Ön kivétel lenne? - Kétszáz becsapottól többmilliós haszon

Publikálás dátuma
2014.06.12. 13:18
A kép illusztráció Fotó: Getty Images
Csaknem kétszáz embertől mintegy hatmillió forintot csalt ki egy vállalkozó, aki az interneten olyan műszaki cikkeket kínált eladásra, amelyekkel valójában nem rendelkezett, sőt, nem is állt szándékában, hogy teljesítse a megrendeléseket.

A 23 éves férfi ellen a Fonyódi Járási Ügyészség kisebb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. 

A vádlott 2013 márciusában megvásárolt két kft.-t, ezek ügyvezetőjeként azonban tényleges gazdasági tevékenységet nem végzett. A cégeket a megvásárlástól 2013. május 4-ig rendszeres haszonszerzésre törekedve arra használta fel, hogy több internetes oldalon a kft.-k nevében valótlan tartalmú hirdetéseket adott fel, műszaki cikkeket kínálva értékesítésre.

A hirdetésekre jelentkező 189 sértettnek a vádlott hatezertől 144 ezer forintig terjedő összegben, mindösszesen 5,9 millió forint kárt okozott.

Szerző

Utcát kapott a kommunista politikus

„A száraz szárd” (il secco sardo) – így emlegették Olaszországban Enrico Berlinguert, az Olasz Kommunista Párt egykori főtitkárát, akiről halálának 30. évfordulóján utcát neveztek el Rómában.

A nyers szókimondásáról, de tiszta logikájáról is elhíresült politikust a mai napig nagy tisztelet övezi nemcsak a baloldali hívek, hanem a hajdani politikai ellenfelek körében is. Berlinguer  az antifasiszta ellenállásból jutott el kommunista pártig, az 50-es években a már akkor is budapesti székhelyű Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) főtitkára volt. 1972-ben vette át a párt vezetését Luigi Longótól, és egyike lett azoknak az „eurokommunista” vezetőknek, akik az 1968-as csehszlovákiai intervenció hatására a nyugati kommunista pártok Moszkvától való eltávolodását kezdeményezték. Berlinguer másik nagy érdeme volt, hogy meghirdette a „történelmi kompromisszumot” a kormányzó Kereszténydemokrata Párttal az országot sújtó válság, a gazdasági káosz megoldása,  a terrorizmus megfékezése érdekében. Ebben partnerre talált Aldo Moro kereszténydemokrata pártelnökben, akit azonban, mielőtt az együttműködés megvalósult volna, 1978. március 16-án elraboltak a Vörös Brigádok, majd május 9-én meggyilkoltak. A mai napig nem tisztázott, hogy a valóságban kik álltak Moro megölésének hátterében.

Az utca, amelynek névtábla-avatásán Róma város teljes tanácsa és számos kerületi polgármester is részt vett, Róma belvárosában, a „Haza oltára”, a Piazza Venezia közelében , alig 100 méterre a párt történelmi székhelyétől, a Via delle Botteghe Oscurétől található.

 Az évfordulóra készült el egy dokumentumfilm, Amikor Berlinguer volt (Quando c’era Berlinguer) címmel, amelyet Walter Veltroni, az olasz Demokrata Párt volt vezetője, korábbi római polgármester rendezett.

Szerző
Frissítve: 2014.06.12. 13:31

Ezreket kergetett a halálba a válság Európában

Publikálás dátuma
2014.06.12. 12:35
A kép illusztráció Fotó: Getty Images
Több mint 10 ezer öngyilkosságot okozott a gazdasági válság Európában és Észak-Amerikában 2008 és 2011 között - derül ki egy új, átfogó brit elemzésből. Mindeközben a "felső tízezer" vagyona tovább gyarapodott.

A British Journal of Psychiatry című szaklapban közzétett tanulmány szerin láthatóan több lett az öngyilkosság - írja a BBC hírportálja. 

Az Oxfordi Egyetem és a London School of Hygiene and Tropical Medicine munkatársai 24 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada adatait elemezték. Megállapították, hogy Európában az öngyilkosságok aránya 2007-ig csökkent, azonban 2009-ben 6,5 százalékkal emelkedett, és ez a szint fenn is maradt 2011-ig. Ez 7950-nel több öngyilkosságot jelentett Európában, mint amennyire a korábbi trend alapján számítani lehetett volna. Kanadában is mérséklődött azok száma, akik maguk vetettek véget az életüknek, ám érzékelhetően, 240 esettel nőtt 2008-ban, amikor a recesszió érezhetővé vált.

Az öngyilkosok száma már emelkedőben volt az Egyesült Államokban, ezt a folyamatot gyorsította fel a válság: 4750-nel több eset történt. A jelentés szerint a fő kockázati tényezők az állás és az otthon elvesztése, illetve az eladósodás. Néhány ország, így Svédország, Finnország és Ausztria azonban még a válság éveiben is elkerülte az öngyilkosságok számának növekedését. "A társadalompolitika és a pszichiátria nagy kérdése, hogy vajon megelőzhető-e az öngyilkosságok szaporodása. Egyes országoknak sikerült, ez pedig azt mutatja, a politika képes tenni ellene. Ebben a három országban sokat fektettek például abba, hogy visszasegítsék az embereket a munkába képzésekkel, tanácsadással, pénzbeli támogatással" - magyarázta az egyik kutató, Aaron Reeves, az Oxfordi Egyetem munkatársa.

"A tanulmány azt állapította meg, amitől régóta féltünk: a munkahely bizonytalansága vagy elvesztése és a gazdasági válsággal összefüggő sok más tényező rossz lelki egészséghez és öngyilkossághoz vezethet. Ez arra figyelmeztet, mennyire fontosak a megelőző lépések, ezért az egészségügyi ellátásnak forrást kell biztosítani, hogy képes legyen felismerni a veszélyben lévőket" - mondta Andy Bell, a Mentális Egészségügyi Központ munkatársa.

Mindeközben Európa több államában a válság csak gyarapította az amúgy is gazdagok pénzét. A The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap, ahogy minden év tavaszán, 2011-ben is összeállította listáját - Rich List - a leggazdagabb ezer brit becsült vagyonáról, összesítve és személyekre lebontva. E szerint a brit pénzarisztokrácia felső kasztjának összvagyona egy év alatt 60,2 milliárd fonttal 395,8 milliárd fontra (118 ezer milliárd forintra) emelkedett. Ez 18 százalékos bővülés egy év alatt, és a Rich List felső ezre immár látótávolságra van a pénzügyi válság előtt, 2008-ban mért 413 milliárd fontos eddigi vagyoncsúcstól.

Szerző