavenniük a szunnita lázadóktól, de Tikrit és Moszul továbbra is az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) erőinek kezén van. 

Irakban síiták ezrei jelentkeztek önkéntesnek Ali al-Szisztani nagyajatollah, Irak legfőbb vallási vezetője felhívására, hogy harcba szálljanak és megakadályozzák Bagdad bevételét. Az iraki kormányerőknek sikerült lelassítani az ISIS erőinek előrenyomulását. A lázadók vasárnap észak-nyugatra fordultak, a szíriai határ közelében lévő Tal Afar várost támadták, a kormányerők helikopterről lőtték az ISIS egységeit. Tal Afart jórészt türkmének, síiták és szunniták lakják, az emberek vasárnap nem mertek kimenni az utcára.

Blair: Nem mi okoztuk a válságot!
Tony Blair volt brit munkáspárti kormányfő visszautasította az állításokat, hogy a 2003-as amerikai-brit invázióra lenne visszavezethető a jelenlegi iraki válság. Blair szerint egyfelől a bagdadi kormány hibái, másfelől a szíriai beavatkozás elmaradása vezetett a szunnita-síita konfliktus elmérgesedéséhez. „Mindahányszor elhalogatjuk a cselekvést, jóval nagyobb szabású fellépésre kényszerülünk” – írta honlapján Blair. Szerinte „bizarr feltételezés”, hogy a Szaddám-rezsim elleni amerikai-brit offenzíva az oka annak, hogy Irakban megerősödtek az iszlamista erők. „A szélsőségesek fellépését keményen, erővel kell megállítani. Ehhez nem szükséges szárazföldi haderő bevetése, de számos más eszköz áll rendelkezésünkre” – írta Blair.

A BBC jelentése szerint a kormányerőket Szamarra városnál vonták össze, s feltehetőleg a néhai iraki elnök, Szaddám Huszein szülővárosának, Tikritnek a visszavételére készülnek. Nuri al-Maliki iraki kormányfő nemzetbiztonsági szóvivője, Kasszem Attal altábornagy bagdadi sajtóértekezletén közölte: a kormányerők visszavették a kezdeményezést, az elmúlt 24 órában 279 lázadót öltek meg.

Bagdad központjában, egy zsúfolt utcán vasárnap öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, legalább kilencen életüket veszítették, huszan megsérültek. Hlaisz város toborzóközpontját rakétatámadás érte, három katona és három önkéntes halt meg.Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok a térségbe irányította a USS George H.W. Bush repülőgéphordozót.

Barack Obama amerikai elnök még pénteken megerősítette, hogy több opciót is fontolgatnak, de nem készülnek

szárazföldi csapatokat bevetni Irakban. Név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők a Reutersnek elmondták, hogy a lehetőségek között szerepel a fegyverszállítások felgyorsítása a Maliki-kormánynak, az iraki hadsereg kiképzésének kiterjesztése. Ha tovább súlyosbodik a helyzet, fontolóra veszik a légicsapások lehetőségét.

Az amerikaiak már most is bevetnek felderítő drónokat Irak felett, s megosztják a hadszíntéri adatokat Bagdaddal. A légicsapásokat a törökországi Incirlik amerikai légibázisról vagy a térségbe vezényelt repülőgéphordozóról felszálló gépek hajthatnák végre. John Kerry amerikai külügyminiszter szombaton azt közölte, Washington segítséget nyújt, de csak akkor, ha az iraki vezetők félreteszik belső ellentéteiket.

ISIS: Al-kaidás gyökerek

Az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS), más néven Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) mintegy 3-5 ezer harcost tud felvonultatni. Egy iraki al-Kaida csoportból nőtt ki a dzsihadista szervezet, a Tavhidot még Abu Muszab al-Zarkavi alapította, Szaddám rezsimjének megdöntését követően, 2003-ban. A csoport 2004-ben csatlakozott az al-Kaidához, Zarkavit 2006-ban megölték.

Ezt követően Iraki Iszlám Állam (ISI) néven újjáalakult a szervezet, Abu Omar al-Bagdadi vezetésével. Bagdadi csoportja 2012-ben egyesült az al-Nuszra Fronttal, így alakult meg az ISIS, a Szaddám-rezsim jónéhány volt parancsnoka és katonája, csalódott szunnita törzsi harcos is csatlakozott. Míg Szaddám idejében a szunniták foglalták el a vezető posztokat, most azzal vádolják a Maliki-kormányt, hogy monopolizálja a hatalmat.