Karácsony és Szabó a PM új vezetői

Győzött a papírforma, Karácsony Gergely lett a Párbeszéd Magyarországért (PM) új társelnöke, Szabó Tímeát pedig megerősítette pozíciójában a párt tegnapi tisztújító taggyűlése. 

Szabó a gyűlés közben bejelentette, hogy a résztvevők elfogadtak egy olyan határozatot, amely alapján önállóságukat megőrizve, de az Együtt-tel közösen akarnak indulni az önkormányzati választásokon. A PM régi-új társelnöke elmondta, minden megyében jelen kívánnak lenni, minden megyei jogú, illetve közepes méterű városban jelölteket fognak állítani az októberi voksolásra. Az ellenzéki politikus azt is közölte, hogy a taggyűlésen az Együtt-tel való esetleges összeolvadásról nem volt szó.

Karácsony kijelentette, reményeik szerint az új elnökség vezetésével némileg megváltozik a politikájuk, de alapvető céljaik nem változnak, hiszen továbbra is baloldali zöld politikát akarnak folytatni. Olyan új baloldali politikát, amely azok számára is rokonszenves lehet, akik nem szavaznának a "régi baloldal" pártjaira. Ezekkel a pártokkal pedig egyfajta békés együttélésre készülnek - fogalmazott. Az önkormányzati választáson a politikus szerint szélesebb összefogásnak van értelme, de erről a helyi szervezeteknek kell majd dönteni.

Budapesten, a kerületi polgármesterek esetében a PM a koordinált indulást fogja támogatni, az új önkormányzati törvény miatt ugyanis ez a legjobb megoldás. Ahol nincs győzelmi esély, ott helyes, ha mindenki a saját politikáját képviseli - tette hozzá a párt újonnan megválasztott társelnöke. Karácsony arra figyelmeztetett: az EP-választás eredménye azt mutatja, hogy a fővárosban ma nincs olyan ellenzéki párt, amelyik "diktálhat a többieknek a főpolgármester-választás kapcsán".

Elképzelhetőnek tartotta, hogy Budapesten közösen támogatott független jelöltet indítanak, de azt nem tudja elképzelni, hogy az Együtt-PM valamelyik másik párt jelöltjét támogassa a választáson. Kijelentette, neki személy szerint nincs olyan ambíciója, hogy "kierőszakoljon" magának egy ilyen pozíciót, ám nem gondolja, hogy valamelyik szocialista politikus lehet a közös jelölt. Annál is inkább nem, mert az MSZP jelenleg "az ellenzéki oldalon is csak a harmadik párt".

Szerző

Nem lesz konszolidáció

Publikálás dátuma
2014.06.16. 07:06
Molnár Zsolt szerint halad tovább az ország jövőjét felélő kormányzás FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kovács Béla ügyében a Jobbiknak is tisztáznia kell magát a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint. Molnár Zsolt lapunknak arról is beszélt, a hivatalos szervek már nyomoznak, hogy kiderítsék, feltörték-e az MSZP levelező rendszerét és így kerültek-e ki egyebek mellett olyan adatok, amelyhez állítólag a feketepiacon is hozzá lehet férni. Az ellenzéki politikus kijelentette, a kormányzás minősége elfogadhatatlan a számára, az Információs Hivatal eddigi irányításával azonban elégedett, ezért tartózkodott, amikor a bizottság Lázár János miniszterségének alkalmasságáról szavazott.

- Tartózkodott, amikor Lázár János miniszterségének alkalmasságáról szavazott az ön által irányított nemzetbiztonsági bizottság. A Miniszterelnökség vezetőjének meghallgatásakor sikeresnek nevezte a Lázár által már korábban is felügyelt Információs Hivatal eddigi irányítását, nyilván ezért nem utasította el az új miniszter kinevezését. Eszerint elégedett Lázár munkájával?

- A nemzetbiztonsági bizottság elsősorban a titkosszolgálatokkal kapcsolatban hallgatta meg a miniszterjelölteket. Ilyen értelemben az általam vezetett testület kicsit kilóg a kormányzati alkalmasságot vizsgáló bizottságok közül. Ennek ellenére egyik jelöltre sem szavaztam igennel, a kormányzás minősége ugyanis ezt lehetetlenné teszi. Érdemes azonban elmondani, hogy a polgári és katonai szolgálatok elmúlt négy éves tevékenységének színvonala bőven meghaladta a kormányzati összeteljesítmény szintjét. Ahogy ezt különösen Ukrajna esetében is láthatjuk.

- Megalakult a harmadik Orbán-kormány. Érték meglepetések a kinevezések ügyében?

- Sajnos nem. A kormánynévsorból is csak az derült ki, hogy Orbán Viktor nem akar, nem is tud változtatni, és nem készül konszolidációra. Meggyőződésem, hogy félreértik az április 6-i választási eredményt. Tény, hogy a baloldali szövetség alulmaradt, de az Orbán-kormány teljesítménye miatt is több, mint félmillió szavazó pártolt el a Fidesztől. Ehhez képest ugyanúgy a Fidesz belső logikái, pártérdekei szerint állt fel a kormány, ahogy négy évvel korábban és halad tovább az ország jövőjét felélő kormányzás. Az önreflexió, az értékelés elmarad, így a bukáshoz vezető kormányzás is folytatódik.

- Hol tart a jobbikos Kovács Béla ügye? A nagy port kavart botrány után a képviselőt újraválasztották, úgy tűnik, a kampány lezárultával alábbhagyott az érdeklődés.

- Zajlik az eljárás. A brüsszeli képviselő mentelmi jogáról az Európai Parlament fog dönteni és a bíróság mondja majd ki a végső szót. Okkal feltételezhetjük, hogy a Legfőbb Ügyészség nem blöfföl és nem tippel ilyen súlyú kérdésekben, különösen az ügy nemzetközi megítélése miatt. Ennek az ügynek egyébként jogi és politikai vetülete is van. A jogi kérdés az, hogy Kovács Béla tevékenysége a feltárt bizonyítékok alapján minek minősül. A politikai része pedig arról szól, hogy a hazai radikális jobboldalnak milyen minőségű kapcsolata lehet egy másik országgal, annak szolgálataival, ki és mennyit tudott Kovács Béla tevékenységéről. Magányosan tette, amit tett, vagy rajta kívül mások is tudtak erről. Ebben az ügyben a Jobbiknak is tisztáznia kell magát. Teljesen tisztán viszont csak az eljárás lezárta után láthatunk majd.

- Ukrajna esetében ön szerint jól teljesítenek a szolgálatok. Amikor legutóbb az ottani helyzetről beszélgettünk, még viszonylagos nyugalom volt a szomszédos országban. Nekünk tényleg nincs mitől tartani?

- A legutóbbi beszélgetésünk óta sajnos bekövetkezett a legrosszabb. Ukrajnában gyakorlatilag polgárháború van, civil áldozatokkal, etnikai feszültségekkel, az ügy gyors és békés rendezésének a lehetősége pedig alig látszik. A legnagyobb felelősség alapvetően az ukrán és az orosz félen nyugszik, de az ügyben az Egyesült Államok és az Európau Unió is folyamatosan megszólal. Bár a konfliktus alapvetően térségi jellegű, és nem terjedhet tovább, Magyarország a kárpátaljai magyarság miatt kiemelt figyelemmel kezeli az ügyet, és felkészül minden eshetőségre. A hírszerzés ezen a területen is magas színvonalú munkát végez.

- Milyen ügyek állnak még a nemzetbiztonsági bizottság előtt?

- Számos, az előző ciklusban félbehagyott kérdést kell tisztáznunk. Folytatódik például a romagyilkosságok néven elhíresült bűncselekmény-sorozat felgönyölítése, bár a nyomozás miatt nem szívesen bocsátkoznék a részletekbe. Remélem, hogy valamilyen módon végre az őszödi szivárogtatás ügye is lezárul. A nemzetbiztonsági átvilágításra vonatkozó törvénymódosítás részben még előttünk áll, ezen a jogszabályon még van javítani való. Annak pedig külön örülök, hogy immár bíróság mondta ki: Mesterházy Attila nem követett el szabálysértést, amikor egy szabálytalan idézésre nem jelent meg a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, és nem hagyta magát a választási kampány közepén politikai hecckampányba sodorni. Fontos, hogy az idézés körüli szabályok is világosabbá váljanak, ennek érdekében pontosításra készülünk.

- Korábban nem nyilvános dokumentumok, sőt a párt Jókai utcai székházában dolgozó munkatársak levelei is olvashatóak voltak az interneten. A szivárogtatások után felmerült, hogy az MSZP informatikai biztonságával valami baj lehet. Tettek feljelentést ebben az ügyben?

- Tavaly nyár óta folyik a nyomozás az MSZP informatikai biztonságát illetően. Az elmúlt években több jel is utalt arra, hogy feltörhették az MSZP levelezését, egyes adatállományait. Jutottak el hozzánk hírek arról is, hogy állítólag a feketepiacon is lehetett vásárolni adatokat. Arra is kíváncsi lennék, mikor fejti ki valaki, hogy tulajdonképpen az MSZP és a Jobbik együttműködését jelenti, hogy Lenhardt Balázs jobbikos képviselő - aki történetesen az általános iskolai osztálytársam volt - cinikus hangvételű emailben gratulált nekem 2011-ben a nemzetbiztonsági bizottsági elnöki megbízásomhoz. De korábbi példát is említhetnék, 2006-ban a nem nyilvános kampányanyagaink egy része landolt a sajtóban az egyik szerverünkről. A tavalyi évben pedig a Jókai utcai munkatársak levelezése volt olvasható az interneten. Azért azt tudni kell, hogy személyes adatokat másolni, nyilvánosságra hozni, adni-venni bűncselekménynek számít.

- Volt budapesti elnökként milyen eredményre számít az önkormányzati választáson?

-A fővárosi választási rendszer átszabása is jól mutatja, hogy a Fideszben tudják: Budapest még nem az övék. Ezért kellett kétsegbeesetten az utolsó pillanatban, mindenki által elutasított módon, újra egy kétharmados törvényt módosítani. A baloldali pártoknak azonban tudni kell, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája, különösen ebben az új rendszerben.

Szerző

Fojtogató a kórházi adósság

Publikálás dátuma
2014.06.16. 07:00
Hiába ígérgette a Fidesz, hogy megmenti az egészségügyet, egyre rosszabb a helyzet FOTÓ: K2 PRESS
Több mint 20 milliárd forinttal nőtt a közvetlen kormányzati fenntartásba vett kórházak adósságállománya az államosítás óta eltelt két évben. Az egészségügyi intézmények fuldokolnak a tartozásokban, az új kormánynak ezért nincs több lehetősége az időhúzásra: át kellene alakítani a kórházfinanszírozást.

Április végére meghaladta a 64,4 milliárd forintot a kórházak adósságállománya, egy hónappal későbbre pedig már több mint 65 milliárdos lett a tartozáshalmaz. A GYEMSZI által működtetett 107 kórház esetében a lejárt szállítói adósság jelenleg 47,37 milliárd forint, magyarán 2012-óta 20 milliárddal nőtt az államosított intézmények kifizetetlen számláinak végösszege.

A számok a Figyelő című hetilap konferenciáján hangzottak el, ahol a kormány nevében a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azzal igyekezett védekezni, hogy az utóbbi időkben minden évben volt adósságkonszolidáció, de a kormányzati lépések mellett újratermelődött az adósságállomány. Banai Péter Benő szerint ezért nem is "célszerű" plusz konszolidációs forrást juttatni a rendszerbe úgy, hogy emellett nincsenek érdemi strukturális változtatások. Csakhogy ilyen átalakítások érdemben meg sem kezdődtek az előző ciklusban, hiába ígérte a Fidesz, hogy "megmenti" az egészségügyet.

Ezzel szemben tény, hogy ismét 4 százalék körülire esett a magyar egészségügy GDP-arányos közfinanszírozása, ebből pedig következik, hogy egy-egy betegség ellátásáért a kórházak jóval kevesebb pénzt kapnak, mint amennyibe ténylegesen kerül nekik a munka. Emiatt nemcsak az adósságállomány döntögette a csúcsokat az utóbbi években, hanem a várólisták is minden korábbinál hosszabbra nőttek. Ma már az Orbán-kormány saját adatai szerint is 60 ezernél is több beteg vár a szükséges ellátásra, sőt, a kabinet nem tudta kozmetikázni azt sem, hogy egyre kevesebb ellátást végeznek el a kórházak, amelyekből nemcsak a szakemberek, hanem az eszközök és a gyógyszerek is egyre gyakrabban hiányoznak. Eközben a tartozások korábban ígért konszolidációjáról szó sem esett a négyéves kormányzati ciklusban, csak a rendszeres, még a szocialista kormányok idején bevezetett év végi adósságrendezésben részesültek az intézmények, többször kisebb összegben, mint amennyit a legnagyobb válság idején a Bajnai-kabinet fordított a kórházi tartozásokra.

Márpedig ma a Magyar Kórházszövetség szerint feltétlenül szükség lenne legalább 20-30 milliárd forintnyi konszolidációs összegre, különben a nyáron több intézményben leállhatnak bizonyos ellátások. Velkey György szövetségi elnök a már említett konferencián kijelentette: a lejárt szállítói adósságállomány miatt "egyes kórházak vergődnek, gyors és egyértelmű intézkedések kellenek a továbblépéshez". A kórházszövetség szerint a kórházak méltányos finanszírozásához elengedhetetlen az egyes betegségekre kifizetett díjtételek emelése és a feladatarányos finanszírozási keretek kialakítása.

                                           Nagy ígéretek az új vezetőtől
A finanszírozás is változni fog, lesz konszolidáció is - lényegében ezt ígérte az új egészségügyi államtitkár. A fideszes Zombor Gábor szerint ugyanis "elérte a politika ingerküszöbét" az egészségügy problémája, ezért a következő időszak legfontosabb feladata egy elfogadható, hosszú távú megoldást eredményező konszolidációs javaslat kidolgozása. A megható kormányzati figyelmet persze nem kell komolyan venni, hiszen az államtitkár szavai alapján bármilyen konszolidációs összeg csak ősszel kerülhet az intézményekhez, miután az előbb említett javaslat kidolgozása "a nyár feladata lesz", amelyet az őszi parlamenti időszakra szeretne lezárni. "Arra szerződtem, hogy segítségére legyek a szakmámnak" - fogalmazott Zombor, aki egyébként azzal "mutatkozott be" a szakmának, hogy közölte: "mindenben egyetértünk". Utalt arra, hogy noha eredeti végzettsége orvos, és nyolc évvel ezelőtt Kecskemét polgármestere lett, nyilván így fordulhatott elő, hogy ma "Kecskemét sokkal jobb helyzetben van, mint a magyar egészségügy."

Szerző